Szekció-előadások

I. Felsőoktatás Felsőfokon Konferencia – Szekció-előadások

I. Felsőoktatás Felsőfokon Konferencia – Szekció-előadások

Szekció-előadások

 

A konferencia részletes programja letölthető ezen a linken keresztül

Június 15.

16:30-18:00

Oktatásmódszertani képzések és támogatási lehetőségek az ELTE-n

A szekció három fő cél érdekében szerveződött. Egyrészt lehetőséget kínál arra, hogy az oktatók megfogalmazzák, megosszák azokat a tanulási igényeiket, amelyek az oktatói munkájuk sikeresebb elvégzéséhez szükségesek. Másrészt a szekció bemutatja a már eddig is folyó oktatásmódszertani támogatási formákat és lehetőségeket (pl. a BTK Szakmódszertani Központ tevékenységét; a PPK Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központja által tartott, az EFOP-pályázatok támogatásával folyó képzések megújítását segítő oktatásmódszertani programokat az ÁJK-n, TÁTK-n; olyan több kart érintő fejlesztési projektek lehetőségét, mint CHARM-EU). Harmadrészt mindezek alapján a szekció célja, hogy elősegítse a jövőbeli támogatási lehetőségek közös tervezését, a tevékenységek összehangolását.

A szekció formáját tekintve elsősorban world café jellegű megbeszélésekre épül, amelyet kiegészítenek rövid prezentációk az ELTE-n folyó eddigi gyakorlatokról. A megbeszélés eredményeit javaslat formájában összegezzük.

A szekcióba várunk minden olyan érdeklődő ELTE-s oktatót, aki fontosnak tartja az oktatási tevékenység fejlesztését, elkötelezett az oktatói munka iránt; illetve olyan oktatásfejlesztőket, képzéstartókat, akik szeretnének tenni e terület erősítéséért, nyitottak a tudásmegosztásra. Gondolkodjunk együtt arról, hogy hogyan lenne érdemes támogatnunk az oktatói munkánkat az ELTE-n!

Szekcióvezetők: Dr. Kálmán Orsolya, Dr. Major Éva és Dr. Somssich Réka

A szekció előadói: 
Dr. Major Éva
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Dr. Kálmán Orsolya
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Dr. Somssich Réka

ELTE Állam-és Jogtudományi Kar

Dr. Tóth Tamás

ELTE Gazdaságtudományi Kar

Trentinné Dr. Benkő Éva

ELTE Tanító- és Óvóképző Kar

Dr. Perlusz Andrea és Cserti-Szauer Csilla

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógai Kar

Lénárt Krisztina

ELTE Oktatási Igazgatóság

Szabari Veronika

ELTE Társadalomtudományi Kar

Milyenek a mai hallgatók? Lehetőségek, elvárások, kihívások
A felsőoktatásban egyértelműen tetten érhető piacosodási tendenciáknak köszönhetően az intézmények menedzsmentjével szemben is egyre hangsúlyosabb elvárásként jelenik meg, hogy megtalálják azokat az intézmény-, ill. szakspecifikus megoldásokat, amelyek az érdekelt fél szemléletet és a vevői fókuszt erősítik az intézményi, ill. kari, intézeti működésben. Általános az a nézet, hogy a hallgatók az elsődleges és közvetlen vevők minden intézményi működési szinten, így az intézményeknek olyan stratégiákat kell a gyakorlatba ültetniük, amelyek a meglévő hallgatók megtartását és új potenciális hallgatók megnyerését szolgálhatják.

A képet tovább árnyalja, hogy a hallgatók többféle szerepben is megjelenhetnek az intézményi folyamatokban: „alapanyag”, vevő, „munkavállaló”. A hallgatóknak emellett egyfajta partneri szerepet is tulajdonítanak, hiszen elkötelezettnek is kell lenniük a tanulmányaik iránt, motiváltnak kell lenniük ahhoz, hogy teljesítsenek, a teljesítményüket pedig ebben a különös vevői pozícióban értékelik is – úgy, mint egy munkavállalónak –, miközben alapanyagból végtermékké alakulnak át. Ráadásul a hallgatói teljesítmények minősége ugyanannyira meghatározó fokmérője egy intézmény teljesítményének, mint egy üzleti környezetben működő vállalkozás esetében a munkatársi teljesítmények minősége. A mai hallgatók elégedettségét alapvetően befolyásolja az is, ha aktívan részt részt vehetnek a tudás átadásában, így „munkatársak”, partnerek és a tudás létrehozói is egyben. Emellett a különböző oktatási szolgáltatásokat körülvevő környezet is különböző szerepeket dedikál a hallgatóknak: egy előadáson így sokkal inkább vevőként jelennek meg, míg egy szeminárium, projektfeladat, szakmai gyakorlat kapcsán meg sokkal inkább munkatársi, partneri szerepet öltenek. A hallgatók válnak végül a felsőoktatási intézmény „termékévé” is, amely a folyamatosan változó munkaerőpiaci elvárásoknak kell, hogy megfeleljen.

Ahhoz, hogy egy intézmény sikeresen találja meg ebben a megfelelő megoldásokat, szükség van a hallgatók mint közvetlen vevők jellemzőinek, elvárásainak, igényeinek a feltérképezésére. Így a szekció előadásai arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi jellemzi a mai hallgatóságot, milyen közös vonásaik, eltérő jellegzetességeik vannak, amelyek a kapcsolódó intézményi folyamatok kialakítását és menedzselését alapvetően meghatározzák.

Szekcióvezetők: Dr. Tóth Zsuzsanna Eszter és Dr. Takács Erzsébet Klára

A szekció előadói: 
Dr. Takács Erzsébet Klára

Az előadás a covid-19 járványt megelőző években az ELTE TÁTK hallgatóival folytatott fókuszcsoportos interjúk eredményeire épül, amelyekben a hallgatói elégedettséget vizsgáltuk, illetve a lemorzsolódást előidéző okokat tártuk fel a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka, valamint a szociológia BA és MA szakos hallgatók körében. 

 

Bedzsula Bálint

Hallgatói partnerség a felsőoktatásban – Értelmezés az üzleti képzésekben

A "hallgató mint partner" koncepció által meghatározott kihívások átformálták a hallgatók és az oktatók aktív együttműködésének módját a sikeres tanítás és tanulás érdekében. A tanulmány elsődleges célja, hogy kvalitatív technikák segítségével feltárja, hogyan értelmezik a hallgatói partnerséget a hallgatók és az oktatók az üzleti oktatásban. Az eredményeket arra használtuk fel, hogy feltárjuk a hallgatók és az oktatók értelmezései közötti főbb hasonlóságokat és különbségeket. Az elemzések rámutattak arra is, hogy hogy sem a hallgatók, sem az oktatók nem kezelhetők homogén csoportként, ami egyben kihívást jelent a hallgatói partnerség fogalmának megfelelő intézményi válaszok megtalálása terén.

 

Dr. Surman Vivien

Hallgatók és témavezetők klaszterei projektfeladat-típusú kurzusok esetében

A tanulmány célja, hogy kiemelje a projektfeladat-típusú kurzusokat végző hallgatók és témavezetőik különböző klasztereinek létezését. A konzultációs folyamattal szemben eltérő követelményeket támasztó hallgatói csoportok létezését a témavezetői fókuszcsoportos interjúk emelték ki elsődlegesen, míg a konzultációs folyamat szolgáltatásminőség-értékelésével kapcsolatos hallgatói felmérésből származó adatokon alapuló klaszterelemzések is három hallgatói csoport jelenlétét igazolták. Ugyanakkor információt mutattak a témavezetők sajátos jellemzőivel kapcsolatban is, ideértve az életkort, a nemet, a tapasztalatot, az osztályzatok megoszlását. Ennek eredményeként bebizonyosodott, hogy a projektfeladat-típusú kurzusok esetében nemcsak a hallgatók, de a témavezetők is jól körülhatárolható csoportokba sorolhatók. A beazonosított csoportok és a kapcsolódó statisztikai tesztek alapján kiemelhetőek a különböző jellemzőkkel rendelkező hallgatói és témavezetői csoportok közötti összefüggések. Összességében, a tanulók besorolása 1500 hallgató visszajelzésén alapul. A témavezetői jellemzés 700 hallgató korábban befejezett projektfeladat-típusú kurzus információinak elemzéséből származik. Mivel e kurzustípusok elvégzése a teljes hallgatói felsőoktatási tapasztalat figyelemre méltó sarokköve és hozzájárul a hallgatók sikeres munkaerőpiacra lépéséhez, létfontosságú a konzultációs folyamat szolgáltatásminőség sajátosságainak jellemzése. A hallgatói és a témavezetői csoportok jellemzőinek azonosítása pedig alapot ad a konzultációs folyamat egységesítéséhez.

Dr. Tanács János

A prezentáció keretében azt szeretném bemutatni, oktatóként hogyan próbálom a felsőoktatásban egyértelműen tetten érhető piacosodási tendenciáknak köszönhetően nagylétszámú, tömegoktatási adottságok közepette egy jellemzően készségtárgy, a tárgyalástechnika oktatását megvalósítani.

Az előadás azt a kérdést állítom előtérbe, hogyan lehet a hallgató, mint érdekelt fél és mint vevő nézőpontját figyelembe venni didaktikailag a szemináriumok során biztosított lehetőségek tervezésekor.

Az érdekelt fél és vevő nézőpontja értelemszerűen különös hangsúlyt kell, hogy kapjon egy olyan tárgy, a tárgyalástechnika oktatása során, ahol a tárgy maga az érdekütközések feloldására tanít.

Június 16.

11:15-12:45

Interdiszciplináris élményinformatikai megoldások

Szekciónk célja olyan módszerek és jó gyakorlatok bemutatása, amelyek a XXI. századi technológiai kompetenciák fejlesztését élményszerű informatikai megoldások segítségével valósítják meg.

Szekciónkat azon kollégáknak ajánljuk,

  • akik szeretnék élvezetessé tenni óráikat úgy, hogy a résztvevők aktív részesei lehessenek egy élmény-alapú tanulási folyamatnak;
  • szeretnék megismerni és jól használni az oktatásban használható, a tanítás-tanulást hatékonyan támogató digitális eszközöket, alkalmazásokat, appokat;
  • szeretnének megismerni és jól használni olyan módszertanokat, amelyek élmény-alapú foglalkozásokhoz vezethetnek.

Szekcióvezető: Dr. Abonyi-Tóth Andor

A szekció előadói: 

Dr. Turcsányi-Szabó Márta

Az "Élményinformatika" kurzus formális módon ad lehetőséget az ELTE bármely oktatója és hallgatója számára aszinkron részvételre és problémamegoldó együttműködésre. Ennek nyílt kurzusa a közoktatás és a családok szereplőit is bevonja informálisan az online folyamatba. A különböző célokra kialakított innovatív fizikai terek virtuális kiterjesztései, pedig motivációs környezetet biztosítanak az összekapcsolódásokra és produktív párbeszédek kialakítására. A közös használatú szemináriumi termek informatikai kialakítása a 21. század tanulócentrikus hibrid világát teremti meg. A STEAM Kuckó az informatika közös felületén keresztül kínál interdiszciplináris kapcsolódási pontot létesíteni az élmény-alapú tanulás diskurzusaiban.

 

 

Pluhár Zsuzsa

A felsőoktatás egyik nagy kihívása a különböző tudásszinttel rendelkező hallgatók ugyanazon szinten történő oktatása. Kiemelt problémát jelenthet az angol nyelvű képzésbe jelentkezők felvételi eljárása, mely kevésbé ellenőrizhető és kevésbé jelent azonos szintű tudást, ismeretet a felvett diákok esetében. Sok esetben az egyetem nem programozó képzésében megjelenő hallgatók számára is fontos, hogy alapfokú programozást támogató: algoritmikus gondolkodást, probléma megoldást előtérbe helyező kurzusok, kurzus elemek rendelkezésre álljanak és segítsék a további tanulmányokat. 

