Tudományos párbeszéd, magyar szaknyelven

2017.07.12.
Tudományos párbeszéd, magyar szaknyelven
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 22. alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet, melynek ünnepélyes megnyitóját 2017. július 11-én tartották az Aula Magnában.

A megnyitón a nyári egyetemre érkezett mintegy 160 hallgatót, valamint az ELTE Határon Túli Intézmények Fórumára érkezett egyetemvezetőket Mezey Barna, az ELTE rektora, Rétvári Bence államtitkár, Kelemen András elnöki főtanácsos, valamint Szalay- Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntötte. A nyári egyetem nyitóelőadását Papp Richárd kulturális antropológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense tartotta.

Mezey Barna köszöntőjében a tanulás, a tanítás és az eszmecsere fontosságára hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt, hogy az ELTE kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar szak- és tudományos nyelv ápolásának és fejlesztésének, hiszen az elvont, tudományos gondolkodásnak ez alapfeltétele.

A rendezvényt hídnak nevezte, amely nemcsak az egyes országok magyar anyanyelvű hallgatóit, hanem a különböző tudományterületeket is összeköti,

melyek közül a résztvevő hallgatók az idei évben már hét diszciplína szekcióelőadásait hallgathatják meg az itt töltött napok alatt. Megköszönte a kormány, a Bethlen Gábor Alap s nem utolsó sorban az ELTE oktatógárdájának támogatását, amiért immáron huszonkettedik alkalommal álltak a rendezvény mögé. A hallgatókat az új ismeretek megszerzése mellett az új ismeretségek megkötésére is biztatta, melyek a jövőben még hasznukra válhatnak. Nyitóbeszéde végén – leköszönő rektorként – a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemről mint igazi sikertörténetről beszélt, és örömét fejezte ki, hogy a programsorozat az elmúlt több mint két évtizedben a kárpát-medencei felsőoktatási közösség egyik legjelentősebb rendezvényévé vált.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár a magyar kormány felsőoktatásban végzett nemzetpolitikai tevékenységéről szólt. Prezentációjában a határon túli közoktatás és felsőoktatás terén elért eredményeket idézte fel: beszélt azokról a fejlesztési és támogatási programokról, nyelvi és tematikus táborokról, valamint a Makovecz Ösztöndíjról, melyek mind arra hivatottak, hogy a lokális magyar nyelvű oktatás fejlesztését támogassák.

A nyári egyetem kiváló lehetőség a magyar elmék összekapcsolására, mondta el Kelemen András elnöki főtanácsos köszöntőjében. A külső és belső kapcsolattartás fontosságát is említette, melynek egyik alapfeltétele az anyanyelv használata. Mód nyílik saját értékeink megismerésére, teljesítményünk elismerésére, a hagyományok alkalmazására és életben tartására, valamint új tudásanyag elsajátítására is, tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a nyári egyetemet a hazai kulturális és tudományos élet meghatározó eseményének nevezte, egy olyan fórumnak, melyen alkalom nyílik a párbeszédre, a közös ügyek rendezésére. Kiemelte, hogy az egyetemeknek mint kutatási helyeknek döntő szerepük van abban, hogy az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb tudományos kérdéseire válasz születhessen, így még fontosabb, hogy határokon átívelő együttműködések jöhessenek létre. A főpolgármester-helyettes arra buzdította a résztvevőket, hogy a tanulás mellett éljenek azzal a sok színes kulturális lehetőséggel is, amelyet Budapest kínál, s kívánt tartalmas időtöltést a résztvevőknek.

A nyári egyetem plenáris előadását Papp Richárd, az ELTE TáTK Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi docense tartotta Modern mitológia címmel.

Az előadás a gondolkodás és kultúra alapfogalmait járta körül, amelyek nemcsak identitásképző szereppel bírnak, de fontos hatásuk van a társadalmi, sőt a gazdasági folyamatokra is. Habár a lokális kultúra mélyen gyökerezik, emelte ki, a mai globalizált világban nem maradhatunk érintetlenek más kultúráktól: a körülöttünk lévő világ kulturálisan sokszínű, mindennapjaink részét képezi a másság, mely folyamatosan hat az egyes emberek és a lokális közösségek életére is. A közvélekedéssel ellentétben

a mitológiák nem valamiféle ősi, elavult dolgok, hanem ma is ható, aktív rendszerek, melyek egyszerre magyarázzák önmagukat és adnak teljes világmagyarázatot:

így a modernitás történetei sem veszítenek mitikus erejükből, mivel a valóságról szólnak. A mitológia és a mitoideológia fogalmai kapcsán Papp Richárd az önreflexivitás fontosságára is felhívta a figyelmet, mivel ez az attitűd nagyban elősegíti, hogy saját kultúránkon és mítoszainkon túl a számunkra idegen történetetek is képesek legyünk elfogadni s nem utolsó sorban értelmezni.

Az előadás kitért a szekularizáció és a modern nacionalizmus mítoszteremtő erejére is, de szólt a filmek (Csillagok háborúja, Titanic, Mátrix), TV-sorozatok (Kártyavár, Amerikai istenek), reklámok, könyvek és a média mítoszteremtő erejéről is: ezek a rendszerek egymást kiegészítve épülnek bele abba a világba, melyet modern mitológiának nevezünk. Papp Richárd a gyönyörűség és a boldogság szempontjából is megvizsgálta a mítoszteremtés működését, mely a fogyasztói társadalom olyan aktuális kérdéseire mutat rá, mint a szépségkultuszból következő testképzavarok vagy egyes pszichés problémák. Előadása végén mítosz és rítus összefüggéseire világított rá röviden. A két fogalom csak egymás viszonyában értelmezhető, mondta, hiszen a mítoszok akkor válnak élményszerűvé, valamint újra és újra átélhetővé, ha rítusokban újra és újra megjelennek, legyen szó akár egy széder estéről, akár egy nagypénteki szertartásról vagy egy balinéz ünnepségről. Ezek – a rendszerint lelki pillanatok – mind ahhoz járulnak hozzá, hogy a résztvevők újraélhessék az igazságot, amely egykor a mítoszokban fogalmazódott meg és vált közösségi tapasztalattá.

A 22. ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem hét szakmai szekciója július 11-16. között ad lehetőséget arra, hogy Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, valamint kisebb számban a Kárpát-medencén túli diaszpóra magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhessék tovább magukat szaktárgyuk egy-egy speciális területén. Ezzel párhuzamosan az ELTE Határon Túli Intézmények Fórumán a kormány, az ELTE és külhoni partneregyetemek vezetői egyeztetnek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, további együttműködési és pályázási lehetőségekről.

Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem 2017

Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem 2017

0

/

0

0

/

0