Új eszközök a sokproblémás családok támogatására
A sokproblémás családok támogatására kidolgozott program célja, hogy a gyermek bűnelkövetésével összefüggésbe hozható, hiányzó vagy gyenge kompetenciák pótlása vagy erősítése által jelentősen csökkentse a bűnelkövetésben érintett gyermekek esetében a bűnismétlés, a családban nevelkedő, még bűncselekményt el nem követő gyermekek esetében a bűncselekmény elkövetésének kockázatát, illetve hozzájáruljon a gyermekek számára megfelelő szülői magatartásminták átadásához.
A kutatásban szereplő, új program megvalósítása Szekszárdon, Budapesten, Szombathelyen és Miskolcon működő család- és gyermekjóléti központok szakemberei, valamint a rákospalotai javítóintézetben dolgozók bevonásával történt négy hónapos időintervallumban.
A modellprogramok szakmai tartalmának meghatározásakor a gyermekvédelmi szakértők azt a célt tartották szem előtt, hogy a bűnelkövetéssel érintett családokban a mintaadás, illetve egyéb szocioökonómiai tényezők miatt veszélyeztetett gyermekek és a családtagjaik egyaránt segítséget kapjanak a megelőzés, a társadalmilag elfogadott szabályok követésében való támogatás terén, a bűnelkövetés elkerülésére való készségeik, képességeik fejlesztésében és egy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozásában.
Célul tűzték ki a többségi társadalom által elfogadott értékek tudatosítását,
a megfelelő viselkedési szabályok és támogató szülőségre épülő szülői minták elsajátítását, életvezetési problémák megoldását, és a szülő-gyermek kapcsolat erősítését.
Elsőként négy gyermekvédelmi szakértő huszonkét eszközt, módszert dolgozott ki, melyeket a modellhelyszínek saját gyakorlati működésükhöz, intézményi gyakorlatukhoz illesztve adaptálhattak. Vállalásuk szerint minimum három elemet ki kellett próbálniuk teljesen szabadon legkevesebb húsz család vonatkozásában helyszínenként.
Az öt modellhelyszínen fejlesztett és megvalósított innovatív kísérleti modellprogramok strukturális elemei között a következő módszerek jelentek meg, melyek a magyar gyermekvédelemben rendszerszintet tekintve mindenképpen újnak számítanak: a szülői kompetenciák fejlesztése, a játék mint módszer alkalmazása; csoportos foglalkozások szükségletorientált szemléletű irányítása; a kommunikációs technikák – segítő beszélgetések, szakember-kliens közötti tematikus beszélgetések, közvetítői eljárás szülő-gyermek között; családi együttes élmény megtapasztalását nyújtó családi napok és egyéb közösségi programok.
A modellprogramokban részt vevő családokban
a szülői kompetencia és a gyermeki reziliencia mérésével vizsgálták a programok eredményességét,
valamint interjúkat is készítettek a résztvevőkkel és a szakemberekkel. A kvantitatív és kvalitatív kutatási eredmények a modellhelyszínekre fejlesztett és alkalmazott programok sikerességét támasztották alá.
A kutatók ugyanakkor tanulmányukban leszögezték, hogy a négy hónap nem elegendő, hogy hosszú távú változások legyenek elérhetőek, de a pozitív irányú elmozdulások, a megfogalmazott kétoldali eredmények azt mutatják, hogy az intézmények gyakorlatán és szemléletén mindenképpen érdemes és szükséges változtatni.