 

Az ELTE IK-n egy olyan angol nyelvű, bevezető kurzust alakítottunk ki, melyben a programozási ismeretekkel nem rendelkező hallgatók elmélyíthetik, kialakíthatják készségeiket, képességeiket és ismereteiket az algoritmikus gondolkodás és problémamegoldás területén anélkül, hogy bármiféle előképzettséggel rendelkeznének. Ehhez első lépésként „unplugged”, azaz számítógéptől független – elsősorban a nemzetközi Bebras kezdeményezés elgondolásain alapuló – eszközöket, majd a micro:bit programozható lapka és robotok blokk alapú programozási környezetét alkalmazzuk. 
Az előadás során bemutatjuk a kurzus módszertani felépítését, a kurzuson használt eszközöket, elgondolásokat és az első évek tapasztalatait, kiemelve az online félévek kényszerű lehetőségeit és módosulásait. 

 

Tartsayné dr. Németh Nóra

IKT és probléma alapú tanulás a nyelvoktatásban

 

A nyelvtudás és az angol nyelv státusza alapjaiban változott meg az elmúlt évtizedekben, különösképpen a globalizáció, a technikai fejlődés és a pandémia következtében. A bölcsészképzésben is egyre nagyobb szerepet kap a modern technika, az élményalapú tanulás és a használható nyelvtudás. Az ELTE Angol-Amerikai Intézetében olyan specializációkat indítottunk, amelyek segítik a hallgatókat ezen kompetenciák megszerzésében, és amelyek módszertana könnyen adaptálható más tudásterületeken is. Az előadás során bemutatjuk a tudás alapú tanulás módszertanát, feladattípusokat és technikai megoldásaikat, beleértve az online oktatás alatt szerzett tapasztalatainkat.

Dr. Jenei Péter

Szimulációk használata az oktatásban 

 

Szimulációs programokat elterjedten alkalmazunk a természettudományos oktatás során, talán a fizika tantárgyban a leghangsúlyosabban. Felhasználásuk optimalizálása így elsődleges fontosságú. Az előadásban egy általános áttekintésen túl kiemelten foglalkozok egy interaktív mozgásszimulációs programmal, melyre az elmúlt években nagyszabású oktatási kísérletet bonyolítottunk le. A kutatásnak sok olyan tapasztalata volt, mely általános érvényű, így érdekes lehet minden informatikai eszközt oktatásban felhasználni kívánó kolléga számára (diszciplínától függetlenül). 

Koren Balázs

Drónok és robotok az oktatásban 

 

Elveszik a robotok a munkánkat? Robotokat nevelünk-e? Sok kontextusban fordulnak elő robotok, ha oktatásról van szó. Milyen robotok fordulnak elő az oktatásban, hogy lehet a drónokat térszemlélet fejlesztésre használni, milyen hatással van a robotika az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére... ? Gondolkodjunk együtt ezeken a kérdéseken! 

Innovatív megoldások a hallgatók értékelésében

A szekció fókuszában a pedagógiai értékelés felsőoktatási paradigmaváltása, az innovatív megoldások szükségessége, megvalósítási dilemmái és lehetőségei állnak.

Célunk gondolat- és tapasztalatcsere; olyan jógyakorlatok, alternatív és innovatív értékelési megoldások bemutatása, melyek tudományterülettől függetlenül alkalmazhatók.

A szekció Gondolatébresztő órájában az előadók felvázolják a főbb nemzetközi és hazai felsőoktatási értékelési trendeket, kihívásokat, dilemmákat, illetve az ELTE egyes karai gyakorlati tapasztalatait osztják meg.

Ezt követően a Kaleidoszkóp részben gyakorlat-orientált, hallgatóközpontú innovatív értékelési ötletek bemutatására kerül sor 2-3 percben felvillantva egy-egy izgalmas, bevált értékelési módszert. Ezek – mint egy valódi poszterszekcióban – a konferencia ideje alatt elérhetők lesznek a szekciócsatorna Fájlok között.

Szekcióvezetők: Dr. Hercz Mária és Trentinné Dr. Benkő Éva

A szekció előadói:
Dr. Hercz Mária

Az értékelés, mint a felsőoktatás eredményességének Achilles-sarka

A felsőoktatást ért társadalmi-gazdasági kihívások, a felsőoktatás expanziója, és sok egyéb hatás eredőjeként közel negyedszázada jelentős változás indult a hallgatói értékelésben nemzetközi és hazai szinten is.  A különféle tudományterületekről érkező kutatási eredmények jelentősen megváltoztatták a tudásról, a tanulásról alkotott képet, így az orvosképzéstől a mérnökképzésen át a pedagógusképzésig számos innovatív kezdeményezés indult a hallgatói értékelés megváltoztatására. Az önálló tudományterületté váló pedagógiai értékelés bizonyította, hogy a hallgató úgy tanul, olyan tanulási eredményt céloz meg, ahogy értékelik. Kutatók százai vizsgálták a klasszikus értékeléstípusok alkalmazásának hatásait, s körvonalazódott a paradigmaváltás megkerülhetetlensége. Megszületett a tanulás-orientált értékelési modell, az alternatív értékelési technikák alkalmazásának kipróbálása, beépítése a képzésekbe (pl. kompetencia-alapú, portfólióval kísért képzés-struktúra; programmatic assessment). Az egyértelműen bizonyítható pozitív eredmények azonban számos dilemmát vetnek fel a felsőoktatás gyakorlatában. Melyek ezek, és hogyan válaszolhatók meg? Hogyan lehet összeegyeztetni a hallgató-központú, alternatív értékelési lehetőségeket a magas hallgatói létszámmal? Hogyan lehet a hallgató és oktatói gondolkodást megváltoztatni az tanulási eredmények megjelenítésével kapcsolatban? Ezen kérdésekre kívánunk válaszokat keresni saját tapasztalatainkra és nemzetközi kutatási eredményekre építve.

Dr. Tóth-Mózer Szilvia

Az értékelési rendszer tervezése a Canvas keretrendszerben

 

Az értékelési rendszer tervezését azért tartjuk meghatározó témának, mert a hallgató tanulására jelentős hatással van az, hogy őt hogyan értékelik. Motiválhatja folyamatos készülésre, sarkallhatja fejlődésre, saját korábbi eredményeinek javítására, ösztönözheti önreflektivitásra, mintát nyújthat számára, segítheti, amikor nehézségekbe ütközik. 

Az oktatók értékelési rendszere egy-egy kurzuson gyakran már kiforrott, megvannak a szokásosan kiadott feladatok, kvízkérdések, tételek, ponthatárok. Ha a Canvasban építenek kurzusfelületet, ezen a felületen keresztül informálhatják a hallgatókat a teljesítményükről egész féléven át.

Érdemes átgondolni, hogy a meglévő értékelési gyakorlat miképpen fejleszthető tovább, illetve miképpen menedzselhető legjobban a Canvasban. Ehhez dolgoztunk ki egy self paced, azaz önjáró kurzust az oktatók számára.

Egy rugalmas képzési formaként, az Oktatási Igazgatóság Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Osztálya 2021 őszén vezette be a self paced oktatásmódszertani kurzusokat, amiket az oktatók önállóan, saját haladási ütemben dolgozhatnak fel.

A Canvas: értékelési rendszer tervezése c. kurzusban gyakorlati példákon keresztül világítjuk meg, miképpen is építhetünk átlátható, folyamatos és méltányos értékelési rendszert. Nagyító alá vesszük a tipikus hibákat is, amelyek egyaránt hátráltatják az oktatót és a hallgatót a valós teljesítmény nyomon követésében. Az előadás a kurzus ajánlója, és a legfontosabb módszertani ajánlásokat mutatja be.

Dr. Somody Bernadette

Hagyományok és kihívások a joghallgatók értékelésében

 

A jogászképzésben is megkerülhetetlenné vált a problémamegoldásra koncentráló oktatás, ami a gyakorlatban használható tudást ad a diplomát szerző hallgatók számára. Ennek sikeréhez azonban nem elegendő csak az oktatási módszereken változtatni, hanem szemléletváltásra van szükség a hallgatók értékelése terén is. Át kell helyeznünk a hangsúlyt a szemeszter során - vagy inkább végén - megtanult ismeretek egyszeri, félévvégi „számonkéréséről” a hallgatók munkájának rendszeres értékelésére és a fejlődésüket szolgáló visszajelzésekre. Azonban miközben jól belátható, hogy ez utóbbi az értékelésnek az a felfogása, amely jobban illeszkedik a tanulási célokhoz, a gyakorlati megvalósítása során kihívásokkal kell szembenéznünk. Így például azzal, hogy az értékelésnek ez a módja kívül esik mind a hallgatók, mind az oktatók komfortzónáján, és legalábbis rövid távon feszegeti az oktatói kapacitások határait is. Nem figyelmen kívül hagyható tényező a járványhelyzet sem, amellyel járó távolléti oktatás és online vizsgáztatás viszont paradox módon kedvezett annak, hogy az értékelésben elszakadjunk a megszokott megoldásoktól. A prezentáció az Alkotmányjog tárgy oktatási tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy az értékelés terén milyen kihívásokra kell választ találni a jogi oktatásban.

Tartsayné dr. Németh Nóra

Innovatív értékelés a bölcsészképzésben

 

Az ELTE Bölcsészettudomány Karán az innovatív gyakorlatok, és ezzel együtt az innovatív értékelési formák egyre inkább teret hódítanak. Különösen nagy volt az átalakulás az online oktatás során, amelynek tanulságait igyekszünk megőrizni a jelenléti képzési formában is. Az előadás során bemutatjuk azokat a technikákat és innovatív értékelési módszereket, amelyek hozzásegítik a hallgatókat a kritikus gondolkodás, a tudás alapú tanulás és az autonóm tanulóvá válás gyakorlatához.

Dr. Fazekas Ágnes Sarolta

Egyetemes tervezés oktatási modellek a felsőoktatásban

 

Az előadás célirányosan az oktatási, tanulási környezetben, értékelési rendszerben megjelenő strukturális akadályok vizsgálatával foglalkozik. Az előadás tartalmazza a legfontosabb kapcsolódó fogalmak meghatározását, rövid áttekintést nyújt a támogatás alapvető típusairól, sor kerül a nemzetközi szakirodalom alapján a – jelenlegi hazai gyakorlattól minőségileg eltérő – az úgynevezett „befogadó oktatási és tanulási környezet” (Inclusive Teaching and Learning Environment) kialakítását célzó elméletetek közül, kiemelten egy modell bemutatására. (Fazekas, 2018). A megközelítés, tervezési módszer célja, hogy a kezdeti pillanattól inkluzív legyen és maximalizálja a tanulási lehetőségeket a változatosabb háttérrel, hozzáféréssel és tanulási igényekkel rendelkező hallgatók számára. A „befogadó oktatási és tanulási környezet tervezése” (Inclusive Design for Teaching and Learning Environment), másként „oktatási és tanulási környezet egyetemes tervezése” (Universal Design for Teaching and Learning Environment) néven ismert. Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy a kapcsolódó hazai szakirodalomban milyen hasonló problémafelvetésekre került sor. Az újdonságtartalmat az akadályok azonosítása és a hazai szakmai környezetben egyáltalán nem, vagy alig ismert megközelítések (modellek) ismertetése adja. Az ismertetett felvetések, az új megközelítések tárgyalása azzal a céllal történt, hogy ezek szélesebb szakmai körben ismertté és megvitatottá váljanak.

Kulcsszavak: felsőoktatás, változatos összetételű hallgatói populáció, inklúzió, hozzáférés egyetemes tervezés oktatási modellek

Dr. Visnovitz Ferenc

Teljesítési jelvények a felsőoktatásban – Hogyan értékelhetünk digitális jelvényekkel?

