Új TÁMOP projekt a pedagógusképzésért

Az „Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért” és a „A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása” című TÁMOP projektek nyitókonferenciáját 2014. május 29-én tartották meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. A rendezvényt az ELTE konzorciumi partnerével, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen szervezte meg. A projektben az ELTE-sek szakmai műhelyek megalapításával, országos együttműködés létrehozásával, konferenciák szervezésével, a képzések összehangolásával, kutatások menedzselésével és a pedagóguspálya népszerűsítésével foglalkoznak majd. Az OFI a pedagógusképzések, továbbképzések minőségének fejlesztésére, a tartalmi és szakmódszertani korszerűség és versenyképesség biztosítására, az országos és konvergencia komponensekben elinduló fejlesztések koordinálására koncentrál.

A megnyitón Károly Krisztina, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, a projekt szakmai vezetője elmondta, egyedülálló lehetőséget lát a most következő közös munkában a minőségi, tudományos kutatással támogatott, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes tanárképzés, pedagógusképzés kibontakoztatására nemcsak az ELTE-n, hanem az egész országban is. Mezey Barna, az ELTE rektora hangsúlyozta, hogy a pedagógusképzés nemzedékek jövőjét határozza majd meg, ezért minél magasabb színvonalúnak kell lennie. Mezey Barna a projektet előkészítő munkálatok fontosságáról is beszélt, amelyek gyakran nehezebbek, mint maga a kivitelezés.

A projekt keretében tervezett tevékenységeket a szakterületi koordinátorok ismertették. A Bölcsészettudományi Karhoz kapcsolódó műveltségi területek fejlesztéséről Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, a BTK Szakmódszertani Központjának vezetője számolt be. Más egyetemek, pedagógiai intézetek, civil és szakmai szervezetek bevonásával intézményes együttműködést várnak a kutatók, az oktatók és a hallgatók részéről is. Ez magában foglalja a kutatásban való részvételt, önálló fejlesztéseket, a szakmai fórumok munkájában való közreműködést és előadást. A speciális fejlesztések terve közé tartozik az IKT (információs és kommunikációs technológia), a pedagógusképző hálózati adattár, a szakmai holnap és a gyakorlati kapcsolatok fejlesztése is. A Természettudományi Kar tervezetét Homonnay Zoltán intézetigazgató egyetemi tanár ismertette. A tananyag- és taneszköz fejlesztés kiterjed majd a könyvekre, a digitális- és módszertani segédanyagokra és az oktatófilmekre is. Továbbá gyakorlatközpontú, integrált szemléletű órákat terveznek, amelyekben megengedett a nagyobb fokú tanulói aktivitás. A tanároknak ugyanazon a szakon tanító mentorokat javasolnak. A tudásmegosztás tekintetében országos együttműködésre számítanak, amit például az e-learning felülettel és a Természettudományos Tanári Műhely segítségével szeretnének elérni. Zsakó László tanszékvezető egyetemi docens, aki az Informatikai Kar terveit mutatta be, elmondta, hogy immáron 30 éves az ELTE-n az informatikatanár-képzés és hogy az ország informatika tanárainak fele az ELTE-n végzett. Zsakó elavultnak találja a mostani informatikaoktatást, ezért fontosnak véli a tehetséggondozást, az érettségire és az OKTV-re való felkészítést, illetve a tanárok továbbképzését is, Informatikai Tanári Műhely és szakmai workshopok rendezését.

A Tanító- és Óvóképző Kar fejlesztéseit F. Lassú Zsuzsa főiskolai docens ismertette, aki elmondta, hogy kiemelten fontos feladatuknak tekintik az óvoda és az iskola közötti átmenet támogatását, a részképességek fejlesztését, az inkluzív, az érzelmi és a szociális nevelést. A tantervfejlesztésére tett ajánlatok lényeges elemei a korai idegennyelv-oktatás, az IKT és a gyakorlati képzés megújítása. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kart érintő tervekről Papp Gabriella dékánhelyettes, főiskolai tanár számolt be. A fejlesztések kiterjednek majd az MA szintű képzésekre, a fogyatékos személyek érdekvédő szervezeteinek kialakítására, a munkaerő-piaci szereplők piackutatására és a fogyatékos hallgatók támogatására. Szivák Judit dékánhelyettes a közismereti tanárképzés pedagógiai-pszichológiai szakterületéhez kapcsolódó fejlesztéseket ismertette, melyekben az európai oktatás politika prioritása és a nemzetközi kutatási eredmények alapján fognak változtatni a köznevelési rendszeren.

Az előadások után az egyes szakterületi műhelyek összegyűltek, hogy megbeszéljék a közös munkát, majd a konzultáció eredményéről plenáris ülés keretében adtak számot. A természettudományos műhely információs technológiai tudásmegosztó portált, a környezeti nevelés természettudományos megjelenését és egyéb diszciplínák harmonikus együttélését, mentorképzést és a többi karral intenzívebb kooperációt helyezett kilátásba. Az informatika műveltségterület műhelye a tananyag fejlesztését az ELTE feladatának tekinti. A tanácskozáson szó volt a továbbképzések kidolgozásáról, a már a gyakorlóiskolákban történő tehetséggondozásról és a workshopok tematikájáról. Az idegen nyelvi műhely megállapította, szükség van a tanári tudás kutatására ahhoz, hogy meg tudják határozni, miként lehet a műhely eredményes. Az alprogramok összegyűltek és kitűzték céljaikat. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület a kritériumvizsgát minden tanár szakosnak kötelezővé tenné. Továbbá fő feladatának tekinti, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a kommunikációs- és beszédkészség fejlesztésére és a drámapedagógia szélesebb körű bevonására az oktatásba. A művészeti műhely kapcsolathálózatát szeretné más területekre is kiterjeszteni. A pedagógiai-pszichológiai műhely fontosnak tartja a tudásmegosztást, ezért jóval nagyobb nyitottságot vár el a szekciók részéről, amit interaktív tudásmegosztó elemek bevonásával és intézménylátogatással kíván elérni.

A koragyermekkori neveléshez kapcsolódó műhely megbeszélte a rendezvényeik tervét és a munka menetrendjét és a gyógypedagógusok is elkezdték szervezni a rájuk váró feladatok ütemezését. Károly Krisztina szakmai vezető és Felvinczi Katalin tudományos főmunkatárs, a projekt menedzsere a konferencia lezárásakor megállapította, hogy rendkívül eredményes volt a műhelytalálkozó és a hatékonyabb együttműködés céljából egy új szervezetet is létrehoztak, az Országos Tanácsadó Testületet.