Tovább nőtt a légköri szén-dioxid-koncentráció

Európában eddig 2019 volt a legmelegebb év, 2020 azonban 0,4 Celsius-fokkal meghaladta még ezt is – jelezték az Európai Unió által finanszírozott, temérdek földfelszíni megfigyelőállomás és számos műhold adataiból dolgozó Copernicus Föld-megfigyelő program kutatói.

Tavaly az 1980–2010 közötti referencia-időszak átlaghőmérsékleténél 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb,

és ez az érték az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél már 1,25 fokkal magasabb. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2018 óta a párizsi klímamegállapodásban meghatározott, 2 Celsius-fokos melegedési határnál is szigorúbb, 1,5 fokos melegedési határ betartását tartja szükségesnek annak érdekében, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit el tudjuk hárítani, így a melegedés idei mértéke igencsak aggasztó.

Mint Bartholy Judit, az ELTE klímakutatója elmondta, leginkább az északi-sarkvidéki területek és Szibéria melegszik: e régiókban még sohasem tértek el ilyen mértékben az éves átlaghőmérsékletek a sokéves átlagtól. Az átlagnál 3 fokkal magasabb átlaghőmérséklet szinte az egész térségre jellemző, de egyes helyeken 6 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál. Az északi tajgán soha nem látott mértékben törtek ki erdőtüzek is: a Copernicus mérései szerint 2020-ban e régióban rekordnak számító 244 megatonna szén-dioxid szabadult fel az elégett növényi anyagokból. A korábbi rekordot itt is a 2019-es erdőtűzszezon jelentette, de 2020 egyharmaddal döntötte meg a csúcsot.

„Bár a Covid-19-hez köthető intézkedések egy-egy területen (például közlekedés, repülőgép-forgalom) talán mérsékelték az üvegházhatású gázok kibocsátását, globális szinten a teljes ipari, mezőgazdasági szektor együttes kibocsátása nem csökkent, így összességében

a pandémia miatti lezárások hatása a felmelegedés mértékének csökkenésében nem látható 

– mondta az ELTE egyetemi tanára. – A lezárások hatása inkább az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjának látványos csökkenésében érhető tetten."  Az üvegházhatású gázok megemelkedett légköri koncentrációja az emberi tevékenység hatására alakult ki a 20–21. században. A légkörbe juttatott többlet üvegházhatású gázok koncentrációja – különösen e gázok hosszú légköri tartózkodási ideje miatt – csak lassan csökkenthető. E gázok több évtizedig is a légkörben maradhatnak, így ilyen rövid idő alatt gyökeres változás nem érhető el – tette hozzá.

Bartholy Judit szerint az emberiség széles körű és felelős összefogása tehet bármit is a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, hiszen mára már szinte teljes a tudományos konszenzus, hogy a felmelegedés antropogén eredetű, vagyis az emberi tevékenység okozza. „Ha mi vagyunk felelősek érte, akkor a mi kötelességünk tenni ellene, hogy az utánunk következő generációknak ne egy élhetetlen bolygót hagyjunk hátra – érvelt. – Persze nehéz széles körben megértetni az emberekkel az éghajlati rendszerben zajló folyamatokat s azt, hogy

mindannyian tehetünk e folyamatok lassítása, visszafordítása érdekében.

Nehéz elfogadni, hogy mindannyian felelősek vagyunk.”

Már a párizsi klímamegállapodással kapcsolatban is nagy volt az aggodalom, vajon betartható-e a 2 fokos küszöbérték. Még inkább igaz ez a köztes IPCC-jelentés 1,5 fokos célkitűzésére. "Joggal rettenünk meg a 2020-as év 1,25 fokos melegedésétől. Ennek alapján feltehető, hogy az egész bolygót érintő klímakrízis nem az évszázad közepére fog kezelhetetlenül súlyossá válni, hanem akár már néhány éven belül” – figyelmeztetett a kutató.

De mit lehet tenni? Drasztikusan csökkenteni kell az elkövetkező 1-2-3 évtizedben az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátását mindenhol a világon, a cél a karbonsemlegesség, azaz a nettó 0 kibocsátás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy valóban nullára kell csökkentetni a légkörbe juttatott szén-dioxid és egyéb antropogén üvegházhatású gázok mennyiségét, hanem a kibocsátás és az elnyelés összegének kell 0-ra csökkennie. Néhány év alatt minden országnak el kell döntenie, milyen megoldásokkal tudja a leghatékonyabban csökkenteni a saját kibocsátását. Utána pedig végre kell hajtania ezeket a vállalásokat – javasolja Bartholy Judit.

Forrás: MTA
Borítókép: Olvadó permafroszt talaj az Északi-sarkvidéken (Fotó: NASA)