 

A színes ikonokkal operáló digitális jelvényekkel történő jutalmazás és elismerés a mai világban már elterjedt és megszokott motivációs és marketing eszköznek számít. Gyűjthető jelvények sokaságával találkozunk a játékiparban, a közösségi oldalakon és számos mobil telefonos applikációban is. Ezen eszközök használata fokozatosan átkerül a tudományos életbe és az oktatásba is, ahol részben vagy egészében átveszik a klasszikus tanúsítványok szerepét. A fiatalabb generációk már ebbe a közegbe születtek bele, és a digitális elismerések gyűjtése életük szerves részévé vált. Vajon megragadható-e ez az eszköz a felsőoktatásban is, olyan célból, hogy hallgatóinknál a tanulás kapcsán is megteremthessük a játékplatformoknál és telefonos alkalmazásoknál megfigyelt erős motivációt, a megjelölt célok elérésére való törekvést, és ösztönözzük őket a valós készségek és kompetenciák gyűjtésére? Előadásomban néhány kísérleti megoldást mutatok be a digitális teljesítési jelvények felsőoktatásban való alkalmazhatóságára rámutatva az ikonrendszerekben rejlő oktatásszervezési és teljesítménykövetési lehetőségekre. Bár ezen rendszerek kezelése jelenleg még nehézkes, az LMS rendszerek segítségével a jövőben részben vagy egészében automatizálhatóvá válhatnak. A teljesítési jelvény alapú rendszerek kiépítése ugyanakkor a tárgyaink újra gondolását, attitűdváltást és nagymértékű összefogást igényel. Ha ez megvan, akkor a lehetőségeinknek csak az időnk, a kreativitásunk és a képzeletünk szab majd határt!

Kaleidoszkóp

Hegedűsné Tóth Zsuzsanna

Fejlődésre hangolt értékelés ének-zenei kurzusokon

 

Az ELTE TÓK óvodapedagógus képzésének ének-zene és módszertana tárgyain az oktatási folyamat során kipróbálásra kerültek olyan módszertani elemek, melyek a tartalmi gamifikáció (játékosítás), és a strukturális gamifikáció (számonkérés-értékelés) körébe tartoznak. Az utóbbit mutatjuk be röviden az Értékelési kaleidoszkóp ezen prezentációján.

Az énekes-zenei képességek fejlődésének támogatása során a gamifikáció játékosítási lehetőségeinek megragadásán túl -melytől várható volt a stresszmentesebb tanulási környezet-, azt is vártuk, hogy az értékelés során a motiváltság és az elkötelezettség terén is változást tapasztalunk hallgatóinknál. Az ének-zenei tartalmú tárgyak készségtárgyak, ahol fontos, hogy a hallgatók aktívan vegyenek részt saját zenei képzésük pedagógiai folyamatában (lásd rendszeres gyakorlás); önmaguk, képességeik rendszeres kipróbálása hozzásegítse őket helyes önértékelésükhöz; képessé váljanak a rugalmas, magabiztos zenei tevékenység szervezésére.

Az eddigi tapasztalatok igazolják Sheldon (2012) eredményeit. Az osztályzást leváltó jutalmazó rendszer, annak szisztematikus szintezése, a döntések, választások felkínálása motiváló, és segíti a hallgatók önszabályozott tanulását (Winne-Perry, 2000).

 

Burke, B. (2014): Gamify: How Gamification Motivates People to Do Extraordinary Things. Bibliomotion, Brookline.
Fromann Richárd és Damsa Andrei (2016). A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 3-4, 76-81.
Gomes, C., Figueiredo, M. & Bidarra, J. (2014). Gamification in teaching music: Case study. In EduRe 14 proceedings . International Virtual Conference on Education, Social and Technological Sciences 1–19.
Kiss, B., & Asztalos, A. (2021). A gamifikáció szerepe a zeneoktatásban. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(3), 57-74.
Bagota Mónika

Innovatív értékelés a matekórán? Készítsünk logikai készletet!

 

A megfelelő eszközök, tevékenységek és játékok lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy önállóan fedezzék fel a matematikai összefüggéseket, fejlesszék gondolkodásukat és elmélyítsék a matematika megértését. Az egyik lehetséges ilyen eszköz Varga Tamás és munkatársai által megalkotott logikai készlet. Az általános iskolás gyermekek fejlesztési folyamatában fontos cél, hogy segítsük őket a konkrét összefüggések megértésében, a dolgok és fogalmak közötti összefüggések megtalálásában, így a gyerekek például a logikai készlethez kapcsolódó játékokon és tevékenységeken keresztül ismerkedhetnek meg az összefüggések széles skálájával. A logikai készlettel egyszerűen játszható transzformációkat mutathatunk be, amely a transzformáció általánosabb fogalmát alapozza meg a gyermekek számára. A logikai készlet elemei különböző szabályok szerint sorba rendezve fejlesztik a szabálykövetési, szabályfelismerési és szabályalkotási készséget. A kétfelé válogatásnak logikai készlettel végrehajtott egyik alkalmazása a barkochba, ez a játék a gondolkodás logikai alapozását szolgálja.

Saját magunk is alkothatunk logikai készleteket, ekkor arra kell ügyelnünk, hogy az általunk létrehozott logikai készletben ne legyen két teljesen egyforma elem, mindegyik elem legalább egy tulajdonságban különbözzön bármelyik másik elemtől. Előadásomban egy óvodapedagógus hallgatónk saját készítésű logikai készletét szeretném bemutatni.

Trentinné Benkő Éva

Kreatív-reflektív portfolió-védéses vizsga: Írj mesét, alkoss metaforát, rajzolj, fess és tervezz!

 

A Kaleidoszkóp részben bemutatásra kerülő értékelési módszer egy hallgató-központú, tanulási eredményeket és pedagógus-nézeteket feltáró vizsgagyakorlat. Több mint tíz éve indult a Kétnyelvűség elmélete és gyakorlata kurzus szóbeli vizsgájának megújítása akciókutatásként, mely a mai napig tart. Nemrég a covid járvány okozta kényszerű digitális oktatásra való átállás miatt volt szükség változtatásra. A fejlesztések eredményeképpen, mára a kreatív-reflektív portfolió-védéses vizsgának állandó formája, kerete lett, de mégis egyedi maradt. Mindig az adott hallgatói csoporthoz igazodva történik a kreatív feladatok meghatározása a következő elemekből válogatva: meseírás, metaforaalkotás, vizuális megjelenítés tetszőleges technikával a posztertől a tárgykészítésen át a multimédiás tartalmakig, gondolattérkép, társasjáték tervezése és tutorial video forgatása. A kijelölt feladatokat szóbeli vagy írásbeli reflexió egészíti ki, mely során lehetőség nyílik a kreatív alkotásokban fellelhető gondolatok, helyzetek, kihívások, mintázatok, összefüggések és szimbolikus elemek beazonosítására. A mind map segítségével kerül sor az elméleti ismeretek ellenőrzésére. Az előadás kitér a módszer előnyeire, alkalmazási lehetőségeire és nehézségeire is. A hallgatói visszajelzések és oktatói tapasztalatok alapján a vizsga hatékonynak bizonyult a tananyag értő elsajátítása és későbbi felidézése szempontjából, valamint pozitív, inspiráló élményt nyújt hallgatónak és vizsgáztatónak egyaránt. A képzés során elsajátított tanulási eredmények mellett megismerhetővé válnak a pedagógiai vélekedések (beliefs), szakmai és személyes kompetenciák.  

Hercz Mária Nyitott könyves vizsgaformák - komplex tudásértékelés
Radvai Teréz

Mind Mapping. Kreatív vizualizációs technika használata az értékelésben.

Perlusz Andrea

A tanulási eredmény központú tanulást elősegítő hallgatói önreflexiós mátrix

 

Az innovatív megoldások szekcióban egy olyan hallgatói önreflexiót lehetővé tevő mátrixot mutatok be, amely segíti a hallgatókat a saját tanulási eredményeik tudatosításában.

Pataky Gabriella

Vizualizált önértékelés

 

Az értékelés tudatossága a vizuális nevelés minőségének egyik fokmérője a szememben. Ha képesek vagyunk feladataink megalkotásában az optimális fejlesztési célokat meghatározni és megfelelően kommunikálni is, az ezekhez igazított értékelés szempontok pozitív, érzékeny, adaptív, fejlesztő visszajelzésekhez vezetnek. Az értékelés, optimális esetben reflektív és az alkotás teljes folyamatát végigkíséri, nem volna azonban teljes egy alkotó közösségen belüli társértékelés és önértékelés nélkül. Ezeknek a kölcsönhatásokkal teli folyamatokhoz egy nálunk gyakran használt, ábrákkal gazdagított, vizualizált értékelési rendszert használunk. Ez az ENViL_CEFR_VL Visual Rubrik. (Kidolgozásában, tesztelésében, többszörös iterációt alkalmaztak az alkotók és ebben a nemzetközi kutatócsoportban végzett közös munkában, magyarországi kutatásvezetőként, nagy örömömre, én is részt vehettem, diákjainkkal együtt.) Az egyszerre képes és szöveges, tanári és diákoknak szóló, alkotó és befogadói feladatokra is kalibrált rendszerek szerteágazó szempontsorokkal segítik a vizuális kompetenciák fejlődését, gyakoroltatva azok tudatosítását, támogatva a tanulási folyamatokhoz alapvető, erőszakmentes kommunikációt

 

Irodalom:

Bodóczky István: A rajz, vizuális kultúra tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Új pedagógiai szemle, 2002. (52. évf.) 11. sz. 157-170. old. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00065/2002-11- hk-Bodoczky-Rajz.html Bodóczky István: A vizuális nevelés megújítása, új paradigmája. Új pedagógiai szemle, 2003. (53. évf.) 7-8. sz. 35-43. old. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00073/2003-07-ta-Bodoczky-Vizualis.html
Bodóczky István (2009): Áthallások - Transzdiszciplináris vizuális nevelés. Iránypont 2009/Különszám. MOME
Pataky Gabriella: A portfólió a vizuális nevelésben. Értékelési alternatíva az alsófokú oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak képzésében
Új Pedagógiai Szemle (ÚPSz) 2009/5-6. http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_200905_beliv_vagott_26.pdf
Serfőző Mónika

Audio-reflexió praktikusan

Kruppa Éva

Instagram - közösségi média használat értékelési szerepben

 

A távoktatás és a digitalizáció terjeszkedése új kihívások és lehetőségek elé állítja a pedagógusokat. Olyan módszerekre és eszközökre van szükség, melyek képesek az adott tanulási folyamat célját elérni, s mindeközben a tanuló motivációját is fenntartani. Az ’examoninsta’ módszer legfőbb célja, hogy a tanulási folyamatban résztvevők egy adott témában tanulmányokat, cikkeket, podcastokat és videókat keressenek-tanulmányozzanak önállóan, akár az anyanyelvükön, akár idegen nyelven. Célja még, hogy a tanulók az általuk érdekesnek vélt tartalmakat, ismereteket megosszák társaikkal. Ennek egy lehetséges platformja lehet az Instagram alkalmazás. A módszer első tesztelése során a tanulóknak olyan kulcskompetenciájukat kellett mozgósítani, mint az idegen nyelvi- és anyanyelvi kommunikáció, a digitális- és hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciája. A módszer lehetőséget adott az egyén szintjén az érdeklődési kör szélesítésére, ismeretek bővítésére, a felhasznált források hivatkozásának gyakorlására, illetve csoport szinten a szorosabb kohézióra. A módszer tesztelésében résztvevők megkérdezése alapján számos előny megfogalmazódott, de nehézségek is felmerültek használata során. A módszer további lehetőségeket rejt, és további fejlesztést igényel.

Kulcsszavak: hatékony és önálló tanulás, online oktatás, felsőoktatás, közösségi média

Kardos Dorottya

Inkluzív értékelési lehetőségek a felsőoktatásban

 

A befogadó oktatás szerves része az inkluzív értékelés gyakorlatának kialakítása a felsőoktatási intézményekben. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a fogyatékossággal élő hallgatók számára szükséges egy személyre szabott, rugalmas és diszkrimináció mentes értékelési rendszer biztosítása, mely a különböző hallgatói igényekre reflektálva, azokat meghallgatva működik (Madriaga et al., 2010).

Az „Assessment for inclusion”, avagy „értékelés a befogadásért” egy ilyen módszer, melynek célja, hogy elősegítse az inkluzív oktatást a felsőoktatási intézményekben. Alapelvei 1) a támogatási rendszer újragondolása, melynek keretében az intézmény folyamatosan fejleszti, újratervezi az igénybevehető kedvezményeket, 2) a képesség központú értékelés átformálása, 3) a hallgatók partnerként kezelése, bevonása az értékelési folyamatba, és 4) a hallgatói diverzitás előnyként való azonosítása, fejlesztendő területeik és erősségeik felmérése, végül pedig 5) a különböző alapelvek együttes alkalmazása és a módszer közösségi jellegének erősítése. Annak a megközelítése, hogy az inklúzió akkor lehet sikeres, ha az intézmény minden tagja aktívan dolgozik rajta és értékként tekint a diverzitásra (Nieminen, 2022).

