Vékás Lajos kapta az Akadémiai Aranyérmet

2023.05.08.
Vékás Lajos kapta az Akadémiai Aranyérmet
A Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlése a hagyományoknak megfelelően az akadémiai elismerések átadásával kezdődött meg. A legrangosabb kitüntetést, az Akadémiai Aranyérmet Vékás Lajos, az ELTE ÁJK professzora vehette át. Megosztott Akadémiai Díjban részesült Vellai Tibor András, a TTK Genetika Tanszék vezetője. 

Az életműdíjként adományozható Akadémiai Aranyérem kitüntetéssel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. A laudáció szerint Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.

Vékás Lajos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1964-ben „Sub auspiciis Rei Pulicae Popularis” kitüntetéssel avatták doktorrá. Tanársegédként kezdett tanítani az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. 1979 és 1999 között tanszékvezető ugyanebben az intézetben, 2009-től professor emeritus. A rendszerváltozás után az ELTE rektorává választották, 1993-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1992-től alapító rektorként öt esztendőn keresztül irányította a Collegium Budapest Institute for Advanced Study tudományos intézetet. 

Tudományos kutatásainak első súlypontja magánjog-történeti téma volt, a szerződéstípusok kialakulásával foglakozott. E témakörben írta meg kandidátusi disszertációját A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai címmel, amelyet 1976-ban védett meg. Érdeklődése ezután a nemzetközi kollíziós jog kérdései felé fordult. A nemzetközi magánjog elméleti alapjai című akadémiai doktori értekezését 1984-ben védte meg. Ezt követően a polgári jog, az összehasonlító magánjog és a nemzetközi magánjog több területén kutatott; az mtmt-ben nyilvántartott tudományos közleményeinek száma 431, ezek közül 127 idegen nyelven jelent meg. Az elmúl másfél évtizedben egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként az öröklési jog elméleti alapkérdéseivel foglalkozik. E kutatások eddigi eredményeit az Oxford University Press három kötetben jelentette meg, a negyedik kötet ez év végén ugyanott fog napvilágot látni.

A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező, 1995-ben rendes tagjává választotta. 2014 és 2020 között az MTA társadalomtudományi alelnöke volt. A Kodifikációs Főbizottság elnökeként meghatározó szerepe volt a másfél évtized alatt megalkotott és 2014-ben hatályba lépett Polgári Törvénykönyv szakmai előkészítésében. Tudományos eredményeit a Hamburgi Egyetem, a Heidelbergi Egyetem, a Bécsi Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem „doctor honoris causa” címmel ismerte el. Munkásságát itthon több rangos állami kitüntetés mellett Deák Ferenc Kutatási Díjjal (1998), Szentgyörgyi Albert-díjjal (2000) és Széchenyi-díjjal (2004) jutalmazták.

Vellai Tibor András (középen)

Megosztott Akadémiai Díjat kapott Juhász Gábor, az MTA doktora, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és Vellai Tibor András, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az öregedés és autofágia kutatásának területein, egymástól függetlenül dolgozva elért, úttörő jelentőségű eredményeikért, az e folyamatokban szereplő új molekuláris mechanizmusok felfedezéséért, valamint az autofág önemésztés és a lizoszomális lebontás jelentőségének számos sejtélettani és kóros folyamatban való kimutatásáért.

Vellai Tibor PhD-fokozatát 1999-ben szerezte az ELTE-n biológiai tudományokból, 2011-ben az MTA a biológiai tudományok doktorává avatta. Kutatási területe a C. elegans genetika, az öregedés, a jelátviteli útvonalak kapcsolata, a Hox gének funkcionális jellemzése, a sejtpusztulás, a molekuláris evolúció és az autofágia szabályozása. 2017-ben alapította meg az MTA–ELTE Genom Stabilitás kutatócsoportot, amelynek fő célja az öregedési folyamat mechanizmusának feltárása és szabályozásának pontosabb megértése. 

Forrás: mta.hu 
Fotók: mta / Szigeti Tamás