Hírek, rendezvények    
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
.: Eötvös Loránd Tudományegyetem :.
.:Új Magyarország :.
2015. szeptember 3. csütörtök
home
» Az Egyetemről   » Hírek, rendezvények  
   
BH-BE-JH-JE

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén Horváth Gábor egyetemi docens és kutatócsoportja (Farkas Etelka, Boncz Ildikó, Blahó Miklós, Kriska György) újabb érdekes vizsgálatot végzett, amelynek eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóiratban jelentették meg. A kutatók a négylábú állatok járásáról készített képzőművészeti ábrázolásokat hasonlították össze a történelem előtti időktől fogva a jelenkorig.

A négylábú állatok elvileg hatféle lépéssorrendet használhatnának, a természetben azonban csak egy fordul elő. Eadweard Muybridge skót származású amerikai fényképész úttörő fotósorozataiból és kutatásaiból 1887-ben kiderült, hogy a lovak természetes járása leírható a BH-BE-JH-JE sorozattal, vagyis a bal hátsó után a bal első, majd a jobb hátsó és a jobb első lábukat emelik. Az állatok számára azért fontos ez a sorrend, mert ez biztosítja számukra a legbiztonságosabb „talajfogást”, illetve alátámasztást, ez a biomechanikailag legstabilabb járásmód.

A kutatók ezek ismeretében a négylábúak járásának ezer képzőművészeti ábrázolását vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a lascaux-i barlangban az ősemberek sokkal élethűbben rajzolták meg a lépéseket, mint ahogyan az Leonardo da Vinci egyik híres lórajzán látható. De egy ősi líbiai elefántábrázolás, egy Tadrart Acacus környéki sziklavéset is pontosabbnak bizonyult, mint egy modern angol szobrász, Anna Hyatt Huntington lovas szobra.

Az ősemberek 46,2 százalékos arányban tévedtek, az 1887-ig, Muybridge fényképfelvételeinek megszületéséig alkotó későbbi művészek pedig 83,5 százalékban. Az 1887 után készült alkotásoknál a hibaszázalék 57,9 százalékos, tehát mintegy 25 százalékkal javult az ábrázolások pontossága az elmúlt több mint egy évszázad során – de meglepő módon még az 1887 óta készült rajzok, festmények, szobrok is több tévedést tartalmaznak, mint a történelem előtti időkből származó ábrák. Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb hibarátát (63,6%) éppen az állatanatómiai tankönyvekben találták a magyar biofizikusok.

Az eredményekről magyarul a Fizikai Szemle 2012. januári számában is írtak az ELTE kutatói.

A felfedezés sajtóvisszhangjából itt található gyűjtemény.

Horváth Gábor és munkatársai egy korábbi eredményéről itt adtunk hírt (Az ELTE kutatói a zebracsíkok évszázados rejtélyének nyomában), az erről készült interjú itt olvasható.

Forrás: origo.hu

Eseménynaptár   
2015. szeptember
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
.: News :.
ELTE Innovatív Oktatási Fórum és SIMpLe kiállítás
Együttműködés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral
Idén is számít az ELTE a Gólyák véleményére!
Pályázati felhívás alaptámogatásra
Rendszeres szociális támogatás
Zentai László újra a Nemzetközi Térképészeti Társaság főtitkára
Beszélgetés a menekülők segítéséről
Doktori Nap a PPK-n
ELTE Sport7
Könyvadomány az Ukrán Filológiai Tanszéknek
Középpontban a kulturális antropológia
Karriermenedzsment-kurzusok
.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2012.12.10.   :.
 T e r v e z t e :: .: I I G  W G . I W D G :.
   
  © 2 0 0 7 - 2 0 1 5   E Ö T V Ö S   L O R Á N D   T U D O M Á N Y E G Y E T E M    M i n d e n  j o g  f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.   •   Telefon :: +36 1 411 6500 • +36 1 411 6700 • +36 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!