„Vedd észre. Tégy érte. Légy része.”

Az ELTE Pályázati és Innovációs Központján belül működő Europe Direct–Budapest tájékoztató központ a 2014-es európai parlamenti választásokhoz kapcsolódva 2014. április 9-én szervezett konferenciát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.

A rendezvényt megnyitó Mezey Barna rektor az Európai Uniót a XX. század egyik legjelentősebb vívmányának nevezte, amelyet a nemzeti sokszínűség és az efölött átívelő, együttműködő hagyomány jellemez. Elmondta: a változatosság számos politikai interpretációra nyújt lehetőséget, de a közösség jövőjét illetően a szélsőséges eszmék jelentős veszélyt hordoznak magukban. Mezey rektor hangsúlyozta, hogy a nemzetközi környezetbe mélyen beágyazódott ELTE számára kiemelt jelentőségű, hogy a Europe Direct tájékoztatási irodája Egyetemünkön működik. Az ELTE-t múltja és jövője is arra kötelezi, hogy az európai közösség érdekében működjön és annak méltó partnere legyen. Lővei Andrea elmondta, 2014. május 22. és 25. között több mint 400 millió uniós választópolgár járul az urnák elé, hogy a 751 fős Európai Parlament tagjait megválassza. Magyarország 21 képviselőt küldhet Brüsszelbe. Az EP hazai tájékoztatási irodájának vezetője Robert Schuman nyilatkozatát idézve a közös szolidaritás értékére, a választások jelmondatát („Vedd észre. Tégy érte. Légy része.”) idézve pedig a szavazás fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az első pódiumbeszélgetés résztvevői az európai választási eljárásról, az alacsony részvétel lehetséges okairól és a közösség jövőjéről beszélgettek, a moderátor Süveges Gergő újságíró volt. Bodnár Eszter, az ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa elmondta, hogy a május 25-i választáson Magyarország egyetlen választókerületnek számít, Zalaegerszegtől Nyíregyházáig mindenki ugyanarra a pártlistára szavaz. Arató Krisztina, az ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense szerint az uniós eljárás a lehető legideálisabb választási rendszert jelenti. Kende Tamás, az ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa kiemelte, hogy a legtöbb tagországban a pártok nem európai politikai programot, hanem attitűdöket fogalmaznak meg, így a választások általában az adott ország belpolitikai viszonyait tükrözik, gyakori protestszavazatokkal. A mai Európai Unió teljesen más, mint amelyet az alapító hatok elképzeltek: a kulturálisan, gazdaságilag és társadalmilag is különböző tagországokat nehéz egyetlen szabályrendszeren belül irányítani. Arató Krisztina megjegyezte, hogy a „többsebességes” European Unionra gyakran European Onionként hivatkoznak, hiszen az Unió egyre inkább – a hagymához hasonlóan – különböző rétegek és halmazok összessége.

Kende Tamás elmondta, hogy az EP-választások részvételi aránya folyamatosan csökken, a választópolgárok döntő többsége nem érzi, hogy milyen közvetlen hatása lenne életére a parlament összetétele. Arató Krisztina kiegészítése szerint a nemzeti választások részvételi adatai is csökkennek, az emberek egyre kevésbé érdeklődnek a politika iránt, pedig a májusi választások az egyetlen lehetőséget jelentik arra, hogy a választók hallassák hangjukat az Unióban, az Európai Parlament feladata a közösségi és nem a nemzeti érdekek képviselete. Bodnár Eszter felhívta a figyelmet az e-szavazásra, amellyel a „kényelmesebb” választókat is rá lehet bírni arra, hogy éljenek a válaszjoggal és vegyenek részt a szavazáson. A közösség jövőjét firtató moderátori kérdésre válaszolva Arató Krisztina elmondta, hogy három forgatókönyv tűnik lehetségesnek, a két „szélsőértéket” a politikai unió visszabontása, illetve a szoros föderáció kialakítása jelenti. A szakember szerint a középső, mérsékelt iránynak van a legnagyobb realitása, azaz annak, hogy az Unió a napirendeken levő, fontos ügyekre, együttműködési területekre koncentrál. Kende Tamás szerint az EU jogi szabályozással – bankunió, fiskális unió – kezelheti a közösség előtt álló kihívásokat.

A második kerekasztal-beszélgetésen a közéletben aktív, civil szervezetekben dolgozó ELTE-s hallgatók vettek részt. Anek Rebeka, a TáTK nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója a Pillar Alapítványt képviselte. Rebeka szerint a diákok – bár élnek az EU nyújtotta előnyökkel – sokszor nem is tudják, hogy éppen az unió létének köszönhetik a tanulmányi kirándulást vagy a mobilitási ösztöndíjat. Soproni Tamás, a BTK angol-arabisztika szakos hallgatója, az EHÖK külügyi alelnöke is az információhiányra és az ebből adódó tájékozatlanságra vezette vissza, hogy a fiatalok apolitikusak. Szép Viktor, a TáTK nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója, az EastSide Policy Institute képviselője elmondta, hogy az EU nem újraelosztással foglalkozik – az oktatási és szociális kérdések a nemzetállamokhoz tartoznak –, az összetett szabályozási kérdések pedig sokkal nehezebben befogadhatók a választóknak. Hradszky Zoltán, az ÁJK politológus hallgatója is az oktatás és a folyamatos tájékoztatás szerepét hangsúlyozta. Az Eastern Partnership Project munkatársa hangsúlyozta: az EU nem jótékonysági intézmény, nem oldja meg egy csapásra a nemzetállamok problémáit, mindössze megoldási javaslatokat tesz – az már az adott tagországon múlik, hogy mennyire él ezekkel. A fiatalok egyetértettek abban, hogy az EU ismertsége hozzájárulhat az euroszkeptikus hangok visszaszorulásához, ha ugyanis a választók ismerik Brüsszel sokszor bonyolult, ám konszenzuskereső folyamatait, akkor megértik, hogy az Unió egész életüket meghatározza. Elismerték azonban, hogy az EU fiatalokat célzó programjai nem mindig hatékonyak, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség pozitív uniós „propagandára” – a fiatalok szavazataira szükség van május 25-én. Rebeka szerint fontos lépés lenne, ha az EP-választásokon nem a hazai pártokra, hanem az európai pártcsaládokra lehetne szavazni. Viktor a hosszú távú, a fiatalok politikai aktivitását célzó programok kialakítását javasolta.

2014.04.11.