ELTE-s polihisztorokat díjaztak

2015. február 26-án Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese részvételével parlamenti emlékülésen méltatták Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor munkásságát az Országház Felsőházi termében. Az eseményen átadták a Herman Ottó-díjakat is, amellyel a legjobb holisztikus szemléletű szakembereket, Herman Ottó életműve aktuális üzeneteinek legkiválóbb értelmezőit, hirdetőit és interpretálóit ismerték el.

A Herman Ottó Polihisztor-díjat két ELTE-s, Vicsek Tamás egyetemi tanár és Vida Gábor emeritus professzor is megkapta. Rajtuk kívül szintén átvehette az elismerést László Ervin tudományfilozófus, író, zongoraművész.

Vicsek Tamás, az ELTE TTK Biológiai Fizika tanszék egyetemi tanára, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport vezetője, akadémikus, az Amerikai Fizikai Társaság tiszteletbeli tagja, a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. Munkáiban fraktálgeometriai módszerek alkalmazásával sikerült értelmeznie és leírnia különböző jelenségek széles skáláját, pl. a hegyvonulatokat, a hópelyheket, a baktériumtelepeket, és az állatok, emberek valamint repülő robotok csoportos mozgását. Újabban állatviselkedéstani és szociálpszichológiai szempontból is érdekes eredményeket ér el, többek között az emberi viselkedés modellezésében, ezen belül a szinkronizáció, a pánik, vagy a szociális hálózatok területén. Több mint 30.000 citációja van zömmel angol nyelvű publikációinak. Tavaly az ELTE ötven legtöbb független hivatkozással rendelkező főállású és professzor emeritus oktató-kutatóját tartalmazó lista első helyére került.

„Nagyon különbözőnek látszó dolgok mélyén, nagyon hasonló törvényszerűségek működnek.”

Vida Gábor, az ELTE TTK Genetikai Tanszék professor emeritusa, akadémikus. Botanikus, tanár, genetikus, ökológus, környezetvédő, és a környezeti problémáknak az egyik legfelkészültebb, leghitelesebb tolmácsolója. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének volt igazgatója, 23 évig vezette az ELTE Genetikai Tanszékét. A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke és a Magyar Genetikusok Egyesületének elnöke volt. Kutatásai során a biológia több területével is foglalkozott, melyek közül a genetika, a fajkeletkezés genetikai mechanizmusa, az ökológia, a biodiverzitás és a környezetvédelem a legfontosabbak. Jelentős a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett tevékenysége is: több biológiai témájú ismeretterjesztő könyvet írt.

„Herman Ottó azt mondta, a szülőanyánkkal szemben kötelességeink vannak, hisz tőle függünk. Ahogy egy gyerek sem mondhatja az anyjának, hogy szolgáltass nekem mindenfélét, úgy kellő alázattal és megértéssel védenünk kell a Természetet.”

Herman Ottó halálának 100. évfordulójáról országszerte több mint száz programmal emlékeztek meg 2014-ben, hogy a természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus ma is időszerű gondolatait megismertessék az emberekkel.