Nieminen J., H. (2022). Assessment for Inclusion: rethinking inclusive assessment in higher education. Teaching in Higher Education, DOI: 10.1080/13562517.2021.2021395
Madriaga M., Hanson K., Heaton C.,  Kay H., Newitt S., Walker A. (2010). Confronting similar challenges? Disabled and non-disabled students’ learning and assessment experiences. Studies in Higher Education, (35)6,  pp. 647–658.

Kihívások a felsőoktatásban – kerekasztal beszélgetés

A kerekasztal célja, hogy gondolatébresztőként szolgáljon olyan fontos oktatási kérdésekről, melyeket a jövőben érdemes lesz tanszéki, kari vagy akár egyetemi szinten megvitatni, továbbgondolni. A szekció első részében nyolc rövid prezentáció, téma felvetés hangzik el, melyekre a második részben az előadók reflektálnak és a közönség hozzászólásait is várjuk.

A témák igen széles spektrumot ölelnek fel: Az egyetemi oktatók (tovább)képzésétől, értékelésétől, a tanári fejlődéstől indulunk, majd a hallgatói szempontok és alternatív értékelési formák bevonása után a tananyagok és online-offline oktatás tanulságai felé haladunk, végül a felsőoktatás strukturális megújításának lehetőségeit vetjük fel.

Szekcióvezető: Dr. Holló Dorottya

A kerekasztal résztvevői a prezentációk sorrendjében:
Dr. Biró Tamás
(BTK, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék)

Ki alkalmas felsőoktatásban oktatni? A hollandiai BKO rendszerről

 

Hollandiában nincs habilitációs eljárás, amelynek keretében megítélnék a munkatársak „oktatói és előadói képességét, valamint tudományos teljesítményét” (vö. Nftv.). A habilitációs előadásnak hagyományosan az egyetemi tanári székfoglaló előadás (oratio) felel meg. Az elmúlt évtizedekben azonban az oktatói kompetenciákra is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek különböző képzésekkel. A vezető hollandiai egyetemek 2008 óta elismerik egymás képzéseit, és ekkor vezették be a BKO (basiskwalificatie onderwijs, university teaching qualification) „tanúsítványt”. Ennek megszerzéséhez módszertani képzéseken vesz részt az egyetemi oktató, majd egy oktatási portfóliót rak össze, benne kidolgozott tananyagokkal, óravázlattal, önreflexióval, visszajelzésekkel hallgatóktól és hospitáló kollégáktól. Ma már visszatérő elvárás a hollandiai felsőoktatási álláshirdetésekben a BKO vagy annak megszerzése két éven belül. Az alapszintű BKO „szenior” változata az SKO, amely a komplexebb tananyagfejlesztéshez, szakos tantervek kialakításához szükséges pedagógiai kompetenciák meglétét igazolja. (Forrás: https://www.universiteitenvannederland.nl/bko.html.)

Dr. Holló Dorottya

(BTK, Angol Nyelvpedagógia Tanszék)

Az egyetemi oktatásra való felkészítés – tanszéki szintű programok

 

Az egyetemi oktatók általában szakmai tudásuk és nem tanítási készségeik alapján kerülnek a felsőoktatásba. Pedagógiai felkészítést szervezett formában nem kapnak és esetleges, hogy a szakmai műhelyek foglalkoznak-e az új kollégák pedagógiai felkészítésével. Vannak országok, ahol minden oktatónak kötelező felkészítő képzésben részt vennie. Reálisabbnak tűnik azonban, ha a tanszékek szerveznek tantárgycsoportonként segítséget, óralátogatási és megbeszélési lehetőséget, hosszabb távú mentorálást és továbbképzési céllal rendszeres csoportos önképzési alkalmakat. Hasznos lehet külső szakemberek bevonása is konzultációs céllal.

 

Dr. Zsély István

(TTK, Fizikai Kémiai Tanszék)

Az oktatók oktatói munkájának háttérbe szorulása

 

Egyetemi oktató vagy egyetemi kutató? Mindkettő, de nem egyenlő mértékben. Hogyan lesz egy pályakezdőből oktató és kutató? Milyen segítséget kap ehhez az egyetemtől és milyen elvárásokat támasztanak vele szemben? Milyen pénzügyi, adminisztratív nehézségekkel találkozunk a munkánk során?

Dr. Szabó Csaba

(TTK, Algebra és Számelmélet Tanszék)

A hallgatókhoz való alkalmazkodás szükségéről

 

A mai diákok jelentős része az általunk elvárt módon tanul, készül, vizsgázik. Egyre nagyobb arányban jelennek meg azonban azok a hallgatók, akik a hagyományos egyetemi oktatás és számonkérés mellett egy konkrét célt tűznek ki és azt a lehető legkevesebb befektetett energiával szeretnék elérni: Legyen meg a hármas, mi kell az ötöshöz. A hazánkban hagyományos szummatív értékelési rendszer, a zh-k, vizsgák, beadandók rendszere külső motivációként szolgál e célok eléréséhez. A vizsgatudás rövid távú tudás, a vizsga gyakran jár kártékony stresszel. Felmerül a kérdés, hogy át lehet-e fordítani ezt a fajta minimalizmust elkötelezettséggé, át lehet-e fordítani a külső motivációt belsővé, el lehet-e érni a közép- vagy hosszútávú tudást. Átcsaphat-e a kártékony stressz egészséges izgatottságba?   Azt vizsgáljuk, milyen eszközök vannak az oktatók kezében ezen célok eléréséhez. Bemutatunk két lehetőséget, mindkettőt kipróbáltuk nagy évfolyamokon.

Dr. Lázár Ildikó

(BTK, Angol Nyelvpedagógia Tanszék)

Felsőoktatásban használható alternatív értékelési módszerek

 

Az utóbbi időben egyre több módszertani továbbképző kurzus áll az egyetemi oktatók rendelkezésére az egyetemen, sőt kötelező is a részvétel néhány kurzuson. Ezek a kurzusok a legtöbb esetben csak részben a pandémia által kikényszerített digitális oktatásra átállásban segítenek, gyakrabban (offline vagy online) tényleges módszertani megújulásra készítenek fel. Még mindig kevés szó esik azonban a tanítás fontos részét képező mérésről és értékelésről. Hogyan tudjuk a jelenlegi, szummatív értékelésre alapuló és erősen szelektív oktatási rendszerben elérni azt, hogy a szemináriumokon az értékelés – a tanulási folyamatra és eredményekre adott visszajelzés – a tanulást lehetőleg ne gátolja, hanem segítse? Milyen alternatív, fejlesztő értékelési módszereket használhatunk a szemináriumokon annak ellenére, hogy ezeken a kurzusokon is csak egy neptunban rögzített osztályzattal kell értékeljük a hallgatókat minden félév végén?

Dr. Keszei Ernő

(TTK, Fizikai Kémiai Tanszék)

Tananyagok elérhetősége és használata

 

Az ismertető három összefüggő témáról szól.

1. A hallgatók szabad nemzetközi mozgása okán célszerű elektronikusan (lehetőleg szabadon) hozzáférhető tananyagokat biztosítanunk a diszciplina releváns nyelvén (általában angolul). Két fizikai-kémiai tankönyvem magyar változatának minden joga nálam maradt, és a kiadóval kötött szerződés alapján azt szabadon hozzáférhetővé tehetem az intézmény repozitóriumában. Hallgatóink így nemzetközileg ismert és elérhető tankönyvből tanulhatnak, akár magyar nyelven is. Célszerű ezt a gyakorlatot követnünk.

 

2. Hallgatóinkat arra kell megtanítani, amire leendő munkájuk során szükségük lesz. Kémiában ehhez a tudományos alapelvek szilárd ismerete, valamint azok alkalmazási technikájának gyakorlása szükséges, de a technikai részleteket nem kell „kívülről” tudni. A számonkérés (vizsga) során ezért a hallgatók bármilyen segédeszközt használhatnak; hasonlóan, mint későbbi munkájuk során. Ezzel egyúttal az életszerű problémamegoldást és a megbízható információforrás szelektív kiválasztását is gyakorolják.

 

3. A mostanában használatos kommerciális oktatási felületek túlzottan bonyolultak, de a mi speciális igényeinket gyakran mégsem tudják kielégíteni. Kiváló alternatíva ezzel szemben egy saját oktatási weboldal, ami egyszerűen (pl. html formátumban) megírható, és mind a hallgatók, mind az oktatók minden igényének megfelel. (Nekem 1994 óta vannak ilyen kurzusweboldalaim.)

Sifter Éva

(pszichológus, ELTE BTK, HELP)

Egy friss kérdőíves vizsgálat tanulságai az online-offline oktatásról és az oktatási módok közötti váltásról

 

2022 tavaszán az ELTE BTK-n a HELP keretében kérdőíves vizsgálatot végeztünk a témában oktatók és hallgatók körében. Az adatok feldolgozásának részeként szakértőkkel is egyeztettünk, ennek kontextusában adunk számot a kérdőíves kutatás eredményeiről azzal a céllal, hogy az érintettek véleményét figyelembe véve fogalmazódjanak meg szempontok az oktatási formával kapcsolatos döntésekhez

Dr. Visnovitz Ferenc és

Dr. Székely Balázs

(TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)

„Menny” és „Pokol”: Hova juthat a felsőoktatás!? - Ötletek és javaslatok a felsőoktatási képzés strukturális átszervezéséhez

 

A klasszikus egyetemi oktatás előre rögzített célok mentén felépülő, kimenet orientált rendszer, amely mára egyre inkább zárt, "csőszerűnek" tűnő képzések formájában valósul meg. A hallgatókat ezekbe a "csövekbe" tereljük be, és előre rögzített tárgyakon keresztül próbáljuk "átpréselni" őket az áhított diplomáig. A gyorsan változó világ és a vele változó igények ugyanakkor új kihívások elé állítják ezt a kötött-, és a kredit-kontaktóra arány növelése miatt, egyre beszűkülő oktatási idővel és képzési lehetőségekkel gazdálkodó felsőoktatást. A rendszer ellentmondásba kerül önmagával, mivel a korábbi „praktikus”, egyen szakemberek képzésére kidolgozott rendszer, a változásokkal szemben rendkívül rugalmatlan. Ebben a helyzetben megoldást csak a rendszer átstrukturálása, nyíltabbá, szabadabbá, rugalmasabbá tétele jelentheti, amely megengedi, hogy a képzések a változásokkal és a hallgatói igényekkel szemben adaptívvá váljanak. Ilyen képzési struktúra olyan alapelvek mentén hozható létre, amely egyesíti a mikro-tanúsítványok, a moduláris tanegységek, a duális jellegű tárgyak, az egyéni tanulási útvonalak, a szabad képzési kimenet és az élmény alapú tanulás koncepcióit. Egy ilyen rendszer kidolgozásához azonban a felsőoktatás minden szereplőjének összefogására és együttműködésére van szükség.

13:30-15:00

A szakpedagógiák módszertana

Részben rövid szekció-előadások, részben kerekasztal-beszélgetés formájában közismereti tanári szakok szakmódszertani képzéséből olyan módszertani megoldások, jó gyakorlatok bemutatása, amelyek hasznosak lehetnek más tanári szakok számára is. A kerekasztal-beszélgetés további résztvevői a szakpedagógiák oktatói. A konferencia résztvevői a témákhoz hozzászólhatnak, a csetben kérdéseket tehetnek fel.

