Az agy, a füves cigi és a vihar

Katona István, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa „Az agy, a füves cigi és a vihar: A marihuána molekuláris hatásainak vizsgálata szuperrezolúciós mikroszkópiával” címmel tartja az „Élő adás” biológiai ismeretterjesztő sorozat következő előadását 2015. március 25-én a TTK-n.

Az emberi agy a Természet egyik legösszetettebb alkotása. Körülbelül 86 milliárd idegsejtünk és ugyanennyi gliasejtünk sokszor ezredmásodperces pontossággal összehangolt működése tesz minket képessé az információk feldolgozására, kiértékelésére, raktározására és a cselekvésre. Az eltérő funkciók kódolását 900 különböző agyterületen több ezer sejttípus végzi, amelyhez több száz különleges kémiai jelpálya segítségét veszik igénybe az egymás közötti kommunikációhoz a sejtek.

Az egyik ilyen speciális jelátvitel útvonal a belső kannabinoid rendszer, másnéven endokannabinoid jelpálya. Nevét onnan kapta, hogy az endokannabinoid jelmolekulák ugyanazt a sejtfelszíni receptort kapcsolják be, mint a kannabisznövény pszichoaktív hatóanyaga, a THC. A jelpálya különlegessége abban rejlik, hogy az endokannabinoidok a posztszinaptikus idegsejt dendritnyúlványaiban keletkeznek, majd a hagyományos egyirányú kommunikációs útvonaltól eltérően az idegsejtek közötti kémiai szinapszisokban visszafelé terjedve az idegvégződéseken található preszinaptikus receptorokat aktiválják. Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy ez a fordított irányú jelpálya kulcsfontosságú „szinaptikus biztosítékként” megvéd a szinapszisok kóros túlműködésétől.

Az új eredmények pedig arra utalnak, hogy az endokannabinoid jelpálya elemeinek mennyisége számos idegrendszeri betegségben jelentősen lecsökkenhet. Érdekes módon a kóros molekuláris folyamatok csak egyes sejttípusokban jelentkeztek, ráadásul a háttérben gyakran az endokannabinoid jelmolekulák hibás, mindössze 100 nm-rel elcsúszott elhelyezkedése áll. Egy célfehérje mennyiségének nanométeres pontosságú mérése egy konkrét sejttípusban korábban szinte lehetetlen volt az idegrendszer sejtszintű és molekuláris komplexitása miatt. Az előadás második felében ezért Katona István  egy új módszert mutat be, amely szuper-rezolúciós mikroszkópia segítségével lehetővé teszi a kannabioid receptorok vizsgálatát az egyedi idegvégződéseken. A módszer segítségével pedig bemutatja, hogy a füves cigi hatását modellező, “Rockfesztivál paradigmának” nevezett kísérleti rendszerben hogyan változik meg drámaian az alapvető receptorok mennyisége és ez milyen kockázatokat rejt.

Időpont: 2015. március 25. 17.00
Helyszín: ELTE TTK Mogyoródi József-terem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C fszt. 0-822)

Élő adás