Extremisztánban értékké válik az okos egyszerűség

2015. március 11-én Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára „A csodák logikája” című előadásával folytatódott az előző évek nagysikerű, nyugdíjas korosztálynak szóló előadássorozata, a Harmadik Kor Egyeteme a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Aulájában.

Hogy lehet egy tudományegyetemen csodáról beszélni, amikor a csoda kritériuma, hogy egyszeri és megismételhetetlen, tehát a tudomány által nem vizsgálható? – tette fel vitaindító kérdését Mérő László. A tudomány általában modellekkel dolgozik, és azokat vizsgálja, míg a csoda nem modellezhető. A csoda nem kis valószínűségű, hanem elképzelhetetlen esemény. Az előadás – és az előadó azonos című, 2014-ben megjelent könyve – nem isteni, hanem világi csodákkal foglalkozott, olyan csodákkal, amelyek megváltoztatták a gazdaságot. Mérő László elsőként Nassim Nicholas Taleb libanoni szerző Fekete hattyú című könyvére hivatkozott. Taleb, aki hazája, Libanon hetvenes évekbeli összeomlása után keserű tapasztalatokat szerzett, brókerként is a krízisre apellált, alaptétele lett, hogy másnap összedől a világ. Ezzel a stratégiájával, amely ellenkezett az átlagos bróker attitűdjével, éveken át folyamatosan veszített a tőzsdén – amíg 2001. szeptember 11-én egyszer csak meg nem gazdagodott. Ezután további hét éven át megint veszített, de a 2008-as gazdasági válság ismét a kezére játszott. Egy fatalista, de működő logika nyilvánult meg Taleb stratégiájában: „Átlagisztán” és „Extremisztán” világa került szembe egymással.

Amikor az átlagtól való átlagos eltérést becsüljük meg, akkor pl. egy olyan kérdésben, hogy mennyit él átlagosan az, aki 90 évnél többet él (93 évet), vagy hogy milyen magas átlagosan, aki két méternél magasabb (203 cm.), nem tévedhetünk nagyot. De pl. annak a megítélésében, hogy mennyi pénze lehet egy átlagos, 5 milliárd fölötti vagyonnal rendelkező magyarnak, Mérő szerint már sokkal tanácstalanabbak vagyunk. Míg a magasságnak vagy az életkornak biológiai korlátai vannak, a gazdasági életben ugyanez a korlát már nincs jelen. A válasz egyébként 22 milliárd, ami elég távol esik az átlagként megjelölt 5 milliárdos összegtől. Ez is bizonyítja, hogy míg a biológiai élet Átlagisztánban zajlik, a gazdasági életre már más szabályok érvényesek. A példát ráadásul nem magyar körülmények között vizsgálva is ugyanezt az eredmény kapjuk, tehát a jelenség nem gazdaságszociológiai sajátosságokkal magyarázható. Mérő László tudatosan visszafogottan bánt a matematikai magyarázatokkal, két fogalmat mégis bevezetett Átlagisztán és Extremisztán szemléltetésére. Átlagisztán a Gauss-eloszlással (Gauss görbével) írható le, Extremisztán pedig a „szélsőséges” Cauchy-eloszlással. A Gauss görbét variabilitás és stabilitás jellemzi, nincs nagy eltérés az átlagtól, és az eltérést sok komponens határozza meg. Az extremisztáni Cauchy-eloszlásban ezzel szemben mindig van egy fő komponens, akármilyen kiugró értékek is elő-előfordulhatnak és nincs szórás. (A szórás a tipikustól való tipikus eltérés, pl. egy átlagos férfi 174 cm magas, de nem jellemző, hogy egy férfi pont 174 cm, hanem – amennyiben eltér ettől – leggyakrabban 183 cm.)



Mérő könyvének, illetve előadásának fő tétele, hogy a világ jelenségeinek egy részét az egyik, más részét a másik matematika írja le jól. (A két görbe között pedig a káosz világa található.) Hiába van körülöttünk Extremisztán, a mindennapi élet továbbra is Átlagisztánban zajlik – ez azonban bármikor megváltozhat. A korábban említett libanoni szerző, Taleb mottója épp ezért: „Válasszuk meg bölcsen, hogy mikor legyünk ostobák!” Amit a természet alkot, az többnyire átlagisztáni, bár néha ott is előfordul Extremisztán (pl. a repülni tudó lények ékes példái ennek). A modern világban a kétféle rendszer, a kétféle matematika jelenlétével egyszerre kell számolni.

