Három új díszdoktor az ELTE-n
Az ELTE Szenátusa 2015. november 13-án ünnepi közgyűlést tartott az Aula Magnában, ahol doctor et professor honoris causa és doctor honoris causa címek adományozására kerül sor. Az új ELTE-s díszdoktorok: Erhard Busek osztrák politikus, közíró; Harmathy Attila jogász professzor, Egyetemünk professor emeritusa és Janusz K. Kozłowski a krakkói Jagelló Egyetem professor emeritusa.
Harmathy Attila Egyetemünk professor emeritusa, az összehasonlító polgári jog nemzetközi és hazai szaktekintélye, volt alkotmánybíró (1998–2007), az Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja (1990–1993). Egyetemi tanulmányait az ELTE ÁJK-n végezte, 1974-től másodállású, majd főállású egyetemi docens, 1982-től egyetemi tanár Egyetemünkön. Számos jogszabály előkészítésében vett részt, egyebek mellett a Polgári Törvénykönyv több módosításában, 1998-ban és 2010-től az új kódex megalkotásában, az Akadémiáról szóló törvény előkészítésében, az Akadémia alapszabályának kidolgozásában. Harmathy professzor beszédében kiegészítette életútjának hivatalos méltatását személyes emlékeivel, élményeivel, majd zárásként kifejtette: a jogtudományok művelésével egyaránt lehet jót tenni és ártani is, utóbbi elkerülése érdekében a kölcsönös együttműködés fontosságát hangsúlyozta, az államot pedig, amelynek a jog a kezdetektől fogva egyik alappillérét képezi, évszázadokon át épülő katedrálishoz hasonlította, amelyhez minden jogász egy-egy apró építőkövet tehet csak hozzá. A professzorral készült interjúnk itt olvasható.
Janusz K. Kozłowski régész, a krakkói Jagelló Egyetem professor emeritusa, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, az Akadémiák Nemzetközi Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Több évtizede kitüntetett figyelmet szentel a lengyel–magyar tudományos együttműködésnek, s ezen belül a kétoldalú régészeti kutatási programok folyamatos fenntartásának. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatóival együtt végzett magyarországi kutatásokat Eger környékén és az Alföld északi részén fekvő Polgár régiójában. Kiterjedt szakmai kapcsolatainak köszönhetően számos alkalommal nyújtott személyes és intézményes segítséget az Intézet oktató-kutató tevékenységéhez, a hazai régészet két legfontosabb tudományos folyóiratának szerkesztőbizottsági tagja. Kozłowski professzor beszéde elején első magyarországi kutatásait idézte fel, melyek a hatvanas években kezdődtek, és hangsúlyozta: az akkor megkezdett tudományos együttműködés a jelenben is él. Pályája alatt számos magyar régésszel dolgozott együtt, akiknek beszédében köszönetet mondott, többek között Vértes Lászlónak, Mester Zsoltnak és Raczky Pálnak. Kiemelte, hogy kutatásai során a közép-európai területen élő népek múltját is kutatta, és kifejtette: a mai Magyarország és Lengyelország területének kapcsolatairól szóló legrégebbi régészeti emlékek hetvenezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A professzorral készült interjúnk itt olvasható.
Erhard Busek osztrák politikus, közíró, az Osztrák Köztársaság korábbi alkancellárja, a közép-kelet európai országok egységesítésének meghatározó alakja, a hatvanas évek óta az európai politika fontos szereplője. A ’80-as években figyelt fel a térségünkben jelentkező új szellemi-politikai mozgalmakra: a Mitteleuropa-program nem utolsósorban az ő hatására a politikai-értelmiségi szalonokban a Kelet és Nyugat közös politikai és kulturális akcióinak programja lett. Az osztrák kormány meghatározó tényezőjeként aktív szerepet vállalt az 1989–90 közötti rendszerváltásokban, partnere a budapesti ellenzéki mozgalmaknak és elsőszámú szövetségese a rendszerváltó Németh-kormánynak, ehhez az időszakhoz kötődik az osztrák és magyar tudományos és kulturális kapcsolatok máig élő intézményes megalapozása is. Erhard Busek felidézte, hogy családjának a Vasfüggöny kora előtt élő kapcsolata volt a magyarokkal, 1956 után számos menekültnek nyújtottak segítséget, és szakmai életének nagy részét a két ország közti, átjárhatatlan határ lebontásának szentelte. Kiemelte: az általa fontosnak tartott Közép-Európa gondolat veszélyben van, az egyéni, nemzeti érdekeken felülemelkedő közös nyelvet kell találni a problémák megbeszélésére, és ebben – az universitas eredetileg nemzetközi eszményének megfelelően – az egyetemeknek is szerepet kell vállalniuk. A professzorral készült interjúnk itt olvasható.
Három új díszdoktor az ELTE-n – galéria
Három új díszdoktor az ELTE-n – galéria
A Szenátus 2015. november 13-i ünnepi közgyűlése
A Szenátus 2015. november 13-i ünnepi közgyűlése
0
/
0
0
/
0