Az emberekért és a Földért

„Students Drive Social Innovation – Társadalmi innováció fiatalok közreműködésével” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést és workshopot az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2013. május 8-án. A rendezvényt Fábri György, az ELTE rektorhelyettese nyitotta meg, aki beszédében elmondta, az innovációnál nincs fontosabb dolog, ugyanakkor kiemelte, innovációval kapcsolatban nem csak a természettudományokra kell gondolni, hiszen a társadalomtudományok közreműködése is nagyon lényeges eleme a folyamatnak. „Az igazán hatékony gazdasági fejlesztéseknek mindig van olyan eleme, ami a társadalomhoz kapcsolódik” – fogalmazott.  A rendezvényt az ELTE Karrierközpontja és az ELTE öt szakkollégiuma támogatta.

Ilyash Györgyöt, a rendezvény ötletgazdáját és főszervezőjét egy társadalmi vállalkozás története inspirálta és a rendezvénnyel ezt az inspirációt szerette volna átadni az érdeklődőknek: „Sokáig kutat és vizsgál az ember egy-egy témát/területet, de elérkezik a pillanat, amikor tettekre kell váltani a tudást”.

A konferencia Fábri György által moderált kerekasztal-beszélgetésén részt vett Barcza Dániel, a MOME Design Intézet és MOMEEcoLab képviseletében, Demeter Zsazsa, az Ashoka világszervezet magyarországi vezetője, Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője, Nemes Attila, a Kitchen Budapest programtanácsadója és az OS Kantine alapítója és Eigner Bernadett, a Mikkamakka módszertani vezetője.

A „Társadalmi innováció és vállalkozás aktualitásai” című beszélgetésen arról esett szó, hogy miért alacsony Magyarországon a vállalkozói kedv, mi az, ami gátolja a fiatalokat, miért kéne mégis belevágniuk, és mitől lesz egy vállalkozó társadalmi vállalkozó. A beszélgetők szerint a társadalmi vállalkozó egy adott problémán szeretne változtatni, ebből a célból indítja el a vállalkozását, és „tűzön-vízen át véghez is viszi, amit eltervezett”. A társadalmi vállalkozónak emellett személyes motivációja is van: „valami értelmeset, hasznosat létrehozni”.

Demeter Zsazsa kiemelte, „a vállalkozók együttműködése a business szektorral és az állammal Magyarországon kezdetleges”, emiatt indítanak kevesen saját vállalkozást. A kerekasztal-beszélgetésen szó esett az egyetemek és a vállalkozások együttműködéséről is, amit nagyon fontosnak tartottak a résztvevők. Többen kiemelték, hogy a húszas éveik elején járó fiataloknak motiváltabbnak kellene lenniük a vállalkozások indításával kapcsolatban, hiszen nekik még nincsenek gyerekeik, hitelük, így „a kockázati tényező szinte nulla”.

A rendezvény második felében olyan vállalkozásokat mutattak be, melyeket fiatalok indítottak, és a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódnak. Elsőként Jackie Curtin, a Care2Travel alapítója beszélt arról, hogy miért jó önkéntesnek lenni, példaként említette, hogy önkéntesként lehetőség van valami rendkívüli tevékenységben részt venni, esetleg külföldre utazni. A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban kijelentette: „ha ezek a vállalkozások profitálnak, a társadalom is profitál, de az emberekért és a Földért dolgoznak, nem csak a haszonért”.

Enyedi-Simó Brigitta az Effemine nevet viselő diáklányszervezetet mutatta be, mely 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen alakult. „Azóta öt különböző egyetemről összesen 43 aktív tagunk van” – emelte ki. Az Effemine célja, hogy a tagok kapcsolati hálót tudjanak kiépíteni, illetve hogy hosszabb távon javuljon a nők munkaerő-piaci helyzete. „Fontos, hogy az egyetemi órák mellett diákszervezetekhez is csatlakozzunk” – emelte ki. A szervezet mára igen elismert lett, elnyerte például a Maxima magazin „Legjobb női szervezete” díját 2011-ben.

Kovács Bori a CókMókról elmondta, ez még nem működő vállalkozás, jelenleg indulófélben van. „Eredetileg a diplomamunkámként indult a projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, később jött az ötlet, hogy társadalmi vállalkozás legyen belőle” – árulta el. Vállalkozásával állami gondozásban élő gyerekek mindennapjait igyekszik könnyebbé tenni, egy általa tervezett táskára építve próbálja elérni, hogy a gyerekek megismerjék egymást, barátságokat kössenek. Aki vesz egy ilyen táskát, kettőt vesz: az egyiket a saját gyerekének, a másikat egy állami gondozott gyereknek. A termékeket megadott pontokon lehet átvenni, ahol különböző rendezvényeket tartanak az ismerkedés megkönnyítése érdekében. „Egy tervezőnek is felelősséget kell vállalnia azért, ahogy az embereket kiszolgálja” – véli Kovács Bori.

A Kaptár nevet viselő vállalkozásról hallhattak a résztvevők Barta Nikolettől. A Kaptár ideális, kényelmes munkakörülményeket biztosít az emberek számára, illetve kulturális rendezvényeknek ad helyet, de szolgáltatásaik igen széleskörűek. „Nagyon építünk arra, hogy az emberek megismerik itt egymást, és gyümölcsöző kapcsolatok alakulnak ki. Meg akarjuk mutatni a függetlenségüket fontosnak tartó embereknek, hogy nem csak otthon lehet dolgozni” – árulta el Barta Nikolett.