A bioetika szakértői az ELTE-n

„Tudomány és etika: A bioetika aktuális kérdései” címmel indított előadássorozatot az ELTE, melynek első, októberi szakaszában szó esett a bioetika indulásáról, a génmódosított növényekről, az igazságos egészségügyről, illetve a technika és az etika kapcsolatáról.

A nyitó előadást a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, dr. Kovács József tartotta, aki elmondta: a bioetika az 1960-as években alakult ki, oka pedig a biológia és az orvostudomány gyors ütemű fejlődése volt, illetve az, hogy egyre inkább előtérbe került az emberi jogi megközelítés. A bioetika nem a tradíciókra épít, az egyetemi docens szerint „mindig akkor jön elő, amikor tabut kell döntögetni”. Interdiszciplináris terület, hiszen az említett két tudományágon kívül a filozófia, a jog és a vallástudomány is szervesen kapcsolódik hozzá. A bioetika két részre bontható: az egyik a piros bioetika, amely orvosi és biológiai szempontok szerint vizsgálódik, és nem a tapasztalatokra helyezi a hangsúlyt. A másik a zöld bioetika, amely a környezeti és a népesedési problémákra igyekszik megoldást találni. Az elméleti bioetika – amely a piros bioetika egy szegmense – konkrét etikai kérdések elméleti elemzésével foglalkozik, így ide tartozik a deontológiai és az utilitarista teória tárgyalása. A deontológiai elmélet szerint vannak kötelességek, amelyeket teljesíteni kell, az utilitarista felfogás lényege pedig „a legtöbb embernek a legtöbb jót”-elv. A deontológia és az utilitarizmus egymással szemben álló elmélet: míg az előbbi hívei azt vallják, hogy egy emberélet elhanyagolható több százhoz képest, addig az utilitarizmus képviselői szerint egy élet kioltása is hatalmas vétek, és senki sem feláldozható a többség érdekében.

A bevezetőt követő, második előadás a génmódosított növények mai helyzete köré szerveződött, melyről Venetianer Pál, a Szegedi Biológiai Központ vezetője számolt be. A biológus – ahogy az előadás címében is szerepel – egyértelműen hisztériának nevezte a GMO-növények elleni tiltakozást. Véleménye szerint ugyanis semmivel sem mérgezőbbek vagy károsabbak, mint a hagyományos növénynemesítés. Számos érvet sorolt fel az ellenzők oldaláról, amelyeket az előadása során megcáfolt. Mint mondta: nincs semmilyen adat arra, hogy maga a technológia veszélyes lenne, nincs olyan vallási irányzat, amely elítélné a génmódosítást, a természetbe pedig csakis megfelelő laboratóriumi kísérletek után kerülhetnek ki ezek a növények. Habár Magyarország tiltja a génmódosítást, a professzor úgy véli, a GMO-technológia folyamatosan teret nyer. „Ha az átlagfogyasztó számára előnyt fog kínálni, akkor megváltozik a közvélemény elutasító álláspontja” – összegezte a tudós.

Az élet értékéről, egy igazságos(abb) egészségügyi rendszer lehetőségeiről tartott előadást Bognár Gergely bioetikus, a CEU munkatársa. Példázatából – melynek tesztalanya a hallgatóság volt – kiderült, hogy háromféle ember létezik: amikor életmentésről van szó, van, akinek a méltányosság a legfontosabb, másnak a hatékonyság az elsődleges szempont, míg a harmadik mindkettőt figyelembe veszi. Köztudott, hogy az egészségügyben probléma a szűkösség – akár gyógyszerről, eszközökről, akár orvosokról, nővérekről van szó. Ezért a lehető legigazságosabban kell dönteni arról, ki milyen ellátásban részesüljön, professzor vagy kezdő szakorvos műtse-e, illetve mennyi esélye van a felépülésre. A feltett kérdésekre nincs egzakt válasz, ez helyzet-, ember- és kapacitásfüggő, a lényeg: életet menteni.

Az októberi szekció utolsó előadását Ropolyi László, az ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének adjunktusa tartotta a technika és az etika viszonyáról. Az elméleti hátteret a technikafilozófiák szolgáltatják, melyek alapkérdése a technika és a társadalom kapcsolata, azaz hogy a technika a társadalmi intézményrendszertől függetlenül vagy annak alárendelten, értékterhelten vagy értéksemlegesen létezik-e. Ropolyi László tézise szerint minden technikai szituáció egyben etikai szituáció is, a technikai eredményesség pedig maga az erkölcsi jó.

Az előadássorozat novemberben folytatódik, akkor az állatkísérletekről, az őssejtkutatásról és a gyógyszeriparról lesz szó.