Hallgatói preferenciák az új felsőoktatási törvény kapcsán

Az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közzé kívánja tenni azon hallgatói elvárásokat, amelyeket az új felsőoktatási törvényben megvalósulni és rögzíteni kívánatosnak tartunk, és ekként minden lehetséges fórumon képviselni fogunk. Ezúton fejezzük ki reményünket, hogy a hallgatói állásponttal az ELTE minden oktatója, dolgozója és különösképpen az Egyetem vezetése az universitas szellemiségének megfelelően azonosulni tud, és ezáltal képviselni tudja és kívánja mindezeket.

1. Alapvető fontosságú számunkra, hogy a szabályozás átlátható, világos legyen, illetve egyeztetés előzze meg. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy egy kerettörvény elkészítése után a kormányzat előtt lehetőség maradjon az egyoldalú, rendeleti úton történő, könnyen módosítható szabályozásra, és ezáltal sérüljön a jogbiztonság.
2. A szabályozásban bekövetkező módosítások várható eredményeit – ellentétben a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény, és képzési rendszer gyorsított bevezetésének gyakorlatával – hatástanulmányokon keresztül kell kielemezni, a lehetséges problémák fellépését elkerülendő.
3. A felsőoktatási törvényt nem tekintjük önálló egységnek. A közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás egy összefüggő egész részeiként kezelendők. Az összefüggések kimutatását, és a kapcsolatok fenntartását törvényben rögzítendőnek tartjuk, minthogy mindez az értékes, piacképes képzés és diploma záloga.
4. A mindenkori magyar felsőoktatás kiemelt célja a szakmájához értő, demokratikus elveket valló értelmiség kinevelése kell, hogy legyen. Ennek alapja a hallgatóknak az intézményi autonómia keretein belül garantált, az elmúlt húsz évben folyamatos fejlődésen átesett egyéni és közösségi jogai, kötelességei. Ezen jogok csorbításai elfogadhatatlanok, ezért a törvénynek rögzítenie kell a hallgatói, intézményi polgári egyéni és közösségi, valamint az intézményi alapjogokat, kötelességeket.
5. Az új felsőoktatási törvénynek választ kell adnia az előző törvényben nem megfelelően rendezett kérdésekre, különös tekintettel a hallgatói jogviszony és az ahhoz kapcsolódó jogok (társadalombiztosítás, pályázatokban való részvétel) kényszerű szüneteltetésére az alap és mesterszakos tanulmányok között.
6. Minőség-, érték-, tudásalapú, a mobilitást nagymértékben támogató, differenciált felsőoktatási rendszer kialakítását várjuk az inklúzió alapelveinek figyelembe vételével. Ez alatt értjük az elit- és a tömegképzés hatékony együttélését, a hallgatók megfelelő szűrését (felvételi eljárás és belső szűrés) és képzési, valamint támogatási szintekre való irányítását. Mobilitás alatt értjük a szakok és intézmények közötti, illetve nemzetközi mobilitás biztosítását, legyen szó kreditallokációról, párhuzamos képzésekről, külföldi ösztöndíjakról, avagy a határon túli magyarságról. Inklúzió alatt a tudás befogadásához szükséges helyek, eszközök és információk minden jogosult ember számára akadálymentes, egyenlő mértékű elérésének biztosítását értjük.
7. Nélkülözhetetlennek tartjuk működőképes külső és belső szakmai minőségbiztosítási rendszer kialakítását, amely az intézmények és az oktatás minősítésével, rangsorolásával, finanszírozási struktúrájának teljesítményalapú optimalizálásával is foglalkozik. Továbbá a minőségbiztosítás alapvető céljának tartjuk megfelelő képzési rendszer kialakíttatását, valamint folyamatos strukturális és tartalmi monitorozás biztosítása mellett a mindenkori kurrens tudásanyag oktatását és archiválását.
8. Harmadik generációs felsőoktatási intézmények ismérvének tekintjük az intézmény érintett polgárai számára elérhető szolgáltatások (szakterületi tanácsadás, sport, kultúra, lakhatás stb.) és juttatási rendszer (jelesül tudományos, tanulmányi, szociális stb. téren) magas színvonalú megvalósítását és fejlesztését. Ezek garanciáit rögzítendőnek tartjuk.
9. Követendőnek tartjuk az Európai Unióban kialakult normát, amely szerint a nemzeti össztermék 3,5%-át fordítják oktatásra és tudományos kutatásra. Törvényben rögzítendőnek tartjuk a felsőoktatás költségvetési hátterének biztosítását, a hallgatói normatíva létét és céljait.
10. Kívánatosnak tartjuk a hallgatói és doktorandusz hallgatói juttatások, munkavégzés, valamint a kutatással és tudományos tevékenységgel kapcsolatos kiadások mentesítését az adó- és járulékterhek alól. Támogatandónak tartjuk az intézmények polgárainak az intézményi kutatásokhoz, tudományos tevékenységekhez kapcsolódó, az intézménnyel együttműködésben történő vállalkozási tevékenységét.
11. Az új törvény elfogadása nem érintheti hátrányosan sem a közelmúltban végzett, sem a rendszerben éppen bent levő hallgatókat, különösen nem diplomájuk, képzésük értékét tekintve.
12. A felsorolt pontok és következményeik egymással és a felsőoktatási törvényen kívül más törvényekkel szoros összefüggésben értelmezendők.

Budapest, 2010. december 20.

Forrás: ELTE EHÖK

Interjú Nemes László ELTE BTK HÖK elnökkel az ELTE Online-on