Átlagisztán kiszámítható, előre jelezhető, birodalmában hasznos és célravezető a konformizmus, a szabálykövetés. Átlagisztánban az okos ember jól előre tudja jelezni a jövőt, sőt, technikák készülhetnek az előrelátásából. Az elmúlt századokban ez volt a fejlődés motorja. Taleb szerint Extremisztánnak is vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Ilyen – egyelőre megmagyarázhatatlannak tűnő – törvényszerűségek állhatnak a volt Szovjetunió összeomlása, a berlini fal leomlása vagy 1990-ben az első szabad választások létrejötte mögött, amiről néhány évvel korábban még álmodni sem mertünk. Extremisztán matematikája másra való, mint Átlagisztáné: a káoszelmélet, a fraktálelmélet, a skálafüggetlenség elméletei mind azt bizonyítják, hogy a dolgok itt nem jelezhetők előre. Itt a „fantázia az úr”, hasznos tulajdonság a szkeptikusság, az értelmes nonkonformizmus. Nagyon kicsi és nagyon nagy kockázatokat érdemes vállalni, közepeseket nem. Extremisztán okos embere tisztán látja, hogy lehetetlen a jövőt akár közelítőleg is előre jelezni, mégis tud előre alkalmazkodni hozzá, bármikor, bármire konvertálható tudása van. Mérő kiemelte, hogy ilyen esetekben is nélkülözhetetlen, hogy ez a tudás felépüljön, hiszen fontos, hogy legyen mit konvertálni. Ezzel magyarázta a „szívatótárgyak” szükségességét minden tananyagban: a római jogot, a magyar szakos finnugrisztikát vagy az orvosképzésben a latint – mindezeknek az adott tudomány művelői nem látják közvetlen hasznát, de olyan fontos sémákat sajátítanak el általuk, amelyek a későbbiekben segítségükre lehetnek. Mérő ezt a Miért éppen Alaszka című amerikai tévésorozatból vett példával illusztrálta: az Alaszkába kihelyezett doktor meg tudja szerelni egy repülőgép „szívbillentyűjét”, mert az emberi test mintájára képes a repülőgép anatómiáját is átlátni.

A „módszer”, az „optimalizálás” vagy „redundancia” fogalmak Extremisztánban jelentésüket vesztik. Viszont továbbra is szerepe marad a józan észnek. A másik általános elv az antifragilitás (a fogalom ismét Tálebtől származik). Antifragilis, aki még profitál is az őt érő negatív hatásokból. Erre a küzdősport, vagy az egyszerű „bunyó” adja a legjobb példát – a játékosok itt is a pofonokból tanulnak, és a győztest is minden esetben nagyon megverik. Kimutatták, hogy ezekben a helyzetekben nem létezik optimális verekedési mód – minden a körülményektől függ. Extremisztánban önálló értékké válik az okos egyszerűség. Mérő erre Borsos Miklós: 0 kilométerkő című, a Lánchíd lábánál található szobrát és a berlini Holocaust emlékművet hozta fel példának. Hozzátette: a művészé, a feltalálóé, vagy a brókeré természeténél fogva extremisztáni hivatás. Az emberi képzeletben Extremisztán fontos szerepet játszik, és ez teljesedik ki a virtuális világban is.

A Harmadik Kor Egyeteme szemeszternyitó alkalmának bevezetőjében Demetrovics Zsolt, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja megköszönte a 3. évadában járó rendezvénysorozat támogatóinak segítségét. Ezután rövid köszöntőt mondtak a szervezők: Kereszthy Orsolya, a program szakmai felelőse, a PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék vezetője, Véghné Reményi Mária, a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének elnöke és Talyigás Katalin, az Életet az Éveknek budapesti Szervezetének elnöke.

Fotók: ELTE PPK