Továbbra is az ELTE a legjobb
A Millenárison, 2011. július 21-én nyilvánosságra hozott felvételi ponthatárok alapján az ELTE államilag támogatott, nappali képzései közül a Bölcsészettudományi Kar (BTK) kommunikáció- és médiatudomány szakra volt a legnehezebb bejutni. Itt a maximálisan megszerezhető 480 pontból 442-őt kellett összegyűjteniük a leendő hallgatóknak. Ezt követte az ELTE Állami- és Jogtudományi Kar politológia szak, ahová – az államilag finanszírozott nappali képzésre – 435 ponttal nyerhettek felvételt a jelentkezők.
Idén is az ELTE volt a felvételizők között a legnépszerűbb egyetem, az összes jelentkező tíz százaléka preferálta az intézmény képzéseit, az egyetem által is oktatott szakterületeken – az előző évekhez hasonlóan – az ELTE-re volt a legnehezebb bejutni a ponthatárok alapján. A felvettek által elért magas átlagpontszámok jelzik: a jelentkezők legjava kezdheti meg tanulmányait ősztől az ELTE nyolc karának egyikén.
Az intézmény államilag támogatott, nappali képzései közül a legtöbb pontot az ELTE BTK kommunikáció- és médiatudomány szakra való felvételhez kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek. Ez a maximális 480 pontból 442-t jelentett – a tavalyi 452 ponthoz képest. A kommunikáció- és médiatudomány államilag támogatott képzésre felvételt nyert diákok átlagosan 456 ponttal rendelkeznek. Az államilag támogatott nappali tagozatos mesterképzésre ugyanazon a szakon 81, míg költségtérítéses képzésben 60 pont volt szükséges. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar politológia szak államilag finanszírozott, nappali képzésére 435 pontot kellett összegyűjteniük a leendő hallgatóknak, míg ugyanez a képzés költségtérítéses formában 340 pontot írt elő a bejutáshoz.
Az ELTE Informatikai Kar programtervező informatikus államilag finanszírozott nappali alapképzésre felvettek átlagpontszáma 379 pont, míg a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar gyógypedagógia szakára (államilag támogatott nappali képzésben) felvételt nyert jelentkezők átlagosan 415 pontot értek el. Magas átlagpontszámmal rendelkeznek továbbá a Természettudományi Kar kémia és földtudományi nappali alapszakra jelentkezői, az államilag támogatott képzésekre felvételt nyertek átlagosan 398, illetve 396 pontot értek el. Nyolcvan százalékos teljesítményt nyújtottak továbbá átlagosan a Kar biofizikus és biológus mesterképzésre pályázói, és a kilencven százalékos teljesítményt is meghaladták a Társadalomtudományi Kar szociális munka, illetve humánökológia mesterképzésére jelentkezők, akik nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat. Az alapképzésen elérhető 480 pontból átlagosan 400 pont felett teljesítettek továbbá a Pedagógiai és Pszichológiai Karról a nappali tagozatos pszichológia (453), illetve a Tanító és Óvóképző Karról az óvodapedagógus szakra esti tagozaton (419) jelentkezők.
Az Egyetem által meghirdetett mesterképzések közül az államilag támogatott, nappali képzéses nemzetközi tanulmányok szakra kellett a legmagasabb pontszámot, 95-öt elérni. Az ezt megalapozó nemzetközi tanulmányok alapképzésre 437 ponttal lehetett bekerülni. Az intézményen belül működő karok közül alapképzésen, államilag finanszírozott nappali tagozaton a Bölcsészettudományi Karra volt a legnehezebb bekerülni, itt voltak a legmagasabbak a ponthatárok.
2011-ben összesen 98 ezren kerültek be valamely felsőoktatási intézmény szeptemberben induló képzésére – summázható a pótfelvételit megelőző eredményekből. A legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakra való bejutáshoz kellett – mintegy 463 pont. A felvételhez a maximum 480 pontot egyik felsőoktatási intézménybe sem kellett elérni. A legnépszerűbb alapképzés a gazdálkodás és menedzsment volt, minden ötödik jelentkező ezen a szakon kívánt továbbtanulni. Ezt követte a turizmus és vendéglátás, valamint a mérnök informatikus szak. A mesterképzéseket illetően idén is a tanári szak volt a legnépszerűbb, ezt a nemzetközi tanulmányok, illetve a kommunikáció- és médiatudomány szak követte. Államilag támogatott alapképzésre összesen 53 450-en, mesterképzésre pedig 19 600-an nyertek felvételt.