Szekcióvezető: Antalné dr. Szabó Ágnes

Szekció-előadók és beszélgetőtársak:

Dr. Gonda Zsuzsa (BTK)

Online alkalmazások az anyanyelv-pedagógia módszertanában

 

A digitális oktatás hatására az elmúlt időszakban még nagyobb hangsúlyt kapott a tanulói autonómia és önszabályozás, vagyis a felsőoktatásban is helyet kell, hogy kapjon a tanulás támogatása. A tanulás támogatásának jó kiindulópontja a különböző szakirodalmi és egyéb oktatással kapcsolatos szövegek értelemezésével és létrehozásával kapcsolatos gyakorlatok beépítése a szakmódszertani órákba. Az előadás a négy alapvető anyanyelvi kompetenciaterületre (olvasás, hallásértés, írásbeli és szóbeli szövegalkotás) építve mutatja be azokat az online alkalmazásokat és digitális megoldásokat, amelyek segítségével a tanár szakos hallgatók nemcsak saját, hanem későbbiekben akár diákjaik kompetenciáit is fejleszthetik. A gyakorlatorientált előadás kitér a digitális szövegfeldolgozás különböző módszertani megoldásaira, a hallásértés fejlesztésének lehetőségeire multimédiás elemek segítségével; példát mutat az írásbeli szövegalkotás online kollaboratív gyakorlatára, valamint a szóbeli szövegalkotás fejlesztésére digitális eszközökkel.

Nagyné dr. Foki Lívia (BDPK)

A pedagógiai nyelvtan helye és szerepe az angol nyelvtanárképzésben

 

A közelmúlt nyelvpedagógiai eredményei, és a nyelvoktatási módszertanok változásai határozott szemléletváltást követelnek mind a nyelvtanárképzéstől mind pedig a megszokott módszerekkel is sikereket elérő nyelvtanároktól. Ezért a nyelvtanárképzési programoknak is tartalmi megújulásra van szüksége. A Pedagógiai nyelvtan tantárgyként való megjelenése óta a nyelvtanárképzési programokban sokféle értelmezést nyert. Szintetizáló jellege miatt egyrészt a leíró nyelvtan keretein belül elsajátított ismeretekre épül, másrészt az alkalmazott nyelvészet és a szakmódszertan tantárgyakban megszerzett nyelvtantanításra vonatkozó ismeretek összehangolását igényli. A tantárgy legfőbb célja a hallgatók nyelvtani ismereteinek megerősítése, nyelvtantanítási módszereik és technikáik finomítása, valamint a nyelvtani szerkezetek adott szintnek megfelelő átgondolt, tudatos alkalmazása. Értelmezésünkben a nyelvi tudatosság fejlesztése és az ezt elősegítő feladatok tervezése és alkalmazása egyik alapelve a Pedagógiai nyelvtannak. A tanári fejlődésre vonatkozóan ez annyit jelent, hogy a nyelvtanár egyidejűleg a nyelv használója, elemzője és tanítója. A Pedagógiai nyelvtan tárgy e három szerep összehangolását segíti elő.

Dr. Angyal Zsuzsanna (TTK)

Gyakorlati módszerek a természettudományok szakmódszertanában – terepgyakorlatok és laborgyakorlatok

 

A modern természettudományos oktatásnak elengedhetetlen része a laboratóriumi és a terepi vizsgálódások, megfigyelések beépítése a mindennapi gyakorlatba. Mindennek ellenére mégis az a tapasztalat, hogy a természettudományos tantárgyak kevéssé gyakorlatorientáltak és a középiskola elejére a legkevésbé kedvelt tantárgyak közé kerülnek. Több felmérés is arról számol be, hogy a laboratóriumi és az iskolán kívüli tevékenységek helyett nagyon gyakori ezeknek a tantárgyaknak a frontális, túlzottan az elméleti ismeretekre támaszkodó oktatási formája.  Előadásomban arra keresem a választ, hogy a természettudományos tanárképzés és ezen belül a szakmódszertan mit tehet azért, hogy ez a tendencia megforduljon és a gyakorlatias, önálló felfedezésekre alapozó oktatás révén a reál tárgyakat a diákok izgalmas kihívásként, akár pályaválasztási szempontból is reális lehetőségként éljék meg. Bemutatok néhány olyan jó gyakorlatot is, amellyel igyekszünk felkészíteni a leendő tanárokat az élményszerű, vizsgálódásokon, megfigyeléseket alapuló, tevékenységközpontú oktatásra, mellyel reményeink szerint gyermekeink természettudományos tudása és problémamegoldó készsége akár már a közeli jövőben is jelentősen emelkedhet.  

Dr. Pataky Gabriella (TÓK)

A rajztanítástól a vizuális nevelésig

 

Rajztanítástól vizuális nevelésig, avagy hogyan lesz az ELTE TKK képzései között Rajz és vizuális kultúra szakos tanárképzésből Vizuáliskultúra-tanár szak? Reméljük, számos újító változást hoz az új elnevezés: Bálványos Huba, Bodóczki István és nagy generációjuk már a 80-as években, a világon először érték el, hogy a műveltségterületünket rajz helyett vizuális nevelésnek nevezzék, ami 1995 óta Magyarországon a közoktatási tantárgy nevében is megújult, – ezt most, végre utolértük a tanárképzésben is; az új képzést már Vizuáliskultúra-tanár szaknak jegyezték be. (“Leánykori neve”, a rajztanítás már 30 éve sem tudott lépést tartani a világban tapasztalható változásokkal, a vizuális tanulás és tájékozódás jelentőségének robbanásszerű megnövekedésével.) Prezentációmban egy olyan részterületet szeretnék bemutatni, amely távolról sem tartozik a területhez kapcsolódó sztereotípiák közé; ez az épített környezeti nevelés.

 

Jógyakorlatok, sziporkák – rövid prezentációkkal

A mai kor felsőoktatási módszertana már túl kellett lépjen az előadó oktató – passzívan befogadó hallgató diászán, ebből következően az előadás túlsúlyú oktatáson. A koronavírus járvány megjelenése, az online oktatásra való áttérés ezt még tovább alakította, és olyan oktatásmódszertani megoldásokat igényelt, amelyek addig még nem nyertek nagy teret a felsőoktatásban, így egyetemünkön sem. A jelenléti oktatáshoz való visszatérés sem jelentheti tehát ma már csupán a járvány előtti módszertanhoz való visszatérést, hiszen olyan felsőoktatásmódszertani megoldások, eredmények is születtek, amelyek megtarthatók, beépíthetők a jelenléti oktatásba is.

A szekció célja az elmúlt időszakban az ELTE oktatói által alkalmazott jógyakorlatok, korszerű módszertani megoldások rövid, lényegretörő bemutatása, a saját tapasztalatok megosztása, legyen szó akár az online, a hibrid oktatásra való áttérésről, akár a jelenléti oktatáshoz való visszatérésről.

A szekció célja az elmúlt időszakban az ELTE oktatói által alkalmazott jógyakorlatok, korszerű módszertani megoldások rövid, lényegretörő bemutatása, a saját tapasztalatok megosztása, legyen szó akár az online, a hibrid oktatásra való áttérésről, akár a jelenléti oktatáshoz való visszatérésről.

Szekcióvezető:  Dr. Virányi Anita

A szekció előadói:

Dr. Holló Dorottya

Jógyakorlat vizsgaértékelés kiegészítésére

 

Az előadásokat követő vizsgák legtöbbször pillanatnyi és gyakran lexikai tudást mérnek csak. Ezért jó néhány éve önkéntes bónusz feladatokat adok a félév során. Ezek segítségével az előadáson és az olvasmányokból elsajátított tudásukat készség szinten is megmutathatják a hallgatók.  A feladatok teljesítésével annyi pontot szerezhetnek, hogy a vizsgajegyüket egy jeggyel javíthatják. Így valamennyire a tanulási folyamat és az elsajátított készségek is szerepet kapnak az értékelésben. A prezentáció során néhány feladattípust ismertettek.

Dr. Bencsik Gergely

Oktatásmódszertani tapasztalatok az online informatikai oktatásban

 

A technológiai fejlődés egyre inkább fokozódik napjaiban. Ahhoz, hogy ezt a felfokozott fejlődést oktatási területen követni lehessen, magának az oktatási módszertanoknak is fejlődni szükséges. A ma is alkalmazott gyakorlat azonban csak kevésbé tér el az oktatás klasszikus modelljétől: az oktatók leadják az anyagot előadás és gyakorlat formájában, ahol egyoldalú (oktatói) kommunikáció jellemző. A klasszikus modell nem képes a jelenkori kihívásoknak megfelelni, ezért új oktatási módszertanok szükségesek, amelyek leginkább az online oktatást és a hallgatók online órai aktivitásának növelését célozzák. Ezt a folyamatot a 2019-ben kitört világjárvány is nagyban felgyorsította.

Az új környezet azonban más oktatói megközelítést igényel, amelyben az informatikának és annak oktatásának összetett szerepe van. Egyik részről az online oktatási módszerek jellemzően használnak informatikai megoldásokat, amelyek megértése szükséges feltétel. Másik részről erre a területre jellemző leginkább a gyorsütemű technológiai fejlődés, ezért sokszor rövid időn belül tananyagfrissítés szükséges. Interdiszciplináris tudományterület lévén fontos nem csak az adott informatikai megoldás oktatása és megértése, hanem bizonyos szintig érteni kell az adott informatikai megoldáshoz kötődő tudományterületek gondolkodásmódját is. Végül pedig az informatikát az egészségügyi vészhelyzetek kevésbé érintik, mivel a mai technológiai szinten otthonról nagyon sok informatikai feladatot el lehet távolról végezni. Ennek eredményeképpen sok területen meg is növekedett az informatika szerepe.

Előadásunkban az új oktatási környezetnek a lehetőségeit és nehézségeit tárgyaljuk az informatika és az informatikai oktatás szempontjából.

Kármán Bianka

Gúzsba köt vagy előre visz? - szoros keretrendszer kidolgozása egyetemi kurzushoz

 

Előadásomban egy konkrét kurzushoz tartozó - oktató kollégámmal közösen - kialakított keretrendszerről és annak tapasztalatairól fogok beszélni. Az értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirányon tartott Felnőttek gyógypedagógiai kísérése című kurzus kereteit úgy alakítottuk ki, hogy az lehetőleg egyenletes terhelést nyújtson a hallgatók számára a szorgalmi időszak során, így segítve a félév végi számonkérésre és az aktív órai diskurzusra való felkészülést.

Figyelembevéve, hogy ez a terület sokkal kevésbé kialakult, mint a köznevelés, közoktatás területe, a hallgatóknak szerteágazó területekről kell irodalmakat olvasniuk és előadásokat hallgatniuk az órán. Cél az is, hogy ki tudjanak lépni a „klasszikus” tanítási szerepből, hiszen felnőttkorban már partneri, támogatói viszonyról van szó.

A hagyományos majd a távolléti oktatás tapasztalatait beépítve fejlesztettük ki a kurzus végleges keretrendszerét, amelyről az évvégi reflexiókban markánsan pozitív visszajelzések érkeznek hallgatóinktól.

Dr. Szekeres Ágota

Az előadásban röviden bemutatom, hogyan lehet(ett) egy alapvetően tréning formában megtartott kurzus(oka)t átalakítani aszinkron online formára a Moodle felületen. A kurzusokat (A differenciálás lehetőségei és Kooperatív technikák alkalmazása) mind nappali, mind levelező tagozaton megvalósítottam.

Ehhez első körben végiggondoltam a kurzusok célját, az alkalmazott gyakorlatokat, feladatokat, a visszajelzések mikéntjét, a kurzus szokott időbeosztását, valamint a választható zárófeladatok körét. Ezt követően tekintettem át, hogy mit és hogyan tudnék megvalósítani a Moodle felületen, illetve egyéb olyan felületen, amely támogathatja a kurzusok sikeres teljesítését a hallgatók részéről.

Néhány feladat elhagyásával, illetve átalakításával sikerült olyan aszinkron, online kurzusokat létrehoznom, amelyben a hallgatók saját időbeosztásuk szerint tudnak haladni. Viszont mindkét kurzus megköveteli a tananyaggal való folyamatos foglalkozást mind a hallgatók, mind az oktató részéről. A hallgatók csak akkor tudnak továbbhaladni a következő feladatra, ha az oktató a megelőző feladatra adott visszajelzést. Ezzel volt biztosítható a feladatok egymásra épülése. Ez nemcsak a hallgatóktól, hanem az oktatótól is megkövetelte a feladatok monitorozását. A feladatok, gyakorlatok egy kisebb része egyéni feladat volt, a nagyobb része párban vagy csoportban volt megoldható.

