Innováció: az egyetemek és a gazdaság találkozása
Hetedik alkalommal rendezte meg az Innovációs Napot az ELTE Pályázati és Innovációs Központja 2013. február 26-án a Lágymányosi Campuson. A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat is, melyet idén Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi tanára, és az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője kapott, aki kutatócsoportjával többek közt a nagy hálózatok belső szerkezetét igyekszik feltárni, erre alkalmas módszereket kidolgozni. A díjjal 500 ezer forintos támogatás jár, annak ítélik oda, aki a szellemi termékének tudományos hasznosításával anyagi profitot termelt az egyetemnek.
A rendezvény résztvevőit Fábri György, az ELTE rektorhelyettese köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, „a tudomány mindig szerves része volt és lesz is a társadalom és a gazdaság működésének”. Mint mondta, az ELTE-n lévő szellemi bázis kiemelkedő innovációs potenciál a társadalom és a gazdaság számára, az a tudás, ami az egyetemi, akadémiai körben születik, nélkülözhetetlen az előrelépéshez, fejlődéshez. Rámutatott: a legkiválóbb magyar tudósok részesei annak a gondolkodásnak, ami előreviszi a gazdaság fejlődését.
Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora, a leendő felsőoktatási államtitkár közölte, az egyetemektől sosem állt távol, hogy a tudományos eredményeket a gazdaság számára közvetítsék. „Az ELTE kiemelten fontosnak tartja az egyetemi polgárok – oktatók, hallgatók – innovációs törekvéseinek erkölcsi elismerését” – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemen működik egy úgynevezett Innovációs Klub, mely lehetővé teszi, hogy a versenyszféra segítse az ötletek megvalósítását. Rámutatott annak jelentőségére, hogy az egyetemek számára pénzt jelent a kutatási eredmények hasznosítása. „Aki az egyetemen tevékenykedik, annak a tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnie, hogy a világ meglássa azt, és megadja neki a kellő tiszteletet” – zárta mondandóját.
Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában kitért arra, hogy az állam támogatja az innováció alapfeltételeinek megteremtését, de ehhez fel kell mérni, hogy a kutatóknak mire van szükségük az eredményesség érdekében. Ismertette a K+F stratégiát, melynek egyik célja, hogy 2020-ig 30 világszínvonalú tudásbázist hozzanak létre. Emellett elengedhetetlen a kutatói bázis megerősítése is, „nemcsak a minőség, hanem a mennyiség tekintetében”, ugyanis a kutatói utánpótlás elenyésző.
Példákat mutatott be a tudás és a gazdaság összehangolására Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs hivatal elnökhelyettese. Az innovációban élen járó országok közt említette Svédországot és Koreát a magas K+F ráfordítások miatt. A tudományos eredmények hatékony üzleti hasznosításában Izrael és Japán úttörő, az innovációbarát környezet megteremtésében pedig az Egyesült Államok szolgálhat jó példával – hangsúlyozta.
„Nincs versenyképes gazdaság versenyképes munkaerő nélkül, ehhez azonban versenyképes felsőoktatás kell, versenyképes oktatókkal, kutatókkal” – jelentette ki Fonyó Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője, aki előadásában a felsőoktatási K+F támogatások jelentőségét emelte ki. A K+F+I folyamat akadályaival kapcsolatban kiemelte a nyelvtudás, az innovációs és kreatív készségek hiányát, a kutatói elvándorlást, kutatói állomány elöregedését, illetve a kutatási infrastruktúra ütemes megújításának hiányát. A tudománypolitika elérendő céljai közt említette a kutatási infrastruktúra megújítását, az alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelését és kutatói állomány biztosítását, például a Lendület Program, illetve a Nemzeti Kiválóság Program segítségével.
Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora pozitívumként említette a kutatóegyetemi címek odaítélését, a fejlesztési források meglétét, az intézmények nemzetközi hírnevének erősségét és az intézmények kiterjedt helyi ipari kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az egyetemek vállalkozási szabadságát bizonytalanság övezi és a finanszírozás is folyamatosan csökken.
Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséről adott információkat a résztvevőknek. Mint mondta, azért van szükség a hivatalra, mert az egyetemek, vállalatok állami forrásokat használnak fel, az állam feladata, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználását kövesse. Keresnyei János, a Riglersystem Európa Kft. ügyvezető igazgatója a szellemi eszközmenedzsmentről beszélt, tisztázta a szellemi eszköz fogalmát, illetve ismertette ezek nyilvántartásának módját.
Kihirdették az ELTE Hallgatói ötletpályázat eredményét is: a legjobbnak idén Farkas Alexandra és Blahó Miklós doktoranduszok bizonyultak, akik olyan szoftvert fejlesztettek ki, mely a síkvászonra tervezett diákat úgy alakítja át, hogy planetáriumi gömbvásznon is vetíthetőek legyenek.
