TINLAB-indító a Pannon Egyetemen

Nyitóbeszédében Fehérvölgyi Beáta, a veszprémi egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja elmondta: a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium kiemelt célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.

A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a rendezvényen úgy fogalmazott, a 21. század globálisan a válságok megoldásáról szól majd, amelyek csak a társadalom és a tudományágak közti párbeszéddel oldhatók meg. Olyan innovációkra van szükség, amelyek a társadalmat a változó viszonyok közt is működőképessé teszik. Ehhez sok kutatásra és együttműködésre van szükség – ebben segít majd a labor.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Birkner Zoltán a megnyitón a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának előnyeiről szólva kiemelte: Magyarország jól áll a tudományt létrehozók és felhasználók számában, de a kettő nem mindig találkozik, a hivatal célja ezért e két szereplőt közelebb hozni egymáshoz, miközben az egyetem tudása piacképesebbé válik. Így a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumtól azt várják, hogy összeszedje azokat a tapasztalt embereket, akik értenek a társadalmi innováció folyamatához, lépéseihez, hogy nemzetközi szinten is megmutassák, hogy Magyarország mihez ért ebben a témakörben.

A megnyitón Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is felszólalt. Mint mondta, a nemzeti laborhálózat létrehozásával az egyetemek az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal és aktivitással szövetségre léptetve, hozzáadott értéket adnak a társadalomnak és a gazdaságnak.

Porga Gyula polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az önkormányzatiság elmúlt 30 évében a településvezetők elsősorban a „hard”, azaz az infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt, mára azonban megjelentek a „soft” tényezők is, azaz, hogy már nem csak a várost, hanem a közösségeket, élhetőséget és a szolgáltatások minőségét is fejleszteni kell. 

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az innovációk elterjedését és sikerességét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tud illeszkedni a társadalmi beágyazottságba. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium e kérdésekre adhat választ.