A hallgatói visszajelzések alapján a kurzusoknak sikerült elérni a céljukat: „Számomra ez a kurzus volt az a tárgy, amely ebben az online, önálló haladási formában is motivált engem, örömmel végeztem a feladatokat, olvastam a tananyagokat.”

Salát Magdolna

A tanulás támogatásai – Egy didaktika kurzus tapasztalatai

 

A távolléti oktatásra való áttérés egyetlen hét alatt változtatta meg a (magyar) felsőoktatás képét. Ebben az egy hétben kellett a tanulási eredmények újragondolásától az online térben is megvalósítható tevékenységek megtervezésén át a folyamatos visszajelzésig eljutni a felsőoktatási kurzusok újragondolása esetében. Ebben a folyamatban a tanulási eredmények alapján megtervezett kurzusok talán könnyebb helyzetben voltak, azonban az új helyzet miatti folyamatos bizonytalanság ezen kurzusok esetében is folyamatos visszajelzések beépítését indokolta. Mindezt úgy, hogy az eredményes tanulás modellje (De Corte, 2010.) ne sérüljön. Ugyanez a kihívás jelentkezett a két hullám közötti időszakokban, amikor a kurzusok tervezése során a bármikor transzformálható állapotot kellett megvalósítani. Ebben a gondolkodásban volt nagy segítség a SAMR-modell (Puentedura, 2009.)

A tanulási eredmény alapú kurzustervezés nem csak a célok kijelölésében, hanem a tevékenységek (át)alakításában, valamint a visszajelzési folyamat kialakításában is nagy segítséget jelentett, hiszen, ha a célok a hallgatók tudására vonatkozik, akkor oda vezető utak jól leírhatóak bármilyen környezetben. Azonban fontos kihívása ennek a folyamatnak a transzparencia, a hallgatói bevonódás és a valódi hallgatói együttműködések lehetőségének és terének megteremtése.

Az előadásban a Tanulás támogatása kurzus kapcsán alkalmazott tervezési, tartalmi és értékelési megoldások bemutatásával szeretném megmutatni a fenti modellek alkalmazhatóságát és korlátait, melyekkel a covid és a visszatérés időszakában szembesültem.

Dr. Forrás-Biró Aletta

Online tanulásszervezéssel a hatékony tanulásért

 

A járványhelyzet miatti távolléti oktatás második szakaszában, 2020 őszi félévében az első szakasz tapasztalataira alapozva előre meg lehetett tervezni a kurzusokat. A konstruktivista pedagógiai megközelítésben fogant újratervezés érintette a kurzusok felépítését és tartalmát egyaránt.

A legfontosabb eltérés a korábbi jelenléti és távolléti kurzusszervezéshez képest a valósidejű szinkron órák szerepének újraértelmezése, a hallgatói tevékenységekből felépülő kurzustartalom kialakítása, illetve az áttekinthető online platform (canvas) egységes használata. A kurzusok kulcsmozzanata a heti rendszerességű hallgatói tevékenység, az ehhez kapcsolódód folyamatos oktatói visszajelzés, a társakhoz való kapcsolódás a feladatokban és a visszajelzésben. A tevékenységekben és a valósidejű órákon kiemelt szempont volt a motiváció megteremtése és fenntartása, a munkaterhelés folyamatos monitorozása és finomhangolása, ezáltal az egyéni tanulási utak megteremtése és támogatása.  Mindennek eredményeképpen több csatornán folyó szakmai párbeszéd alakult ki a csoportokban, a hatékony tanulás zálogaként megjelenítve a tanulási folyamatért vállalt egyéni felelősség mellett a csoport szerepét is.

Az előadásban egy konkrét kurzus példáján mutatom be az újratervezés megvalósulását.

Kulcsszavak: tanulás támogatása, online tanulásszervezés, konstruktivista megközelítés

 

Dukic Mónika

Elearning tananyagunkat a Hallássérült gyermekek nyelvi fejlesztése I. (+szurdopedagógiai készségek fejlesztése) c. alapképzésben tanuló nappali és levelező tagozatos hallgatók kurzusára fejlesztettük ki. Kifejezetten a COVID19 berobbanásának következménye ez a tananyag, hiszen a személyes jelenléttel tartott előadásaink során igyekszünk a hallgatókat minél több kooperatív és interaktív tevékenységbe bevonni, ezzel is felkészítve őket a következő szemeszterben megvalósuló intenzív gyakorlatra. Olyan felület létrehozását tűztük ki célul, amely az elméleti ismeretek átadása mellett képes a hallgatók közötti szakmai kapcsolódások fokozására, illetve nem utolsó sorban élvezetes számukra. A tananyag összesen hat modulból épül fel, különböző tartalmi és ellenőrzési elemekkel. Az általunk korábban megszerzett szakmódszertani ismereteket felhasználva igyekeztünk megalkotni elméleti tartalmainkat, beépíteni vizuális elemeket, és nagy hangsúlyt fektettünk a bevonódásra. Fontosnak tartottuk a folyamatos, kiegyensúlyozott tanulási tempóra is figyelni, ennek érdekében a tananyagtartalmak után különböző típusú tevékenységformákat terveztünk, amik a kurzus végső számonkérésébe is beszámítottak. A hallgatók visszajelzései alapján elmondható, hogy jó tanulási élményben volt részük, átláthatónak és könnyen használhatónak találták a felületet, azonban nehézséget jelentett a rendelkezésre álló technikai feltételek mellett mindenkinek egyformán teljesíteni a feladatokat. A tananyagot jelenleg is alkalmazzuk, az észrevételeknek megfelelően fejlesztjük.

Kovács Krisztina

A speciális szükségletű hallgatók egyetemi élethez történő egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása – a SHÜTI jógyakorlata

 

A SHÜTI tevékenységi körének, céljának rövid bemutatása; a speciális szükségletű hallgatóknak nyújtott szolgáltatások; az oktatóknak és egyéb egyetemi polgárnak nyújtott támogatások; a SHÜTI kapcsolati hálója; innovatív projektek; elégedettségi mérés eredményei; a fejlődés lehetőségei.

 

Kutatás- és fejlesztésalapú oktatás

A szekció olyan új, innovatív oktatási gyakorlatok felkeresésére és bemutatására vállalkozik, ahol az oktatók egy nagyobb lélegzetű szakmai feladat elvégzését a hallgatók önálló, csoportos tevékenységére építik az ELTE-n. Ezek az oktatási gyakorlatok általában valamilyen projektmunkát jelentenek, de a szekció nyitott más módszerekre is, akár a szakmai gyakorlatok, doktori kutatások innovatív, önálló csoportos hallgatói tevékenységére épülő megvalósítására is. A szekció célja az innovatív oktatási gyakorlatok megosztása, de ezen túl az eredmények és kihívások közös megvitatása és ezek alapján akár közös új irányok keresése is.

 

A szekcióba egy rövid (10 perces) prezentációval vagy poszterrel lehet jelentkezni, amiben a következő kérdéseket szükséges érinteni: az innovatív gyakorlat (a) milyen hallgatói kompetenciákat fejleszt, mi a célja (b) milyen főbb tartalmi, tevékenységbeli sajátosságai vannak (c) hogyan lehet az eredményességét értékelni, milyen visszajelzéseket gyűjtöttek (d) milyen kihívásokkal szembesültek a megvalósítás során (e) milyen továbbfejlesztési céljaik, irányaik vannak?

Szekcióvezetők: Dr. Kálmán Orsolya és Tátrai Annamária

 A projekt alapú tanulás eltérő útjai az ELTE karain
A szekció előadói:
Dr. Tókos Katalin, Dr. Kálmán Orsolya, Eszes Fruzsina, Kardos Dorottya, Balog Réka (PPK): Projekt kurzus a pedagógia alapszakon: fejlesszünk, de hogyan? 
Soósné Dezső Zsuzsanna (TTK)

Időjárás előrejelzés projekt a meteorológus mesterszakosok körében 

Tátrai Annamária (TáTK)

Projektkurzus a szociológusképzésben: mit kezdhetünk másodéves BA hallgatókkal

Dr. Horváth Zoltán (IK) Projektlabor
Farkasné dr. Gönczi Rita (BGGYK) Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés. Út a projekttervtől konferencia előadásig.

 

Előadóink ábécé sorrendben: 

Dr. Bagota Mónika

Dr. Bagota Mónika vagyok, az ELTE TÓK Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense; az MTA-SZTE Metakogníció kutatócsoport tagja, 2014-2020 között az MTA-ELTE Korszerű komplex matematikaoktatás kutatócsoportjának tagja.


Bedzsula Bálint

10 éves oktatói pályafutásomat folyamatos szakmai fejlődés jellemzi a vezetés-szervezési területen, első sorban minőség-, folyamat- és projektmenedzsment, valamint a tudatos vállalkozásindítás témáiban mélyültem el. Kutatásaim meghatározó részét a felsőoktatási oktatás szolgáltaltatás alapú értelmezése, ill. a hallgatók bevonása, érdekelt félként való kezelése jelenti.


Dr. Bencsik Gergely

Bencsik Gergely 1982. október 3.-án született Sopronban. Egyetemi tanulmányait a Nyugat-magyarországi Egyetemen végezte, ahol gazdaságinformatikusként üzleti rendszerek szakirányon végzett 2007-ben. Ezután a Nyugat-magyarországi Egyetem Cziráki József Doktori Iskola PhD képzésére nyert felvételt, ahol 2016-ban szerezte meg a PhD fokozatot. 2009-től tanársegédi, majd 2016-tól adjunktusi, ezután 2018-ban docensi kinevezést nyert el, a munkavégzés helye a Nyugat-magyarországi Egyetem Informatikai és Gazdasági Intézete volt. 2020-ban felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol jelenleg az Adattudományi és Adattechnológiai Tanszékhez tartozik. A szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ oktatója, ahol oktatási és kutatási feladatokat lát el.
Oktatás területén 2007-től kezdve folyamatosan tart órákat olyan témakörökből, mint adattudományok, statisztika, döntéstámogató rendszerek, vállalatirányítási rendszerek és operációs rendszerek. Számos Szakdolgozat és Diplomamunka esetében végzett konzulensi tevékenységet. Kutatási területe az adattudományok, adatelemzések, statisztika és a vállalatirányítási rendszerek témakörökhöz kapcsolódik. Jelenleg az ELTE Adattudomány Alkalmazásai Kutatócsoport tagja.

 


Dr. Biró Tamás

Biró Tamás az ELTE-n végzett fizikus, elméleti nyelvészet és hebraisztika szakon, doktori disszertációját a hollandiai Groningeni Egyetemen védte meg számítógépes nyelvészetből (2006). Posztdoktorként Hollandiában és az Egyesült Államokban kutatott és tanított, 2014 óta az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékén, 2018 óta az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen (OR-ZSE) is oktató. Kutatási területei a számítógépes fonológia, a kognitív vallástudomány, valamint a magyarországi neológia.


Cserti-Szauer Csilla

Cserti-Szauer Csilla gyógypedagógusként és közgazdászként az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tanít. Alapos tapasztalattal rendelkezik a fogyatékossággal élő felnőttek számára nyújtott, foglalkoztatással és önálló életvitellel kapcsolatos közszolgáltatások fejlesztésében. A Disability/Studies/and Social/Innovation Lab alapító tagjaként olyan felsőoktatási kutatási és fejlesztési programokban vesz részt, amelyek fokozzák az akadémiai szféra és a környező közösségek közötti együttműködést. Doktori kutatásának témája az értelmi fogyatékossággal élő embereket képessé tevő pályaorientáció.


Dukic Monika

Dukic Monika az ELTE BGGyK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Szakcsoportjának tanársegéde, aki a Hallássérült Személyek Pedagógiája és Rehabilitációja Szakcsoport munkatársaként a hallgatók módszertani és gyakorlati képzésével foglalkozik, doktoranduszként fő kutatási területe a fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűdök és a szemléletformáló programok hatékonyságának vizsgálata.


