Két ELTE-s a 2014-es Lendület program nyertesei közt

A legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program keretében idén 18 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot: Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor az ELTE-n.

A 2014-es Lendület program nyerteseit május 16-án az Akadémia Dísztermében tartott eseményen jelentette be Lovász László, Egyetemünk professzora, az MTA új elnöke. Az elmúlt hat esztendőben a külföldön is elismert és követendő modellként emlegetett kutatásfinanszírozási program hozzájárult a hazai tudomány intézményi kultúrájának megújításához és az egész magyar tudományos élet felpezsdítéséhez. Lovász László kiemelte: a Lendület további sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy megmaradjanak eddigi eredményességének garanciái, a szigorú monitoring, a program társadalmi hasznosságát hangsúlyozó kommunikáció, valamint a fenntarthatóság feltételei.

Az idei pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. A beérkezett 82 pályázatot szigorú szempontok alapján értékelték. A formailag érvényes pályázatokról legalább három, az MTA elnöke által felkért szakember készített anonim bírálatot. A bírálók szövegesen értékelték és megadott szempontok szerint pontozták a beadott pályázatokat. A Magyar Tudományos Akadémia 18 új lendületes kutatójának mindegyike tudományterületének rangos külföldi és hazai szellemi műhelyeiben gyarapította tudását, a kutatócsoportok támogatására 2014-ben 800 millió forint áll rendelkezésre. Idén a befogadó intézmények egyenlő arányban adnak otthont a kutatásoknak, hiszen mind az akadémiai, mind az egyetemi oldalról kilenc-kilenc kutatócsoport kezdheti meg működését.

Dosztányi Zsuzsanna biofizikus tudományos érdeklődésének középpontjában a fehérjék, azon belül az egyértelmű térszerkezettel nem rendelkező, rendezetlen fehérjék állnak. A Lendület program keretében az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén alakít önálló kutatócsoportot. Célja a fehérjék rendezetlen részein található, más molekulákhoz való kapcsolódásra szolgáló lineáris motívumok kölcsönhatásainak vizsgálata kísérletes és számítógépes módszerek, valamint a különböző betegségekhez tartozó adatok kombinálásával. E kutatások alapvető biológiai folyamatokba adhatnak betekintést, elősegíthetik egyes betegségek molekuláris alapjainak megértését, és új gyógyszermolekulák kifejlesztéséhez is vezethetnek. Dosztányi Zsuzsanna arra számít, hogy a Lendület révén nemcsak a rendezetlen fehérjéken folytatott eddigi bioinformatikai kutatásait tudja izgalmas új irányokba kiterjeszteni, hanem részt vehet az orvosi és biológiai kutatásokban egyre nagyobb szerepet játszó bioinformatika képzésének megerősítésében is.

Kiss Farkas Gábor irodalomtörténész a kora újkori magyar humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén kutatócsoportot alakító, Ausztriából hazatérő tudós tervei szerint a Lendület program támogatásával elkészíti a Magyarországon 1420 és 1620 között élt humanisták szerzői lexikonját, a 400 biográfia feldolgozása során nyert adatokat társadalom- és eszmetörténeti összefüggésekben is vizsgálja, továbbá több fontos, eddig kiadatlan szöveget is közzétesz. „Milyen szerepet töltött be az egyes időszakokban a tudósmigráció, beszélhetünk-e ekkoriban Magyarországon agyelszívásról, vagy inkább haszonélvezője volt a hazai tudós közösség a kora újkorra jellemző peregrinációnak?” – sorolta a kutatócsoportjával tanulmányozni kívánt kérdéseket Kiss Farkas Gábor. A téma történeti vizsgálata a kutató szerint arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az egyéni tehetség mellett az intézmények és kutatóműhelyek folytonossága teheti a legtöbbet a tudás és a kulturális örökség megtartásáért.

A 2009 óta futó programban összesen kilenc Lendület-csoport működik Egyetemünkön. Az egyetemek közül a Semmelweis Egyetemen kilenc, a Debreceni Egyetemen hét csoport dolgozik.

MTA


2014.05.19.