Hírek, rendezvények    
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
   
.: Eötvös Loránd Tudományegyetem :.
.:Új Magyarország :.
2014. július 24. csütörtök
home
» Az Egyetemről   » Hírek, rendezvények  
   
Innováció: az egyetemek és a gazdaság találkozása

Hetedik alkalommal rendezte meg az Innovációs Napot az ELTE Pályázati és Innovációs Központja 2013. február 26-án a Lágymányosi Campuson. A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutatója díjat is, melyet idén Vicsek Tamás, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének egyetemi tanára, és az ELTE-MTA Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője kapott, aki kutatócsoportjával többek közt a nagy hálózatok belső szerkezetét igyekszik feltárni, erre alkalmas módszereket kidolgozni. A díjjal 500 ezer forintos támogatás jár, annak ítélik oda, aki a szellemi termékének tudományos hasznosításával anyagi profitot termelt az egyetemnek.


A rendezvény résztvevőit Fábri György, az ELTE rektorhelyettese köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, „a tudomány mindig szerves része volt és lesz is a társadalom és a gazdaság működésének”. Mint mondta, az ELTE-n lévő szellemi bázis kiemelkedő innovációs potenciál a társadalom és a gazdaság számára, az a tudás, ami az egyetemi, akadémiai körben születik, nélkülözhetetlen az előrelépéshez, fejlődéshez. Rámutatott: a legkiválóbb magyar tudósok részesei annak a gondolkodásnak, ami előreviszi a gazdaság fejlődését.

Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora, a leendő felsőoktatási államtitkár közölte, az egyetemektől sosem állt távol, hogy a tudományos eredményeket a gazdaság számára közvetítsék. „Az ELTE kiemelten fontosnak tartja az egyetemi polgárok – oktatók, hallgatók – innovációs törekvéseinek erkölcsi elismerését” – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetemen működik egy úgynevezett Innovációs Klub, mely lehetővé teszi, hogy a versenyszféra segítse az ötletek megvalósítását. Rámutatott annak jelentőségére, hogy az egyetemek számára pénzt jelent a kutatási eredmények hasznosítása. „Aki az egyetemen tevékenykedik, annak a tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnie, hogy a világ meglássa azt, és megadja neki a kellő tiszteletet” – zárta mondandóját.


Nikodémus Antal, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője előadásában kitért arra, hogy az állam támogatja az innováció alapfeltételeinek megteremtését, de ehhez fel kell mérni, hogy a kutatóknak mire van szükségük az eredményesség érdekében. Ismertette a K+F stratégiát, melynek egyik célja, hogy 2020-ig 30 világszínvonalú tudásbázist hozzanak létre. Emellett elengedhetetlen a kutatói bázis megerősítése is, „nemcsak a minőség, hanem a mennyiség tekintetében”, ugyanis a kutatói utánpótlás elenyésző.

Példákat mutatott be a tudás és a gazdaság összehangolására Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs hivatal elnökhelyettese. Az innovációban élen járó országok közt említette Svédországot és Koreát a magas K+F ráfordítások miatt. A tudományos eredmények hatékony üzleti hasznosításában Izrael és Japán úttörő, az innovációbarát környezet megteremtésében pedig az Egyesült Államok szolgálhat jó példával – hangsúlyozta.

„Nincs versenyképes gazdaság versenyképes munkaerő nélkül, ehhez azonban versenyképes felsőoktatás kell, versenyképes oktatókkal, kutatókkal” – jelentette ki Fonyó Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője, aki előadásában a felsőoktatási K+F támogatások jelentőségét emelte ki. A K+F+I folyamat akadályaival kapcsolatban kiemelte a nyelvtudás, az innovációs és kreatív készségek hiányát, a kutatói elvándorlást, kutatói állomány elöregedését, illetve a kutatási infrastruktúra ütemes megújításának hiányát. A tudománypolitika elérendő céljai közt említette a kutatási infrastruktúra megújítását, az alapkutatások nemzetközi versenyképességének növelését és kutatói állomány biztosítását, például a Lendület Program, illetve a Nemzeti Kiválóság Program segítségével.

Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora pozitívumként említette a kutatóegyetemi címek odaítélését, a fejlesztési források meglétét, az intézmények nemzetközi hírnevének erősségét és az intézmények kiterjedt helyi ipari kapcsolatrendszerét. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az egyetemek vállalkozási szabadságát bizonytalanság övezi és a finanszírozás is folyamatosan csökken.

Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának igazgatója a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítéséről adott információkat a résztvevőknek. Mint mondta, azért van szükség a hivatalra, mert az egyetemek, vállalatok állami forrásokat használnak fel, az állam feladata, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználását kövesse. Keresnyei János, a Riglersystem Európa Kft. ügyvezető igazgatója a szellemi eszközmenedzsmentről beszélt, tisztázta a szellemi eszköz fogalmát, illetve ismertette ezek nyilvántartásának módját.

Kihirdették az ELTE Hallgatói ötletpályázat eredményét is: a legjobbnak idén Farkas Alexandra és Blahó Miklós doktoranduszok bizonyultak, akik olyan szoftvert fejlesztettek ki, mely a síkvászonra tervezett diákat úgy alakítja át, hogy planetáriumi gömbvásznon is vetíthetőek legyenek.


Eseménynaptár   
2014. július
H K Sz Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
.: News :.
Tusványoson az ELTE focicsapata
Az év tudományos rendezvényei a hallgatók szerint
Értékes leleteket találtak régész hallgatóink
Kovács Kriszta a Velencei Bizottság szakértői tanácsában
Jól boldogulnak az ELTE-s diplomások
Több mint 57%-os kitöltöttség az OMHV-n
Az ELTE a legjobb egyetemek közt a CWUR rangsorában
Mindig az ELTE szerepelt első helyen magyar kollégáim hálózatában
.:     •     •  Utolsó módosítás: 2013.02.26.   :.
 T e r v e z t e :: .: I I G  W G . I W D G :.
   
  © 2 0 0 7 - 2 0 1 4   E Ö T V Ö S   L O R Á N D   T U D O M Á N Y E G Y E T E M    M i n d e n  j o g  f e n n t a r t v a .
Cím :: ELTE 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.   •   Telefon :: +36 1 411 6500 • +36 1 411 6700 • +36 1 411 6900   •   Webform :: küldje el véleményét!