Dr. Fazekas Ágnes Sarolta

Dr. Fazekas Ágnes Sarolta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézet adjunktusa. 2019 óta Ágnes a CHARM-EU Szövetség Inklúziós munkacsoportjának vezetője. (https://www.charm-eu.eu/). Ágnest az EAIE (European Association for International Education) Tanácsadó Testület tagjává választották a 2020-2022-es időszakban. Ebben a szerepkörében Ágnes támogatja azokat a befogadó megközelítéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EAIE sikeresen alkalmazkodjon a folytonosan változó felsőoktatási környezethez. Ő volt az EAIE a Hozzáférés és Sokszínűség szakértői közösség elnöke 2018-2020 között. Ágnes számos nemzetközi szakmai tapasztalattal rendelkezik az inkluzív oktatás, társadalmi befogadás, sokszínűség és emberi jogok területén. 2014 óta számos ifjúsági képzésben dolgozott csapattagként, trénerként az Európa Tanács Ifjúsági Részleggel közös együttműködésben.

 


Dr. Forrás-Biró Aletta

Tanácsadó szakpszichológus vagyok és iskolapszichológus, különböző kurzusaim vannak az iskolapszichológusképzésben és a tanárképzésben, a fejlesztőpedagógus-képzésben és a pedagógiai szakpszichológusképzésben. Oktatóként, pszichológusként és tanárként egyaránt foglalkoztat az iskola világa, különösen a tanulás támogatása. A távolléti oktatás e téren számos innovatív megoldást inspirált.


Dr. Gonda Zsuzsa

Gonda Zsuzsa nyelvész, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének adjunktusa, a Szakmódszertani Központ központvezető-helyettese. Kutatási területei az osztálytermi kommunikáció és a digitális szövegek olvasási folyamatának a vizsgálata. A magyartanári szakos hallgatóknak tartott szakmódszertani kurzusain a tevékenységközpontú és tanulástámogató anyanyelvi nevelést helyezi a középpontba, nagy hangsúlyt fektet az online alkalmazások integrálására a tanulási-tanítási folyamatba.


Hegedűsné Tóth Zsuzsanna

Hegedűsné Tóth Zsuzsanna vagyok, 2005 óta oktatok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Ének-zenei Tanszékén. Szolfézstanár, karvezető, óvodapedagógus és bölcsész végzettségem van. Oktatóként vallom, hogy az oktatás eredményességét a tanulói sajátosságokra, igényekre figyelve lehet csak növelni. Ennek érdekében nem zárkózom el az innovatív módszerek kipróbálásától sem, különösen azoktól, amelyek segítik a tanulói motivációt és annak fenntartását, a változatos óravezetést, vagy a fejlődést támogató számonkérést.


Dr. habil. Hercz Mária

Hercz Mária habilitált egyetemi docens, pedagógia szakos tanár, okleveles pedagógiai értékelési szakértő, az ELTE és az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában témavezető. Értékelési szakértőként részt vesz az ELTE CHARM-EU programjában. Kutatóként a köz- és a felsőoktatáspedagógia különféle kérdései foglalkoztatják. Főbb kutatási területei az oktatás- és neveléselmélet, valamint a pedagógiai értékelés. Több évtizede kutatja az aktív tanulási- és tanítási módszerek és az alternatív értékelési stratégiák alkalmazhatóságát (pl. programmatic assessment; assessment for learning).


Dr. Holló Dorottya

Holló Dorottya az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékének docense. Angoltanár és tanárképző. Interkulturális kommunikációt, nyelvfejlesztést, ausztrál stúdiumokat és kutatásmódszertant tanít a BA, MA és PhD programokban.


Dr. Horváth Zoltán

Horváth Zoltán az ELTE Informatikai Kar dékánja. 2014-ben Tóth Melindával közösen a TEMPUS Közalapítvány STEM Felsőoktatási Jó Gyakorlat díját nyerte el a Szoftvertechnológia labor bevezetésére.


Dr. Jenei Péter

Dr. Jenei Péter matematika-fizika tanárként végzett 2010-ben, majd 2014-ben szerezte meg PhD fokozatát az anyagtudomány területén. 2015 óta egyetemi adjunktus az ELTE Anyagfizikai Tanszékén. A fizika kutatások mellett folyamatosan kapcsolatban maradt az oktatásfejlesztéssel (főként a középiskolai fizikaoktatás szintjén). Több IKT eszközök fejlesztését segítette. Tanártovábbképzéseket tartott, valamint újakat is kidolgozott. Hazai és nemzetközi módszertani könyvek és publikációk megírásában is részt vett. 2018 óta a fizikatanár-képzés szakfelelőse.  


Kardos Dorottya

Kardos Dorottya vagyok, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának harmadéves doktorandusz hallgatója, a Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport tagja. Kutatási témám a fogyatékossággal élő hallgatók tanulási tapasztalata a felsőoktatásban, az inkluzív felsőoktatás és a támogató rendszerek.


Kármán Bianka

Kármán Bianka vagyok, gyógypedagógus, interkulturális szakértő. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon dolgozom tanársegédként, miközben szintén az ELTE-n végzem doktori tanulmányaimat a Neveléstudományi Doktori Iskolában. Különösen érdekel az elnyomott csoportokkal kapcsolatos társadalmi megítélés és előítélet-csökkentés. Oktatói tevékenységemben igyekszem minél széleskörűbb módszertannal dolgozni, aminek elengedhetetlen eszköze az IKT.

 


Dr. Keszei Ernő

Keszei Ernő 1978-óta dolgozik a Fizikai Kémia Tanszéken, melynek 1999-től egyetemi tanára, 2019-től emeritus professzora. Kutatómunkája főleg reakciókinetikára és az ehhez kapcsolódó területekre fókuszál. Oktatási tevékenysége az alapszakos képzéstől a PhD képzésig minden szintet átölel.
Tankönyvet írt termodinamikáról (Chemical Thermodynamics; An Introduction, Springer, 2012) és reakciókinetikáról (Femtokémia: a pikoszekundumnál rövidebb reakciók kinetikája, Akadémiai Kiadó, 1999.; Reaction Kinetics, An Introduction, Springer Nature 2021).
Az egyetemi közéletben ellátott legfontosabb feladatai: 1993–2007 az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője, 2006–2010 az ELTE TTK Kari Tanácsának választott tagja, 2006–2010 ELTE TTK Minőségbiztosítási és Stratégiai Bizottságának tagja, 2008: a Kémiai Intézet megbízott igazgatója, 2003–2012 az ELTE Szenátus választott tagja, 2010–2013 az ELTE tudományos, kutatási és innovációs rektorhelyettese. 2019–2021: az ELTE TTK Kari Professzori Tanács elnöke. 1996 óta a Kémia Doktori Iskola tanácsának tagja.
2010-től 2021-ig a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke, Magyarország képviselője a Bologna Followup Group-ban (BFUG: az Európai Felsőoktatási Térség vezető testülete); 2011-ben a BFUG társelnöke és a gödöllői BFUG közgyűlés levezető elnöke.


Koren Balázs

Koren Balázs, ELTE TTK Matematika Intézet, szakmódszertani központ oktatója. Matematikatanár, 4 gyermek édesapja. Tanított már szakközépiskolától elit gimnáziumig több helyen. A matematikaoktatás mellett a robotika, algoritmikus gondolkodás érdekli. Robotika versenyeken felkészítőtanárként és bíróként is tevékenykedik. 
Az utóbbi időben a robotika- és a matematikaoktatás egymásra hatása érdekli, ezt kutatja. 

Kovács Krisztina

Gyógypedagógus és angol tanár végzettségekkel rendelkezem. 1990-2015 között a kezdetben önálló, majd később az ELTE-be integrálódott Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon oktattam látásérüléssel kapcsolatos tárgyakat és angol szaknyelvet. 2006-tól oktatói tevékenységem mellett elvállaltam a kari, majd 2009-től az egyetemi fogyatékosügyi koordinátori munkát. 2015-ben lehetőséget kaptam arra, hogy a Szolgáltatási Igazgatóságon belül létrehozhassak egy új szervezeti egységet a speciális szükségletű hallgatók egyenlő esélyű hozzáférésének támogatására, Ez a szervezeti egység Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Iroda (SHÜTI).


Kruppa Éva

Az ELTE PPK doktorandusz hallgatójaként a magyarországi intézményes kora gyermekkori idegennyelv-elsajátítás a kutatási területem. Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán tanítok, ahol az angol gyermekjátékok a specialitásom. Kétnyelvi óvodapedagógusként legfőbb célom, a modern óvodapedagógiai szemlélet előremozdítása a kora gyermekkori idegennyelv-elsajátítás terén. 2020-ban alapítottuk meg társammal az FBG - For a Bilingual Generation vállalkozást, s azon belül a 10 hónap alatt a Föld körül’ c.  angol nyelvi programot, gyerekeknek. 


Dr. Lázár Ildikó

Lázár Ildikó az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékének adjunktusa és tanszékvezető-helyettese. Az egyetemi alapképzésben, mesterképzésben és osztatlan tanárképzésben nyelvfejlesztést, az angol mint idegen nyelv tanításának szakmódszertanát, valamint országismereti és interkulturális kommunikáció kurzusokat tart. A tanárjelöltek tanítási gyakorlatának tanszéki koordinátora. 2015-től az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola keretei között működő Nyelvpedagógia Doktori Program oktatója, 2020-tól az ELTE BTK-n a Nyelvpedagógia és Angol Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programban tanít.


Dr. Major Éva

Több mint 30 éve dolgozom angoltanár képző szakemberként, jelenleg az Angol Nyelvpedagógia Tanszék oktatója, a BTK Szakmódszertani Központjának vezetője vagyok. Kutatási területeim: az angoltanítás módszertana, a tanárképzés oktatáspolitikai háttere, IKT a nyelvoktatásban, és a tanárképzésben, illetve az egyetemi oktatók továbbképzése, támogatása.


Nagyné dr. Foki Lívia

Nagyné Foki Lívia 1992. óta folyamatosan tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, ill. jogutódjain, jelenleg az ELTE SEK BDPK Angol Nyelv és Irodalom Tanszékén egyetemi docensként. Az elmúlt években az oktatási tevékenység mellett oktatásszervezéssel is foglalkozott. Elsősorban szakmódszertan, alkalmazott nyelvészet és pedagógiai nyelvtan szemináriumokat tart.


Dr. Pataky Gabriella

Dr. Pataky Gabriella
művészetpedagógus, vizuális kompetencia kutató
ELTE TÓK Vizuális Nevelési Tanszék tanszékvezető egyetemi docens
InSEA választott európai képviselő, IMAG Visual Journal társfőszerkesztő


Perlusz Andrea

Gyógypedagógus vagyok és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tanítok. Fő kutatási területem az integrált - inkluzív oktatás és a társadalmi befogadás.


Pluhár Zsuzsa

Az ELTE TTK Informatika Tanár, Német Szaktanár szakán végeztem egyetemi tanulmányaimat.
Azóta doktorandusz hallgatóként, majd 2001 óta tanársegédként oktatok és kutatok az ELTE IK-n. 2015 óta az NJSZT Közoktatási Szakosztály elnöke is vagyok.
Kutatási területem az informatikai gondolkodás (computational thinking) mérése és fejlesztése a számítógéptől független (unplugged) tevékenységekkel, illetve a programozás és a robotika használatával. 2011 óta  az e-Hód főszervezője vagyok, melyen 2021-ben csaknem 34.000 tanuló vett részt. A Hód kezdeményezés - és az ezen alapuló verseny - célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az informatika iránt, feloldja esetleges negatív előítéleteiket, és megmutassa a szakmában lévő lehetőségeket.


Radvai Teréz

Radvai Teréz az ELTE TÓK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék német szakcsoportjának oktatója. Fő szaktárgyai: a német, mint idegennyelv, és -nemzetiségi nyelv tantárgypedagógiája, a CLIL-tárgyak módszertana a nemzetiségi és a két tannyelvű oktatásban, német nyelvű gyermekirodalom; valamint a tanító szakos német nemzetiségi- és német műveltségterületi iskolai gyakorlatot vezeti. Az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstudományi Kutatások Programjának hallgatója. Kutatási témája az autonóm tanulásra nevelés a korai idegen nyelvi-fejlesztésben. - Kutatási területe a nyelvpedagógia, gyermeknyelv-pedagógia, korai idegen nyelvi fejlesztés, két-, ill. többnyelvűség (nemzetiségi nyelvhasználat), nyelvtanítás-módszertana.


