Travertínók és a kapcsolt izotópok

Magyarországon gyakoriak a másodlagos szárazföldi karbonátos képződmények, amelyek a pliocén és negyedidőszaki intenzív hidrotermás tevékenység lenyomatai. Ezek a telepek kalcium-karbonátban gazdag oldatokból válnak ki felszíni vagy akár nagyobb hőmérsékleteken szén-dioxid kigázosodás és/vagy biológiai aktivitás következtében. A pliocén-pleisztocén travertínók (más néven forrásmészkövek) hidrotermás fluidumokból képződtek, a Gerecsében és a Budai-hegységben jellemzőek. A recens travertínóelőfordulások termálkutakhoz kötődnek, mint kicsapódási termék.

Hideg karsztos forrásokhoz kötődő édesvízi mésztufa található a Bükkben, az Aggteleki-hegységben, a Balaton-felvidéken, a Mecsekben és a Bakonyban. Ezeknek a kőzeteknek a szedimentológiai, geokémiai (beleértve a kormeghatárzást) vizsgálata fontos információval szolgál a paleoklimatikus, tektonikus és paleokörnyezeti körülményekről. A kőzetek petrofizikai és mikrofácies vizsgálata hozzájárul a biofilmes kőzetben kialakuló kőolajtelepek megértéséhez. A recens képződmények segítenek az oxigén- és kapcsolt izotóp paleotermométerek kalibrálásában. Az előadás rövid áttekintést ad a legfontosabb hazai travertínó- és mésztufa-lelőhelyekről, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, különös tekintettel a kőzetek kormeghatározására, képződési környezetére és geokémiájára.

Kele Sándor geológus hallgatóként ismerkedett meg a stabilizotóp geokémiával az ELTE Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumban Szabó Csaba és Orlando Vaselli témavezetésével. Doktori képzését is az ELTE-n végezte, téziseit 2009-ben védte meg. 2004-től egy éven át Belgiumban volt gyakornok a Belgian Nuclear Research Centre-ben. 2013-2014 között SCIEX posztdoktori ösztöndíjas volt Svájcban az ETH Zürich egyetemen. 2003 óta a Geokémiai Kutató Intézet munkatársa, jelenleg tudományos főmunkatárs pozícióban. Több sikeres OTKA pályázat vezetője. Kutatási területei a karbonátok stabil és kapcsolt (clumped) izotóp geokémiája, hévforrásokhoz kötődő karbonátos képződmények, kalcit-víz és aragonit-víz oxigén izotóp frakcionáció, stabil- és kapcsolt izotóp termométerek kalibrációja, paleoklimatológia (édesvízi mészkő, mésztufa alapján), dolomitok, talajkarbonátok geokémiája.

A Szabó Csaba által alapított és vezetett Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 1998-as alapítása óta több mint száz nemzetközi publikáció, több mint 50 TDK- és OTDK-nyertes és helyezett dolgozat és 25 PhD-disszertáció születésének helye. A Laborban ténykedő hallgatók és kutatók tág spektrumon vizsgálják a litoszférát és a vele kölcsönható fluidumokat, legyen szó fluidum- és olvadékzárványokról, az alsókéreg és a felsőköpeny geokémiájáról, CO₂ és H₂ felszín alatti tárolásáról vagy olyan környezet- és urbángeokémiai kutatásokról, mint az egykori iparvidékek szennyeződéseinek környezetgeokémiai becslése vagy a radon eredete és aktivitás koncentrációja a természetben és az épített környezetben.  A Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium a 2019. tavaszi szemeszterében indította LRG-szemináriumát, amelynek keretében minden hónap elején – hétfő délutánonként – előadást szervez, hogy a kutatócsoport egykori hallgatói (többségük mára már elismert kutatók) bemutassák kutatási eredményeiket a hallgatóknak, valamit a kutatótársaknak.

Az előadás nyelve angol, az online résztvevőknek a Zoom platformon lesz meghallgatható. A szeminárium személyes és online részvétel esetén is előzetes regisztrációhoz kötött.