Új generációs anyagokat hoznak létre Szombathelyen

2018.06.18.
Új generációs anyagokat hoznak létre Szombathelyen
Az ELTE Savaria Egyetemi Központban Innovatív gyártástechnológiák, energetikai alkalmazások és széles skálájú mikroszerkezet-meghatározó módszerek alkalmazása címmel jelentős forrásokat felhasználó, egyedülálló projekt fut, amelynek energetikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja Kollár László és Sidor Jurij egyetemi docensek, a Savaria Műszaki Intézet munkatársai vezetésével új, energiatakarékos és fenntartható technológiák kialakításán dolgozik.

Ha olyan gépkocsit szeretnénk megalkotni, amely hat liter helyett csak három liter üzemanyagot fogyaszt, akkor megpróbálkozhatunk a jármű súlyának csökkentésével, kezdi a csoport munkájának bemutatását Sidor Jurij. Az acél alkatrészek és elemek helyett könnyebb anyagokra van szükség, mondjuk alumíniumra, amelynek súlya csak harmadannyi. Az alumínium azonban hiába lágyabb anyag, mint az acél, kevésbé képlékeny és nehezebben alakítható: az autóipar nehezen formálja „saját képére” repedések és egyéb károsodások nélkül. A szombathelyi kutatók olyan új gyártási eljárásokat keresnek, amelyekkel módosítani lehet egyes anyagok (főként az alumínium) tulajdonságait.

A nehézipar egyik alapvető technológiája a fémek és ötvözetek megmunkálásában a hengerlés (két hengerfej alakítja ki a nyersanyagból a következő állomást jelentő lemezt), a munkacsoport többek között ezt a hagyományos utat kísérli meg kiszélesíteni. Mi történik, ha nem egyforma, hanem aszimmetrikus hengerlési technológiával végzik el a munkát? És mi lesz akkor, ha az egyik henger gyorsabban vagy másképpen forog? Milyen új tulajdonságok jelennek meg, ha további változtatásokat hajtunk végre a technológiában? A kicsinek látszó módosítások nagy gyakorlati kihívásokkal járnak: a vizsgálathoz szükséges eszközöket az egyetem gépészmérnökei tervezik meg és gyártják le.

A hengerléssel való kísérletezés azonban csak az egyik irány: a munkacsoport új utakat keres a hőkezelési eljárásokban is, például a hevítés sebességének manipulálására. Az ehhez szükséges új eszközöket is a kutatók tervezik meg, például azt a kemencét, amely 10-15 Celsius/másodperc helyett 1000 Celsius/másodperc hevítési sebességet is tud produkálni.

Az innovatív eljárások lehetőségének megteremtése után kezdődik majd el a tényleges kutatás, amikor az új eszközökkel kombinálják a technológiákat és folyamatosan mérik és értelmezik az eredményeket. A végső cél, hogy olyan alkalmazható tudást és modelleket gyűjtsenek össze, amelyek nemcsak hogy az egész ipar hasznára válnak, hanem forradalmasíthatják a gépjárműgyártás fenntarthatóságát is.