Salát Magdolna

Salát Magdolna vagyok, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének óraadó oktatója. Az utóbbi 5 évben tanárok és pedagógiai szakemberek képzésével foglalkoztam: a tanuláshoz, tervezéshez, értékeléshez, intézményekhez kapcsolódó kurzusokat tartottam tanárszakos, pedagógia alapszakos hallgatóknak, valamint az ELTE Mindenki iskolája projektje keretében tantestületek munkáját segítettem a tervezés és értékelés területén. Részt vettem a PPK-n működő Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ munkájában. Mentorként támogatom a Tanár leszek! Hallgatói Műhely munkáját.


Dr. Serfőző Mónika

A Tanító- és Óvóképző Kar Neveléstudományi Tanszékének oktatója, vezetőjeként fontosnak tartom az állandó szakmai, módszertani fejlődést. Oktatói szemléletemben az aktív, kollaboratív tanulásra építő megoldásokra, a fejlődésfókuszú gondolkodásmód közvetítésére törekszem. Megközelítésem és felsőoktatási gyakorlatom alakulásában sokat jelentenek az OTO képzései, a kollégákkal való közös tanulás, tudásmegosztás. Szívesen tanulok és próbálok ki új dolgokat.


Sifter Éva

Sifter Éva – tanácsadó szakpszichológus, az ELTE BTK Hallgatói eredményességet elősegítő program pszichológusa vagyok.
Sok évet dolgoztam a közoktatásban, a felsőoktatáshoz kapcsolódó segítő munkához 2021-ben diagnosztikus területen csatlakoztam (köznevelés időszaka után keletkezett fogyatékosságok elbírálása – ELTE GYOPSZ), majd 2022. februártól pszichológiai intervenciók megvalósítása céljából az ELTE BTK-n. Diplomázásom után röviden oktatóként is szereztem tapasztalatot a felsőoktatásban, de azóta komoly változások történtek ebben a szférában, illetve további változások szükségessége is látszik, amiről való gondolkodásba szívesen kapcsolódom.
A távoktatás tapasztalatait felmérő kérdőívem, és a válaszokat feldolgozó beszélgetés eredményeinek megosztása talán jó első lépés lehet ebben a kapcsolódásban.


Dr. Somody Bernadette

Az ELTE Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Elsősorban az alapjogok védelmének intézményeit és mechanizmusait, illetve az alapjogok dogmatikai kérdéseit kutatja, az alapjogi jogalanyiság koncepciójával foglalkozó OTKA kutatás vezető kutatója. Korábban dolgozott a civil szférában, illetve ombudsman-intézményeknél alapjogvédelmi gyakorlati tapasztalatot is szerzett. Az elmúlt években több digitális tananyag-fejlesztési projektben is részt vett, és oktat a CHARM-EU egyetem MA képzésén.


Dr. Surman Vivien

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szereztem Ph.D. fokozatot, doktori kutatásomban a felsőoktatásban megjelenő projektfeladat jellegű kurzusok relevanciáját és a kapcsolódó szolgáltatásminőség mérésének sajátosságait vizsgáltam. Azóta egyetemi adjunktusként dolgozom az egyetem Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékén, elsődlegesen minőségmenedzsmenttel kapcsolatos kurzusokat tartok különböző alap- és mesterképzések hallgatóinak. Jelenlegi kutatási területem kettős. Az egyik irány a felsőoktatási intézmények különböző intézményi szintjeinek szolgáltatásminőség attribútumaira fókuszál, elsősorban a vevők hangját, nézőpontjait, percepcióit emelve ki. A másik irány a szervezetek fenntarthatósági teljesítménymutatóival kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, rámutatva a minőségi KPI-k fontosságára.


Dr. Szabó Csaba

Tizenhárom éve kutatási témát váltottam. Fő érdeklődési területem a kognitív idegtudományi eredményeken alapuló hatékony tanulási folyamat segítésének lehetőségei. Elsősorban a formális gondolkodás és logika fejlesztését és a hosszútávú tudás elérését vizsgáljuk a köz- és felsőoktatásban.


Dr. Szekeres Ágota

Szekeres Ágota vagyok, végzettségem szerint okleves gyógypedagógus és pszichológus. Szívesen tanulók új dolgokat, így igyekszem megismerni az IKT adta lehetőségeket. Remélem, hogy ezen a konferencián érdekes lehet az a gyakorlat, amit nekem sikerült kialakítanom, de kíváncsian várom a többiek megoldásait is.


Dr. Takács Erzsébet Klára

Takács Erzsébet (1974) szociológus, történész, egyetemi docens az ELTE TáTK Elmélettörténet Tanszékén. Kutatási területei: szociológiatörténet és -elmélet (késő modernitás, biopolitika, család, szolidaritás).  


Dr. Tanács János

Az ELTE Gazdaságtudományi Karának oktatójaként fő oktatási területem a tárgyalástechnika. Az üzleti kommunikációhoz kapcsolódó kutatási területeim az érvelés- és tárgyalástechnikához, a kríziskommunikáció kérdéseihez kapcsolódik.

Az utóbbi időszakban a komolyabb műszaki katasztrófákban (Challenger és Columbia űrsikló baleset) szerepet játszó üzleti kommunikációs jelenségek szenteltem tudományos figyelmet.


Tartsayné dr. Németh Nóra

Az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetében dolgozom alkalmazott nyelvészként és trénerként. Íráskészséget, módszertant, prezentációs készségeket és a 21. századi tanulással összefüggő kurzusokat tartok BA, MA és tanárszakos hallgatóknak. A nyelvtanításban leginkább a technológia alkalmazása érdekel, a digitális és a mobil nyelvtanulás, doktori értekezésemet az e-learning módszerekről írtam. E-learning tanácsadóként veszek részt nappali, blended és MOOC kurzusok fejlesztésében, projektekben, módszertani képzésekben, valamint az ELTE BTK kari e-learning koordinátora vagyok.


Tátrai Annamária

Tátrai Annamária szociológus, survey statisztikus 2008 óta a TÁRKI munkatársa, 2010 óta kutató. 2017-től egyetemi tanársegéd az ELTE TáTK Statisztika tanszékén. Egyetemi és doktori tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Karán folytatta, applied data science másoddiplomáját  a Mannheimi, Michigani és Marylandi egyetemek együttműködésében megvalósuló International Program in Survey and Data Science MSc / Mannheim Master of Applied Data Science MSc képzésén szerezte. Kutatási területei: kisterületi becslések, szegénység és anyagi depriváció, fogyatékossággal élők helyzete.

 


Trentinné Dr. Benkő Éva

Trentinné Benkő Éva az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának egyetemi docense. MEd fokozatát a Leeds-i Egyetemen (UK) szerezte, doktori tanulmányait az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájában folytatta. PhD értekezésének témája a kétnyelvi pedagógusképzés. Oktatott kurzusai: angol tantárgypedagógia, angol gyermekirodalom, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, CLIL/EMILE módszertana, angolos tanítási és óvodai gyakorlatok. Tízéves szakmai tapasztalattal rendelkezik általános iskolai idegennyelvtanításban és mentorálásban. Kutatási érdeklődése: nyelvpedagógia, oktatási kétnyelvűség, pedagógusképzés és kvalitatív kutatási módszerek alkalmazása. Jelenleg a “Writing for Inclusion” európai projekt és az MTA-ELTE általános iskolai digitális nyelvoktatással foglalkozó kutatócsoportjának tagja.


Dr. Tóth-Mózer Szilvia

2009-ben szerezte meg okleveles pszichológus és pszichológia szakos tanári diplomáját az ELTE PPK-n. Ezután az ELTE PPK tanársegédeként tanárszakos és andragógiaszakos hallgatókat tanított. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. IKT módszertani munkatársaként számos, a digitális írástudás fejlesztését elősegítő programban, kutatásban, képzésben és kiadványkészítésben működött közre kutatóként, trénerként és mentorként. Doktori értekezését a digitális nemzedék internethasználati és tanulási preferenciáiról, valamint digitális kompetenciájáról írta. 2016-tól az ELTE Oktatási Igazgatóság Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Osztályának e-learning szakértőjeként az egyetem digitális pedagógiával összefüggő fejlesztéseiben dolgozik. Újabban mélyebben az online képzések módszertanával foglalkozik. Pszichológusként, pedagógusként, digitális pedagógiai szakértőként fontosnak tartja, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok és egyetemi oktatók kellő eszköztárral és módszertani tudással rendelkezzenek a tanulók, hallgatók fejlesztéséhez, tudatos döntéseket tudjanak hozni a tanulásszervezés során a számítógép- és internethasználatot illetően, és hatékonyan taníthassanak online tanulási környezetekben is.


Dr. Turcsányi-Szabó Márta

Dr. Turcsányi-Szabó Márta docens, az ELTE Informatikai Kar oktatási innovációért felelős dékánhelyettese. A hallgatók bevonásával vezet K+F pályázatokat és üzemelteti a T@T STEAM Kuckót, amely kicsiknek-nagyoknak népszerűsíti a digitális eszközök és azok élmény-alapú tanulásban betöltött szerepét az informatikai gondolkodás révén. A kar eLearing és hibrid oktatási stratégiájának kidolgozója. Tanít az ELTE-n és tanított külföldön (UniVie Bécs és HBMSU Dubai), valamint az UNESCO és University of London ioE által indított ‘ICT in Primary’ MOOC-ban. Nemzetközi projektekben dolgozik EU-s tagállamok intézményeivel, UNESCO-val és az IFIP-el. Számos nemzetközi konferencia fő előadója, szervezője és szakmai folyóirat bírálója. Munkásságáért kapott több hazai és nemzetközi díjat: Tarján Rezső, IFIP OSA, Tempus STEM felsőoktatási jó gyakorlat, iELA arany fokozat, Multimédia az oktatásban gyűrű, Hutter Ottó, VISZ év informatika oktatója, Szent-Györgyi Albert, és Pro Facultate Informatica díjakat.


Dr. Visnovitz Ferenc

Visnovitz Ferenc az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének oktató-kutató munkatársa. Végzettsége szerint okleveles környezetkutató, doktori fokozatát az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájában, a környezeti földtudomány szakterületen szerezte. Jelenleg az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékén oktat és kutat, ahol a Földtudományi alapképzésében és az erre épülő geofizikus mesterszakon több szaktárgy előadója illetve gyakorlatvezetője. Érdeklődési köre a földtan-geofizikai kutatások mellett vízföldtani projektekre is kiterjed.
Szakoktatóként 2018-tól kezdett foglalkozni oktatásban alkalmazható digitális technikák és e-learning rendszerekben rejlő lehetőségekkel, melyek felkeltették érdeklődését. Azóta az általa oktatott tárgyakat fokozatosan kibővítette oktatást támogató digitális keretrendszerekkel, amelyekben a hallgatói teljesítmények mikro-tanúsítványokkal történő követése is szerepet kapott. 2021-től az ELTE Földtudományi alapszak képzésfejlesztési lehetőségeit kezdte vizsgálni. A konferencia részét képező „Kihívások a felsőoktatásban” című kerekasztal beszélgetésen ezzel kapcsolatos gondolatait, konklúzióit szeretné vitaindító jelleggel megosztani.


Dr. Zsély István Gyula

Vegyész diplomámat osztatlan képzésben szereztem 2000-ben, amit 2001-ben egy kiegészítő kémiatanári diplomával is megfejeltem. 2000-ben kezdtem PhD tanulmányaimat a Kémiai Doktori Iskolában. PhD fokozatot 2005-ben szereztem. 2008-2009-ben egy évet töltöttem az írországi National University of Galway egyetemen Mari Curie Transfer of Knowledge ösztöndíjasként. 2003-tól tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként, 2009-től pedig adjunktusként dolgozom a Kémiai Intézetben. 2017-ben elnyertem a Kémiai Intézet kiváló oktatója díjat. 2021-ben habilitáltam. Alapozó kémia és fizikai kémia tárgyakat tartok magyar és angol nyelven. Tudományos munkásságom összefoglalója az mtmt.hu adatbázisban található, azonosítóm 10000612.
Feleségemmel és négy gyermekemmel egy családi házban élek. Hobbim a szurdokmászás és a síelés.