Testről és lélekről világjárvány idején

Az előadók, Kun Bernadette, Reinhardt Melinda és Vizin Gabriella olyan témákat járnak körül, amelyek bár a járványhelyzet előtt is jelentős problémának számítottak, a pandémia és az azzal együtt járó életmódváltás hatására még inkább felerősödtek.

17:00-tól Reinhardt Melinda, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa tart előadást Nem öngyilkossági szándékú önsértés a COVID-járvány alatt címmel. A jelenség az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá vált a kamaszok körében: serdülőknél legalább egyszeri előfordulását a különböző kutatások 18 és 40 százalék közé teszik, emiatt néhány szerző a serdülőkor egyik „járványaként” tekint a jelenségre. Az előadás a szórványos szakirodalmi adatok alapján összefoglalja a két járvány „találkozásának” lélektani aspektusait: a COVID-19 pandémia lehetséges hatásait a kamaszkori önsértésre, másrészt részletes hazai eredményeket is bemutat közvetlenül a járvány indulása előtti időszakból.

18:30-tól Vizin Gabriella, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa beszél a kognitív szemléletű pszichoonkológiai ellátásról járvány idején. Az előadó egy kognitív viselkedésterápiás (CBT) szemléletű pszichológiai intervenciót mutat be pszichoonkológiai ellátásban résztvevő, emlőrákkal küzdő hölgyek körében. Az első csoport a COVID-19 járvány kezdetekor indult, majd a 10 alkalmasra tervezett, heti rendszerességgel zajló csoport az online térbe kényszerült. A transzlációs folyamat részeként zajló hatékonysági vizsgálatok eredményei a program hatékonyságára utalnak a résztvevők szorongásos és depresszív tünetei, valamint traumatizáltsággal összefüggő nehézségei csökkentése tekintetében.

Végül 19:00-tól Pandémia, home office és munkafüggőség címmel Kun Bernadette, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet habilitált egyetemi docense tart előadást. A munkafüggőséget számos személyiségbeli, szervezeti, strukturális és társadalmi tényező befolyásolja. A COVID-19 járvány olyan változásokat hozott az életünkben, amelyek jelentősen átalakították a munkavégzési szokásainkat. Az előadás számba veszi azokat a jellemzőket (pl. otthoni munkavégzés, folyamatos online jelenlét, bizonytalanságérzésből fakadó teljesítménykényszer, munka-család konfliktus), melyek fokozhatják nemcsak a túlzott munkavégzést, hanem a munkafüggőség tüneteit is.