Új módszer a diszkalkulia szűrésére

2023.03.27.
Új módszer a diszkalkulia szűrésére
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik nemzetközi projektjében matematikatanulási problémákkal foglalkoznak. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az évszakok és a matematika? Vizsgálható-e a matematikai szorongás? Svraka Bernadettel, a TÓK Neveléstudományi Tanszék oktatójával beszélgettünk.

Kutatásukban a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) tesztsorozattal foglalkoznak. Melyek a mérőeszköz legfontosabb tulajdonságai? 
A DPV fókuszában a matematikatanulási problémák állnak. A gyógypedagógiai, vizsgáló eljárás a Dékány Judit vezetésével működő Diszkalkulia Kutatócsoport több évtizedes diagnosztikus és terápiás munkájának tapasztalatait összegzi. Jómagam egyetemi oktatói munkám mellett kognitív képességek differenciáldiagnosztikájával foglalkozom a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatnál. Dékány Judittal 2016-ban találkoztunk, jelenleg a kutatócsoport szakmai tanácsadója vagyok, valamint vezetem a teszthez kapcsolódó bemérési folyamatokat.

A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata tesztbateria Magyarországon és nemzetközileg is egyedülálló kritériumorientált tesztsorozat (óvodától 12. osztályig féléves bontásban), mely a szakemberek tapasztalata alapján hatékonyan méri a matematikai tanulási problémákat súlyossági foknak megfelelően. Ennek a mérőeszköznek a validálására és a digitális kiértékelő rendszerének kidolgozására vállalkozunk. A TINLAB-projekt első szakaszában az 5. és 6. évfolyamos tesztváltozat bemérését végeztük el. Jelenleg az óvodás DPV tesztek validálása és párhuzamosan az affektív tényezők kiszűrése zajlik.

A hatékony szűrés és pontos diagnosztika a matematikai részképességeket érintően rendkívül fontos: minél előbb felismerik a nehézséget, annál könnyebb megelőzni a nagyobb problémákat.
A DPV teszt terápia-releváns, azaz épül rá egy életkori sajátosságokat figyelembe vevő terápia. A matematikatanulási problémák súlyossága óvodás korban, első osztályban még csak vélelmezhető. Ilyenkor kiemelten kell hangsúlyozni a prevenció fontosságát. Minél hamarabb szembesülünk a problémával, annál hatékonyabbak a fejlesztési folyamatok.

A megfelelő kompenzációs mechanizmusok átsegíthetik a gyermeket a nagyobb nehézségeken.

Fontosnak tartjuk a szemléletformálást, azt, hogy minden pedagógushoz eljussanak a mérési eredményeink és az a közel 40 éves szakmai tapasztalat, ami a teszt elkészítését övezi. Országszerte több továbbképzést tartanak a Diszkalkulia Kutatócsoport tagjai. A családoknak és társszakmáknak együtt kell működniük, csak közösen érhetünk el eredményeket.  

Melyek azok részképesség problémák, amelyek egy óvodásnál vagy kisiskolásnál előre jelezhetik a diszkalkuliát?
A téri és az időbeli tájékozódás nagyon fontos jelző a szülő és pedagógus számára is. Ha egy 5-6 éves gyermek nehezen tudja megnevezni a saját testrészeit, nem ismeri fel az évszakokat, nem tudja megnevezni a főfogalmakat, akkor vélelmezhető, hogy a matematikai absztrakt fogalmak, soralkotások és bontások is problémát jelentenek neki. Gondoljunk bele, ha valaki a testén nehezen igazodik el, akkor később a számegyenesen és a koordináta-rendszerben való tájékozódás is kudarcot jelenthet számára. A teszt óvodások esetében 13 szubtesztben méri a matematikatanuláshoz szükséges képességeket, így komplex képet nyújt a szakemberek számára.

A diszkalkulia ép intelligenciaérték mellett olyan organikus hátterű, átlag alatti teljesítmény, ahol az egyén a matematikában a tőle elvárt képességek szintje alatt kórosan elmarad. E mellett számos matematikatanulást befolyásoló tényezővel kell számolnunk, ahol a mentális reprezentációnak, kognitív funkcióknak és az affektív tényezőknek is nagy szerepe van. Az alulteljesítés gyakran szorongással társul, mely pszichoszomatikus tüneteket produkálhat.

Miért egyedülálló a DPV-hez kapcsolódó kutatási progamjuk?  
Hazánkban a DPV az egyedüli olyan matematikai képességeket vizsgáló teszt, aminek a bemérési folyamatai megkezdődtek. A projektünk célja, hogy a DPV – amelyet jelenleg is széles körben alkalmaznak a diagnosztikában – sztenderdizált és digitalizált változata elérhető legyen országszerte. A TINLAB-projekt előző fázisában elkészült a teszt digitális, programozott értékelőtáblája, amely felgyorsítja az eredmények értékelését. Egy mérőeljárás bemérése, majd validálása nagyon hosszadalmas folyamat, azt vizsgáljuk, hogy a teszt azt méri- e, amit szeretnénk.

A kutatás első szakaszában a teszt bemérése során láttuk, hogy a teszt „jól működik”, a tapasztalati sávhatárokat tudtuk igazolni, a mutatók objektívek, megbízhatóak. A második szakaszban a nagycsoportos óvodásokra fókuszálunk, a tesztelt gyerekek körét bővítettük, már nemcsak itthon, hanem Nagy-Britanniában és Romániában is veszünk fel adatokat.

Az elmúlt félévben több mint 400 óvoda-iskola átmenetben lévő gyermekkel dolgoztunk.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a Cambridge University és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatóival, hallgatóival dolgozhatunk: a projekt első szakaszának eredményei alapján jelenleg készül a brit kollégákkal közös publikációnk. A DPV-tesztvalidálás célja, hogy a diagnosztikus szakemberek és pedagógusok a teszteredmények alapján jól lássák a kisgyermekek kognitív fejlődési irányát, és a magyarországi gyermekpopuláción érvényes tesztet hivatalosan is használhassák diagnosztikus és kutatási célokra egyaránt.

A projekt különlegessége, hogy a diszkalkulia vizsgálata mellett foglalkoznak az ún. matematikai szorongással is. Miről van szó pontosan?
Izgő-mozgó, izzadó tenyerű gyerekek a tesztfelvétel közben: vajon minden teszthelyzet vagy „csak” a matematikai teszt indukálja a jelenséget? Kutatócsoportunk a részképességek vizsgálata mellett az egyéb más befolyásoló tényezőket is figyelembe vesz, mint például a szorongás. A szülők a CBCL Achenbach-féle Gyermekviselkedési Kérdőívet töltik ki, de a gyermekek szocioökonómiai státuszát is feltérképezzük. A mérési adatok publikálása jelenleg is folyamatban van.

A kutatás résztvevői: Dékány Judit és a Diszkalkulia Kutatócsoport, Svraka Bernadett és az ELTE TÓK Matematikai Tanszék oktatói, Szűcs Dénes és Cornelia Álvarez (Cambridge University), Péntek Imre és hallgatói (Babeș–Bolyai Tudományegyetem), valamint a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.