Új eredmények az Alzheimer-kutatásban

Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása.

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták, és olyan tényező-csoportokat (tehát nem csak egyes tényezőket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát.

Kimutatták például, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint, társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínűségét.

Érdekes, hogy általában az alacsony koleszterinszintet egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere – amelynek számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz – az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas.

Az ehhez hasonló kutatások általában csak a néhány alanyról kapott információkat  veszik figyelembe, ezzel szemben az ELTE és a SE kutatói csaknem 6000 ember nagyon jó minőségű adatait dolgozták fel. A jelentős anyagmennyiséghez a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a jelentősebb betegségek ellen, CAMD) együttműködése révén jutottak hozzá. Ehhez a szervezethez ugyanis számos amerikai egészségügyi intézmény tartozik. Érdekes kérdés, hogy a CAMD hogyan szerzett ilyen nagy mennyiségű és különösen jó minőségű laboratóriumi adatot? – teszi fel a kérdést Grolmusz Vince, az ELTE professzora, aki szerint a válasz nagyon érdekes és szellemes.

A világon állandóan folynak klinikai gyógyszertesztek, mondja, amelyekkel új gyógyszervegyületek hatásosságát vizsgálják kórházakban és klinikákon, gyógyszergyárak megbízásából és finanszírozásával. Minden ilyen vizsgálatsorozatot elvégeznek a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is, egészségeseken és betegeken is. A vizsgálatok eredménye a megrendelő gyógyszergyárak tulajdonát képezi, és a vegyülettel végzett vizsgálatok sikeressége esetén a vizsgálatok eredményeit a gyógyszerengedélyező-hatóságokhoz kell benyújtani. Ha a tesztelt vegyület hatástalan volt, nem nyújtják be az eredményeket. A placebóval végzett vizsgálatok azonban semmilyen információt nem nyújtanak a vizsgált vegyületről, ezért azokat a gyógyszergyárak kockázat nélkül nyilvánosságra hozhatják. Ilyen – nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett –  vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze a CAMD, és ebből az igen jó minőségű, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.

Kép forrása: Egészségtükör