„Az EU-nak a legjobb szakemberekre van szüksége”

Szabó Fruzsina negyedéves joghallgató az ÁJK-n, aki az ELTE EU-karrier nagyköveteként folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat az uniós álláslehetőségekről, és versenyvizsgák menetéről. Hisz abban, hogy a jövő meghatározó uniós szakemberei az egyetemi padsorokban ülnek.

Az EPSO (European Personnel Selection Office) 2010-ben indította el az EU Careers Ambassador programját.
Nicholas David Bearfield, az EPSO igazgatója akkoriban kezdeményezte a versenyvizsga rendszerének gyökeres megújítását, és ekkor merült fel az a gondolat is, hogy kellene egy kapocs az EPSO és az egyetemi hallgatók között. A „Baby boom” generáció lassan elhagyja a pályát, nyugdíjba vonul, ezért az EU intézményeinek szüksége van kreatív, elhivatott, nyelveket beszélő, egyetemet végzett új munkaerőre. Az EU-karrier nagykövetek feladata az, hogy ezeket a hallgatókat megtalálják és megszólítsák.

Karrier nagykövetként milyen feladatokat lát el? Hogyan került ebbe a pozícióba?
Az előző magyar karrier nagykövetnek segítettem tavaly, és már akkor is nagyon tetszett ez a feladat, és a vele járó kihívások. Végül tőle tudtam meg áprilisban, hogy lehet pályázni, jelentkeztem, és legnagyobb örömömre engem választottak. Októberben részt vettem egy képzésen Brüsszelben, ott rengeteg inspirációt kaptam, ezért utána nagy lelkesedéssel vetettem bele magam a munkámba. Többek között az a feladatom, hogy megmutassam a hallgatóknak, léteznek számukra kiváló munkalehetőségek például az Európai Bizottságnál vagy a Tanácsnál. Az is a feladatom, hogy információt nyújtsak nekik a felvételi menetéről. Mindezt úgy valósítom meg, hogy a nagyobb állás- és karrierbörzéken standolok, ezen kívül rendszeresen frissítem a Facebook-oldalunkat, és folyamatosan elérhető vagyok emailben is. Rengeteg tervem van még, a második félévre például tájékoztató előadást szervezek, ahová meghívok egy volt bizottsági dolgozót, hogy meséljen a tapasztalatairól, ezért mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az említett oldalt.

Mennyire érdeklődnek a hallgatók az EU-s álláslehetőségek iránt?
Az a tapasztalatom, hogy a legtöbben még nem is hallottak erről a lehetőségről, ezért nagyon fontos, hogy felhívjam rá a figyelmet. A legutóbbi börzén azt vettem észre, hogy nagy volt az érdeklődés, hiszen most, hogy a szabad munkaerő-áramlás korát éljük, a fiatalok szívesen próbálják ki magukat külföldön. Az EPSO főleg munkaerő-toborzással, és a versenyvizsgák lebonyolításával foglalkozik, aki itt sikeresen teljesít, az felkerül az úgynevezett tartaléklistára, a pozíciókat viszont már maguk az intézmények hirdetik meg, és erről a listáról válogatnak. Mivel ezek a kiírások időszakosan történnek, és mindig különböző szakterületekre keresnek munkaerőt, a köztes időszakban tájékoztatást nyújtok az EU-s intézményeknél fellelhető gyakornoki pozíciókról, és az egyéb határozott idejű szerződéses pozíciókról is.

