Harminc ország küldöttei vitáztak Budapesten

A vita mással összehasonlíthatatlan módon képes összehozni az embereket – talán ez a legfontosabb tanulsága a Budapest Open Vitaversenynek, melyet idén második alkalommal rendeztek meg 2013. március 1–4. között. A programot tavaly hagyományteremtő szándékkal indították útjára, hiszen a formális keretek közötti vitázás egyfajta „tudományos sport”, Közép- és Kelet-Európában azonban még nem terjedt el kellőképpen.

A Budapest Open Vitaversenyt a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Corvinus Egyetem vitaklubjai rendezték meg először, azzal a szándékkal, hogy Magyarországon is meghonosítsák azt a vitakultúrát, azokat a demokratikus értékeket és azt a nemzetközi közösséget, melyek külföldön már évtizedek óta a versenyszerű vitázás természetes velejárói. „A vitázást magas szinten űző országokban a disputa rendkívül hasznos kiegészítője az iskolában tanultaknak, hiszen egyszerre fejleszti a kritikus gondolkodást, az összeszedettséget, a meggyőzési képességet, a csapatmunkát és még számos nagyon jól felhasználható készséget” – mondta el Dezsényi Balázs, az ELTE BTK hallgatója, az ELTE Vitaklub alapító tagja, a program egyik szervezője. Hozzátette: a szervezők azon dolgoznak, hogy ez a külföldi kultúra meghonosodjon Magyarországon is, és a versenyen keresztül minél több itthoni diákot is megragadjon

A jelek szerint ez sikerül is, idén ugyanis több mint 30 országból érkeztek csapatok. „A szervezésben többen vettek részt, mint tavaly, a Corvinus és a CEU mellett immár az ELTE hallgatói közül is sokan segítették a munkát” – árulta el a szervező. A megmérettetésre bárki jelentkezhetett, de idén is többnyire egyetemi hallgatók vitatkoztak. A feltételként csupán azt jelölték meg, hogy a jelentkezők ismerjék a brit parlamentáris vitaformátum szabályait. „Így a kezdők előtt is nyitva állt a lehetőség” – hangsúlyozta Dezsényi Balázs.

A verseny első szakasza egy négykörös vitából állt, ahol minden körben két-két csapat foglalt állást a kormány és az ellenzék oldalán. A bírók az érveket, a meggyőzési készséget, a stílust és a vitában betöltött szerepet értékelve állították fel a sorrendet a résztvevő csapatok között. A két elődöntőbe a legjobb nyolc csapat került, ezekből pedig a legsikeresebb négy jutott tovább – közülük választotta ki a zsűri a bajnokot.

A tételmondatok, amiket a csapatok támogattak, vagy elleneztek, igen sokfélék voltak: szó esett többek közt a szexuális kisebbségek külön oktatásáról, a volt gyarmattartó országok katonai beavatkozási jogairól és a húsevés támogatásáról is. „A csapatok 15 perccel a vita kezdete előtt tudták meg a témát és azt, melyik oldalon állnak. Ezek után külön-külön elvonultak készülni, a megmérettetés során azonban – mint mindig – nagy szükségük volt az alkalmazkodásra és az improvizációra” – fejtette ki a szervező. A legjobbnak idén Sarina Selleck és Becca White bizonyult, akik az amerikai University of Vermont hallgatói.

Dezsényi Balázs szerint annak ellenére, hogy Magyarországon kevésbé elterjedtek az ilyen megmérettetések, a verseny során érezhető volt, hogy a vitázás megragadja az embereket. „Ismét megbizonyosodhattunk arról, hogy vitázni bárkivel, bármiről és bármikor rendkívül érdekes, ráadásul mindeközben nagyon sok hasznos készségre és tudásra teszünk szert. A disputa úgy tudja összehozni a világ legkülönbözőbb tájáról, más-más hagyományokkal és nézetekkel érkező fiatalokat, mint talán semmi más. Ez motivál arra, hogy jövőre is folytassuk” – fogalmazott.