Új kutatási módszereket is szült a fényszennyezés-projekt
Új vizsgálódási szempontokat találtak és új kutatási módszereket dolgoztak ki a szakemberek a fényszennyezés-projekt keretében, amelynek zárórendezvényén a szombathelyi munkatársak és a konzorciumi partnerek ismertették legfontosabb eredményeiket. A konferencia résztvevőit Scheuer Gyula kancellár (borítóképünkön) köszöntötte, aki felidézte, a fényszennyezés pályázat volt az első, amelyet a Savaria Egyetemi Központ már az ELTE részeként nyújtott be. Lenner Tibor, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ igazgatója megnyitójában arról beszélt, hogy Szombathelyen az elnyert pályázatoknak köszönhetően az utóbbi években intenzív tudásteremtés zajlott. Az ELTE harmadik missziós tevékenységét a campus azzal is szolgálja, hogy a projektekben résztvevők alapkutatásokból származó eredményeiket a tudásalapú társadalom javára kamatoztatják.
Scheuer Gyula kancellár
A rendezvényen bemutatták a világítási környezeti laboratóriumokat, valamint ismertették a neveléstudományi kutatási eredményeket, illetve a fényszennyezés zoológiai és botanikai vonatkozásait. A projekt során létrejött laboratóriumok világviszonylatban is egyedülállónak számítanak, hiszen segítségükkel az egyetemek a településeken, valóságos körülmények között végezhetnek hiánypótló kutatásokat.
Remeténé Skribanek Anna főiskolai tanár, Kolláth Zoltán egyetemi tanár, Tóth Csaba festőművész, főiskolai docens
Az előadásokat fotókiállítás vezette fel, amelynek képeit Kolláth Zoltán egyetemi tanár, a projekt szakmai vezetője készítette a 38 hónapig tartó munka során. A fotók elsősorban tudományos céllal készültek, mégis látványosan művészi erővel, látványosan szemléltetik az égbolt határtalanságát – fogalmazott Tóth Csaba, a Vizuális Művészeti Tanszék főiskolai docense az ELTE SEK „C” épületében látható tárlatról. Kolláth Zoltán szerint képei azt mutatják meg, amit a tudomány eszközeivel már nem lehet leírni, nevezetesen az égbolt színeit, amelyekről sokkal több elképzelésünk van, mint tudásunk.
Az előadók hangsúlyozták, a fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, ám ugyanannyira oda kellene figyelni rá, mint a többi szennyező forrásra. A túl sok kék fényt sugárzó lámpák az emberi szervezetre és a növényekre is számos negatív hatást gyakorolnak: csökken a virágok száma, változik a pollentermelés, nagyobb éjszakai fényterhelésnél akár el is marad a fák megvilágított oldalán a virágzás.
Forrás: ELTE SEK