Csökkenthető a szívinfarktus utáni szövetpusztulás
A világon elsőként mutatták be Pál Gábor (ELTE TTK) és Gál Péter magyar kutatók azokat a saját fejlesztésű fehérjéket, amelyek gátolják a szívinfarktus és a szélütés utáni szövetkárosodásban fontos szerepet játszó egyik immunfolyamatot, a lektin utat.
Új gyógyszerek kifejlesztésében is használhatják az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az MTA TTK Enzimológiai Intézet kutatóinak friss eredményeit. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of National Academy of Sciences, PNAS), valamint az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság lapjában (Journal of Biological Chemistry) megjelent egy-egy közleményben a világon elsőként mutatták be magyar kutatók azokat a saját fejlesztésű fehérjéket, amelyek gátolják a szívinfarktus és a szélütés utáni szövetkárosodásban fontos szerepet játszó egyik immunfolyamatot, a lektin utat.
Pál Gábor (ELTE Természettudományi Kar, Biokémiai Tanszék) és Gál Péter (MTA TTK Enzimológiai Intézet) közös kutatási projektjében az immunrendszer lektin útjának molekuláris részleteit tárta fel. A lektin út normális körülmények között védelmet nyújt a kórokozó mikrobák és az emberi test saját, veszélyesen megváltozott sejtjeivel szemben, bizonyos esetekben azonban a szervezet ellen fordulhat.
A szövetek ideiglenes oxigénhiányakor – például egy vérrög kialakulása miatt – a sejtek egy része elpusztul. A lavinaszerű sejtpusztulás azonban érdekes módon egy későbbi hullámban, a véráram újraindulásakor következik be. Ekkor aktiválódnak a lektin útban szereplő fehérjék, túlzott működésükkel pedig hozzájárulnak a tömeges sejtpusztuláshoz. A lektin út aktiválódásában fehérjebontó enzimek, proteázok vesznek részt.
Pál Gábor laboratóriumában irányított fehérjeevolúcióval fejlesztették ki azokat a világon egyedülálló, a természetben nem létező gátlószereket (inhibitor), amelyek fékezik az Enzimológiai Intézetben előállított lektin út proteázokat. Az ELTE-munkacsoport tagjaként Héja Dávid az inhibitorok létrehozásában, míg Harmat Veronika a fehérjék térszerkezetének pontos meghatározásában vett részt. A példátlan kutatás eredménye az is, hogy az új gátlószerek segítségével, Závodszky Péter laboratóriumában, Gál Péter irányításával a lektin út aktiválódásának egy, az eddigi szakirodalomtól eltérő modelljét alkották meg.
Mivel a lektin út meghatározó tényező a szívinfarktus és a szélütés után bekövetkező szövetkárosodásban, az új inhibitorok és a korrigált aktiválódási modell együttesen új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek csökkenthetik a keringési megbetegedések után bekövetkező szövetkárosodást.
A kutatás az ELTE kutatóegyetemi projektjében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).
2012-ben az ELTE Innovatív kutatója díjat dr. Pál Gábor vehette át az intézmény hagyományos innovációs napja keretében. Az akkor készült interjúnk itt olvasható.
A képen a lektin út egyik kulcsenzimének (MASP-2) és az ellene evolvált gátlószernek (inhibitor) röntgenkrisztallográfiás térszerkezete látható