Versenyképesség és kooperáció
A találkozón Kacskovics Imre beszámolt a kar jelenlegi helyzetéről és jövőbeni fejlődési lehetőségeiről az oktatás, a kutatás, és az innováció területén. A kar jelenlegi vezetése augusztus 1-én lépett hivatalba, azóta a dékán és helyettesei az intézetigazgatókkal közösen konstruktív együttműködésben dolgoznak az intézmény működésének reformján, optimalizálásán és dinamizálásán.
A dékán a kar oktatási tevékenysége kapcsán kiemelte, hogy a képzési rendszer modernizálásával és átláthatóbbá tételével,
a munkaerőpiaci igények figyelembe vételével fogják növelni a kar versenyképességét.
Beszámolt arról is, hogy a mesterképzéseket néhány éves átmenettel kizárólag angol nyelven hirdetné meg. Ezáltal a hallgatók nemzetközi szaknyelven folytathatják felsőbb tanulmányaikat, külföldi oktatók vonhatók be a képzésbe, valamint külföldi diákok is a TTK-n szerezhetnek mesterszakos végzettséget. A PhD-képzés kapcsán kiemelte, hogy a képzés normatívája elmarad az MSc képzés normatívájától, azt akár kétszeresére is fel kell emelni.
A miniszter az angol nyelvű mesterképzés bevezetésére vonatkozóan támogatólag nyilatkozott. Palkovics László kiemelte, hogy az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) keretében lehetőség nyílik a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók szakmai fejlődésének támogatására, a pályázat egyik célja éppen a kiváló diákok motiválása hazai tanulmányok folytatására a külföldi tanulmányok helyett. Támogatja a doktori normatíva emelését is, ahogy jelezte, a kérdés napirenden szerepel.
A hazai természettudományos tanárképzés közel 40%-a Természettudományi Karon zajlik
– emelte ki Kacskovics Imre. A köznevelésben komoly gondot okozó pedagógushiány enyhítésére a tanárszakos hallgatók számának emelése, a lemorzsolódással veszélyeztetett hallgatók támogatása, digitális tananyagok fejlesztése, a távoktatási program bevezetése, valamint a szakmódszertant oktató kollégák létszámának bővítése szükséges. A dékán javasolta, hogy a természettudományos tanárok továbbképzése kizárólag egyetemeken történjék, ebben az ELTE TTK vezető szerepet kíván betölteni. Mindezeket a miniszter nagyon fontos javaslatoknak nevezte, és kérte, hogy erről további, megvalósítási terveket is tartalmazó egyeztetés szülessen a kar és a tárca között. A rektor jelezte, hogy ebben a kérdésben az ELTE egységes fejlesztési terveket dolgoz majd ki és nyújt be.
A dékán beszámolt a TTK kutatási tevékenységéről is. A miniszter kiemelte, hogy jövőre 37 milliárd forinttal nő az ország költségvetésében a kutatásfejlesztési és innovációs forrás, egyúttal bíztatta a kar kutatóit európai uniós pályázatok beadására is. A külföldi nagy tudományos pályázatokon való indulás nemcsak a nemzetközi színtéren remek lehetőség a rangos szereplésre, hanem az itthoni pályázatokon is jó ajánlólevél. Palkovics László hangsúlyozta, hogy
a minisztérium kiemelt célja az alapkutatások további erősítése és a kiváló kutatók elismerése.
A miniszter szerint jövő januárban megkezdi működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely szerepet játszik majd a kutatásfejlesztési és innovációs stratégia kialakításában, a források felhasználásának meghatározásában.
A TTK innovációs tevékenysége kapcsán a Kacskovics Imre bemutatta a kar jelentősebb ipari kapcsolatait, valamint kifejtette, hogy az egyetem innovációs központjához kapcsolódó, kari szintű innovációs menedzsment kialakítását tervezi. A miniszter fontosnak tartotta az egyetemek innovációs és ipari kapcsolatrendszerének kiépítését és elmélyítését, valamint a nemzetközi együttműködések bővítését. Ez nemcsak a kar versenyképességét növeli, hanem a nemzetközi rangsorokban is előkelőbb helyet biztosíthat. A dékán és az intézetigazgatók kiemelték, hogy az oktatás színvonalának fenntartásához szükség van az oktatási laboratóriumok infrastruktúrájának fejlesztésére, a műszerpark felújítására. Palkovics László együttműködéséről és támogatásáról biztosította a kar vezetését.