Milyen végzettség szükséges ezekhez a munkákhoz?
Három típusú jelentkezőnk lehet. Az első a gyakornok, aki bármilyen BA/BSc diplomával jelentkezhet, de a legtöbb intézménynél ezt már a kezében kell tartania a jelentkezéskor. Ezen kívül az EU legalább két hivatalos nyelvét jól kell beszélnie (ebből az első célszerűen a magyar, a másodiknak viszont kötelezően angolnak, németnek vagy franciának kell lennie), és természetesen fontos, hogy időben elküldje a jelentkezését. Érdemes figyelni a lehetőségeket, a Bizottság például évente kétszer 600 gyakornokot vesz fel, valamint egyéb intézményeknél előfordul, hogy olyan jelentkezőket is keresnek szakmai gyakorlatra, akik még egyetemre/főiskolára járnak.
Ha egy diplomás jelentkezőről beszélünk, akkor neki AD (administrator) kategóriában érdemes jelentkeznie, az ehhez tartozó versenyvizsgákat általában tavasszal írják ki. A gyakornoki feltételeknél említett nyelvismeret kell hozzá, EU-s tagállami állampolgárság, illetve bármilyen BA/BSc diploma, de a gyakornoki programtól eltérően itt elég, ha igazolja az illető, hogy az adott év július 31-éig megkapja a diplomáját, azaz erre már végzősök is jelentkezhetnek. Első lépésként létre kell hozni egy felhasználói profilt a www.eu-careers.eu oldalon, azután egy kompetencia alapú versenyvizsgán vesz részt az illető, majd a legjobban teljesítőket behívják egy brüsszeli szóbeli fordulóra. Aki itt is a legjobbat nyújtja, az kerül fel a tartaléklistára, amiről aztán az intézmények válogatnak, ha üresedés van.
A harmadik kategória az AST (assistant), amihez EU-s állampolgárság, az említett nyelvi kritériumok, valamint középfokú végzettség és meghatározott idejű releváns munkatapasztalat szükséges. Itt is versenyvizsgán kell részt venniük a jelentkezőknek, de ez némileg más nehézségű, illetve a szakmai képességeket is tesztelik a felvételi későbbi szakaszában.

Milyen feladatokat láthatnak el a kint dolgozó hallgatók?
Akár gyakornoknak jelentkezik az illető, akár valamilyen munkára a szakterületén, biztos lehet benne, hogy valódi, érdemi munkát végezhet, ha sikerül bekerülnie valamelyik intézményhez. Az Európai Uniónak a legjobb szakemberekre van szüksége, legyen szó jogászokról, közgazdászokról, politikai szakértőkről, kommunikációs szakemberekről, tolmácsokról vagy fordítókról. Nagyon inspiráló lehet például részt venni az EU-s jogszabályalkotás előkészítésében, érdemi külügyi tárgyalásokat folytatni az EU érdekeit képviselve, háttéranyagot írni vagy tolmácsolni az EP-képviselőknek. Mivel a versenyvizsga az esélyegyenlőségen alapul és egy számítógép előtt zajlik, ezért ott nem jelent előnyt, ha valaki volt már korábban gyakornok egy EU-s intézménynél, de elképzelhető, hogy a szóbeli fordulónál esetleg előnyt kovácsolhat belőle, és a tapasztalat szempontjából is mindenképp hasznos.

Miért érzi fontosnak, hogy felhívják a hallgatók figyelmét ezekre a lehetőségekre?
Azért fontos, hogy a hallgatók tudomást szerezzenek ezekről az álláslehetőségekről, mert ugyan tény, hogy meg kell küzdeni a bekerülésért, de megéri: az EU-s intézmények stabil munkahelyet jelentenek, kiemelkedő fizetéssel, ahol a munkavállaló multikulturális környezetben dolgozhat, folyamatosan inspirálják és támogatják abban, hogy fejlessze a nyelvtudását (például a legelső előléptetéshez szükséges egy harmadik hivatalos EU nyelv ismerete is) és szakmai képességeit. Ezenfelül lehetőség van szakmai előmenetelre akár a saját intézményén belül, vagy az intézmények közötti átjárhatóság miatt kipróbálhatja magát más területen is. És nem utolsósorban megtapasztalhatja, milyen egy másik országban, egy új, izgalmas, idegen városban élni és dolgozni. Én személyesen is hiszek abban, hogy ebben sok lehetőség rejlik, másképp nem jelentkeztem volna erre a feladatra. Azt is hiszem, hogy a jövő bizottsági, tanácsi, parlamenti, stb. dolgozói most ott ülnek a főiskolai/ egyetemi padokban, és remélem, hogy minél nagyobb részüket meg tudom szólítani ebben a két szemeszterben.

2012.11.15.