Betegségek gyógyításában segíthet a H-faktor kutatása
A Lendület Program segítségével idén 4 ELTE-s kutatás kap támogatást, közülük az immunbiológiával foglalkozó Józsi Mihály által vezetett projekt, amely ősztől kezdődik el az intézményen belül, a terv szerint fiatal kutatók, PhD-hallgatók bevonásával. A jelenleg Németországban tevékenykedő kutató hazatérve a program keretein belül folytatja a kórokozók elleni védelem szempontjából fontos komplementrendszer fő szabályozófehérjéjének, a H-faktornak a kutatását.
„A komplementrendszer a veleszületett immunitás egyik fontos eleme, amely számos élettani folyamatban vesz részt, többek között a kórokozók elleni védelemben, az elpusztult sejtek eltávolításában, gyulladásos folyamatokban és az immunsejtek funkcióinak szabályozásában” − mondja Józsi Mihály, a kutatás vezetője, majd hozzáteszi: a komplementrendszer deficienciái és szabályozási zavarai számos betegség kialakulásában szerepet játszanak. A rendszer aktiválódásának megfelelő szabályozása és kontrollja ezért alapvető fontosságú a szervezet károsodásának megelőzésében. Ebben segíthetnek a H-faktor kutatásával kapcsolatos eredmények: „A H-faktor más molekulákkal együttműködve megakadályozza, hogy a komplementrendszer a szervezet saját sejtjeit és szöveteit károsítsa”− foglalja össze Józsi Mihály a fehérje fő feladatát. A kutató elmondása szerint a H-faktor mutációi és H-faktor ellenes autoantitestek több betegség alapjainak létrejöttében is szerepet játszanak, például a látásromlást és vakságot is okozó időskori makula degeneráció (a retina éleslátásért felelős részének kóros elváltozása), valamint a súlyos veseelégtelenséggel járó hemolitikus urémiás szindróma esetén.
Józsi Mihály eddig Németországban végzett kutatásokat ugyanebben a témában, a Lendület Program keretein belül zajló projekt pedig a külföldi munka egy részének folytatásaként indul. „Az elmúlt években főként a hemolitikus urémiás szindrómában leírt H-faktor ellenes autoantitesteket vizsgáltuk, illetve ezek új típusát azonosítottuk”- magyarázza a kutató, majd hozzáteszi, az alapvető cél a diagnosztika fejlesztésén kívül elsősorban az autoantitestek megjelenésének hátterét feltárni, például az örökletes hajlamosító tényezőket azonosítani, illetve megérteni az általuk okozott funkciókárosodás mibenlétét.
Az eddig folytatott kutatások alapján már fontos részeredményeket tudnak felmutatni: „Orvosokkal való együttműködésünk során több esetben sikerült időben kimutatni az autoantitestek jelenlétét betegek szérummintáiban, ezáltal lehetővé vált célzott terápia sikeres alkalmazása”- hangsúlyozza Józsi Mihály.
Az ELTE-n ősztől induló munka a H-faktor funkcióinak új aspektusait, elsősorban az extracelluláris mátrixszal való kölcsönhatását és a veleszületett immunrendszer gyulladásos folyamatokban és immunvédelemben fontos sejtjeire kifejtett hatását helyezi a vizsgálat középpontjába. A kutató elmondása szerint ezek a vizsgálatok a H-faktor új, a komplementszabályozó szerepén is túlmutató funkcióit tárhatják fel, egyúttal betekintést nyújtva a H-faktor megváltozott aktivitásával összefüggő betegségek kialakulásába is.
A program támogatásával idén 37 − köztük 18 egyetemi − kutatócsoport összesen 1 250 millió forintból gazdálkodhat. „A projekthez költségterv készül, ennek megfelelően használhatjuk fel a támogatást a támogatási szerződés szerint, de van lehetőség bizonyos mértékű átcsoportosításra a projekt igényeinek megfelelően” – mondja Józsi Mihály. Az össztámogatásból a H-faktorral foglalkozó kutatócsoportnak az első évre negyven millió forintot ítéltek meg a személyi és kutatási költségek, az eszközbeszerzés, a publikálás, konferenciarészvétel és rezsiköltségek finanszírozására.