Új utak és ismert problémák a polgári jogban

2022.12.12.
Új utak és ismert problémák a polgári jogban
Az ELTE Polgári Jogi Tanszék szimpóziumán az előadók a dologi jog, a kötelmi jog, a szerzői jog és az öröklési jog több kérdését járták körül, válaszokat keresve nemcsak az elmélet, hanem a jogalkalmazás felvetéseire is.

A tudományos konferenciát 2022. november 24-én hibrid formában rendezték meg, a szimpóziumot elnökként Vékás Lajos professor emeritus, akadémikus vezette. A kutatók a polgári jog számos olyan kérdését elemezték, amelyek napjainkban aktuálisak, akár azért, mert a megváltozott a jogszabályi környezet új megközelítést tesz szükségessé, akár azért, mert a gyakorlat a korábbitól eltérően reagál egyes problémákra.

Menyhárd Attila egyetemi tanár a kriptoeszközöket meglévő jogi kategóriákkal vetette össze: vizsgálta így egyebek mellett, hogy tekinthető-e pénznek az egyébként fizetési rendszerként létrejött „bitcoin”, derivatív ügyletnek az árfolyamokat valamilyen külső referenciaértékhez rögzítő ún. „stablecoin”, illetőleg értékpapíroknak a széles körű, differenciált és folyamatosan alakuló felhasználású ún. „non-fungible token”-ek.

Az üzletrész és az üzletrész-átruházás jogi természete című előadásában Csizmazia Norbert egyetemi tanársegéd a magyar polgári jog szerint – a kriptoeszközökhöz hasonlóan szintén – „légies halmazállapotú” vagyontárgy, az üzletrész forgalomban történő részvételével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket mutatta be, majd Gárdos Péter egyetemi adjunktus a szerződésátruházás Ptk. által újonnan bevezetett jogintézményét övező, meglehetősen zűrzavaros jogalkotási fejleményekről, továbbá az ennek nyomán kibontakozó, felettébb turbulens jogalkalmazási problémákról adott elő.

Faludi Gábor egyetemi docens Szerzői jogi szerződések a CDSM Irányelv átültetése után címmel adott helyzetjelentést és -értékelést a szerzői és szomszédos jogokat a digitális egységes piacon szabályozó 2019/790 EU (a CDSM) irányelv implementálásának eddigi tapasztalatairól, míg Fuglinszky Ádám egyetemi tanár A fogyasztói adásvétellel, valamint a digitális szolgáltatással és tartalommal kapcsolatos irányelvek hazai átültetésének egyes kérdései címmel a 2019/770 és a 2019/771 EU irányelvek hazai implementálásával kapcsolatosan fogalmazott meg kritikákat.

Tőkey Balázs habilitált egyetemi docens A biztosítás és harmadik személyek című előadása fókuszában a károsult biztosítóval szembeni közvetlen fellépésének lehetősége és az ilyen módon érvényesíthető károsulti igények álltak, a szakember a 2000-es évektől kezdődően elemezte a joggyakorlatot, konkrét bírósági határozatokat felhozva példának. Felelősség ideiglenes intézkedéssel okozott károkért címmel Lukácsi Péter egyetemi adjunktus az ideiglenes intézkedés kapcsán a bitorlás bizonyos szankcióinak alkalmazásával és az ideiglenes intézkedés előzetes végrehajthatóságával foglalkozott, kitért az iparjogvédelmi jogok törölhetőségére és megsemmisítésére, továbbá külön figyelmet szentelt az alperesi oldalon felmerülő károknak.

Szeibert Orsolya tanszékvezető egyetemi tanár volt, aki Megéri-e élettársnak lenni az utóbbi évek ítélkezési gyakorlatának fényében? címmel az élettársi kapcsolat fogalmának értelmezésével és az elmúlt évtizedek – elsősorban a régi Ptk.-n alapuló – gazdasági közösséget előtérbe helyező bírói gyakorlatával foglalkozott. Az előadó felhívta a figyelmet az ebben rejlő olyan veszélyekre, mint a fogalmak relativizálódása, a vagyonnal nem rendelkező párok vonatkozásában a közös gazdasági cél „lehetetlensége”, valamint a hétköznapi értelemben vett élettársaknak tekintett felek együttélésének elhatárolása a jogkövetkezményekkel járó élettársi kapcsolattól.

Molnár Hella egyetemi adjunktus habilitációs kutatásának egy szeletét mutatta be a résztvevőknek Az osztályrabocsátási kötelezettség címmel. Kisfaludi András egyetemi tanár pedig arra kereste a választ, hogy képes-e a polgári jog a válsághelyzetekben is működni; válság alatt értve a nagymértékű, váratlan és a jogviszonyokat tömeges mértékben hátrányosan érintő élethelyzeteket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy abban az esetben, ha a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy a magánjog nem, vagy nem megfelelő válaszokat ad a válsághelyzetek megoldására, igen gyakran közjogi normákkal avatkozik bele a felek privátautonómiájába, ugyanakkor korántsem biztos, hogy ez a válság megoldását, vagy inkább elmélyítését idézi elő.

Az előadásokról részletesen az ELTE ÁJK honlapján olvashat.