Töredezett kapcsolati háló – nagyobb társadalmi egyenlőtlenség
A Mediaworks tulajdonába tartozó, kutatható iWiW-adatbázis óriási kincs, amelyre az elmúlt években tanulmányok sora épült éppen azért, mert egy viszonylag zárt földrajzi régió társadalmi kapcsolathálózata ismerhető meg belőle. Nemrég a Nature Communications folyóiratban tettek közzé magyar és külföldi kutatók egy hálózatkutatási-szociológiai tanulmányt, amely részben a 2002-től 2014-ig létező magyar közösségi oldal egyedülálló adathalmazán alapul.
Ságvári Bence, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa és Lengyel Balázs, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (ELKH KRTK) tudományos munkatársa Johannes Wachs-szal (WU Wien), Tóth Gergővel (ELKH KRTK), Riccardo Di Clementével (University of Exeter), Jakobi Ákossal (ELTE TTK) és Kertész Jánossal egy-egy város közösségi kapcsolatainak és térbeli adottságainak kölcsönhatását, illetve ezeknek az egyenlőtlenségre gyakorolt közös hatását vizsgálták.
Mint Ságvári Bence elmondta, először azt bizonyították, hogy a közösségi hálózatok töredezettsége (tehát az, hogy a kapcsolatok mennyire hasonlóság szerint, azaz csak azonos társadalmi, jövedelmi réteghez tartozók között szerveződnek) összefügg az egyenlőtlenséggel. A kutató szerint ez önmagában ismert tudományos tény, az azonban újdonság, hogy mindezt egy nagyméretű, valós ismerősi kapcsolatokat tartalmazó hálózaton vizsgálhatták, amely közel 3 millió ember adatait tartalmazza. Az elemzésben végül ötszáz kis és közepes város kapcsolatrendszerét és térbeli jellemzőit tanulmányozták.
A kutatás egyik újdonságát az jelenti, hogy
az adatok alapján településeként is meg tudták vizsgálni az összefüggéseket.
Kiderült, hogy amelyik városban fragmentált a kapcsolati hálózat, tehát a társadalmi csoportok – legalábbis az iWiW-kapcsolataik alapján – egymástól elkülönülten léteztek, ott az egyenlőtlenség is nagyobb. Ebből következett a tanulmány másik fontos állítása: ahol nagy volt az egyenlőtlenség 2011-ben, továbbá a kapcsolati hálózat is töredezettebb volt, ott a meglévő egyenlőtlenség tovább nőtt a vizsgált időszakban. Ehhez társították az egyes települések földrajzi adottságait, amiből kiderült, hogy a kapcsolatok és az egyenlőtlenség alakulásában meglepően nagy szerepe van annak, hogy az adott település hogyan tagolódik a térben.
Az elemzés következtetése tehát, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek korrelálnak a kapcsolati hálók töredezettségével, ez a töredezettség pedig összefügg a fizikai tér struktúrájával akkor is, ha más szempontok hatását kizárják. A településen belüli nagyobb távolságok, a fizikai akadályok és az embereknek találkozási lehetőséget kínáló helyek térbeli koncentráltsága mind növelik a különböző csoportok közötti társadalmi és fizikai távolságokat. Ez pedig hozzájárul az egyenlőtlenségek további növekedéséhez. Azt ugyanakkor nem lehet bizonyítani, hogy önmagában egy-egy város térszerkezete választja el egymástól az ott élő embereket, tovább mélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Forrás: Qubit
Borítókép: Települések, amelyeket legalább 15 ezer kapcsolat kötött össze /Grafika: Jakobi Ákos