Új baktériumfajt találtak a Szent Anna-tóban

2018.07.09.
Új baktériumfajt találtak a Szent Anna-tóban
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktériumközösségének vizsgálata során bukkantak az új baktériumfajra, amelyet Rhizobium aquaticum néven írtak le.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tóban.

A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – Máthé István oktató vezetésével – eddig több mint háromszáz baktériumtörzset különítettek el és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján. A baktériumok közel harminc nemzetség több mint ötven különböző baktériumfajához tartoznak. Ezek közül több baktériumtörzs a tudomány számára eddig ismeretlen új faj képviselője.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás, az ELTE mikrobiológusa irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta. A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek, főként a növények gyökérzónájában, csak néhány faj került elő folyókból vagy tengerekből. Az „aquaticum” azaz vízi eredetű fajnév arra utal, hogy ez az első eset, hogy egy tó vizében bukkantak a nemzetség egy új tagjára.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel – főképpen hüvelyesekkel, például babbal, szójával, lucernával vagy lóherével – alakítanak ki szoros, úgynevezett szimbiotikus kapcsolatot, és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gáz halmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását.

A legtöbb fajtársától eltérően

a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérjebontó képességgel rendelkezik,

így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgásában, illetve részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában.

A tenyésztésen alapuló, illetve főként a tenyésztéstől független DNS-vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondható, hogy nagyon változatos, fajgazdag. Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője található meg vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új baktériumfajhoz tartozik.

Forrás: hirado.hu