Levelező tagokat választott az Akadémikusok Gyűlése
Kiemelkedő elismertségű kutatókat választott tagjai sorába 180. közgyűlése első napján, 2010. május 3-án a Magyar Tudományos Akadémia. A felterjesztett 140 tudós közül korábban 51 kapta meg a tudományos osztályok támogatását, akikből a Közgyűlés 30 új tagot választott meg. Az Alapszabály szerint a tudományos elismerést olyan magyar állampolgár kaphatja meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”.
A 2010-ben levelező taggá választott tudósok között tíz ELTE-s kötődésűt találunk.
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Dávidházi Péter az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője, az ELTE Anglisztika Tanszékének professzora. A 62 éves irodalomtudós az elmúlt négy évtizedben az irodalomtudomány három területén dolgozott: kultusztörténeti, kritikatörténeti és tudománytörténeti kutatásokat végzett. Számos műve közül az angol-magyar összehasonlításoknak nagyobb teret adó The Romantic Cult of Shakespeare: Literary Reception in Anthropological Perspective (Macmillan, 1998) című műve Angliában és az Egyesült Államokban is megjelent. Újabban a magyar és angol költészet történeti szerephagyományait vizsgálja.
Tolcsvai Nagy Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszékének egyetemi tanára. A 57 éves nyelvészt a tudományágon belül elsősorban a kognitív nyelvészet, a szemantika, a szövegtan és a stilisztika foglalkoztatja. Fő kutatásai területei a hermeneutikai filozófiai keretbe helyezett kognitív nyelvtan és szemantika, a stilisztika, a szövegtan, az irodalom nyelviségének kérdései, a nyelvi tervezés és a magyar nyelv kultúrhistóriája.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Gyáni Gábor az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója. A 60 éves történész 2004 óta az ELTE egyetemi tanára. 2006 óta a Central European University-n Visiting Professor minőségben oktat. Érdeklődésének fő iránya a 19-20. század magyar város- és társadalomtörténet, valamint a mentalitástörténet. Kutatásainak nagy részében Budapest társadalom- és mentalitástörténetével foglalkozott; Kövér Györggyel közösen megírta a számos kiadásban (és az Egyesült Államokban angolul is) megjelent modern kori magyar társadalomtörténetet, ami egyúttal standard egyetemi tankönyv.
Solymosi László a Debreceni Egyetem Történeti Segédtudományok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE egyetemi tanára. A 66 éves történész szűkebb szakterülete a középkori magyar társadalom- és egyháztörténet, az oklevél- és pecséttan, valamint a forráskiadás. Külföldön is elismert középkorkutató, a Nemzetközi Diplomatikai Bizottság elnökségi tagja, iskolateremtő egyetemi tanár. 12 önálló kiadványt (2 monográfia, egy tanulmánykötet, 5 latin nyelvű forráskiadvány, 4 szerkesztés) és 199 könyvfejezetet, tanulmányt, közleményt, vitacikket publikált magyar és idegen nyelven, hazai és külföldi gyűjteményes kötetekben, szaktudományi folyóiratokban.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Komjáth Péter az ELTE Számítógép-tudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az 57 éves matematikus szűkebb szakterülete a halmazelmélet, a kombinatorika és a valós függvények. Ma ő a kombinatorikus halmazelmélet egyik vezető kutatója a világon, és egyben az egyetlen kiemelkedő aktív korú hazai kutató, akinek fő kutatási területe a halmazelmélet. Számos régi problémát oldott meg, és új kutatási irányokat jelölt ki. A halmazelmélet teljes matematikai logikai fegyvertárát használja és tovább is fejleszti vizsgálataiban.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Hudecz Ferenc az ELTE rektora, az ELTE Szerves Kémiai Tanszékén működő MTA – ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője. Az 58 éves vegyészprofesszor szűkebb szakterülete a biomolekuláris kémia, a bioorganikus kémia és az immunkémia. Kiemelkedő eredménynek számít annak a daunomicin tartalmú konjugátumnak a szintézise, amely in vivo kísérletekben leukémiás állatok teljes gyógyulását eredményezte. Hazai és nemzetközi bizottságokban, egyesületekben többszörösen díjazott tudományszervező tevékenységet végez.
Perczel András az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport vezetője. Az 51 éves vegyészprofesszor szűkebb szakterülete a peptidek és a fehérjék térszerkezetének vizsgálata szintetikus, spektroszkópiai és számítástechnikai módszerekkel. Nemzetközileg elismert úttörő munkát folytat a molekuláris biológiai kutatások területén. A fehérjék másodlagos szerkezeti elemeinek kvantitatív meghatározására világszerte használt módszert dolgozott ki.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Podani János az ELTE Biológiai Intézet Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az 58 éves biológus szűkebb szakterülete a numerikus ökológia. Egyik legfontosabb munkája a Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe című könyv, amely hézagpótló mű a magyar biológusok polcán, fontosságát bizonyítja, hogy angol és olasz fordítása is megjelent. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana című könyve két kiadásának kulcsszerepe volt és van a modern filogenetikai szemlélet és a molekuláris alapon nyert eredmények elterjesztésében és a rendszertan oktatásának modernizálásában.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Vörös Imre az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója és igazgatóhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének tanára, a Donauuniversität Krems (Ausztria) vendégprofesszora. A 66 éves jogászprofessor szűkebb szakterületéhez tartoznak a gazdaság jogi kérdései, ezen belül különösen a versenyjog, a gazdasági alkotmányjog, az európai jog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Tizenhárom monográfiát és kétszáz tanulmányt tett közzé.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Lévai Péter a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Elméleti Főosztályának vezetője, tudományos tanácsadó, az ELTE magántanára. A 48 éves fizikus szűkebb szakterülete az elméleti magfizika, az erős kölcsönhatás és a nagy energiás nehézion-ütközések. Kimagasló eredményeket ért el a nehézion-ütközésekben keletkező forró, sűrű kvark-gluon anyag (QGP) tulajdonságainak kvantum-színdinamikán (QCD) alapuló leírásában, valamint új diagnosztikai eljárásokat fejlesztett ki.
Forrás: