Új eredmények az egyházzenei kutatásban
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoportja tartott szakmai estet a Régi Zeneakadémia nagytermében 2015. november 17-én. Az egyetemen folyó kutatómunkáról elsőként a kutatócsoport vezetője, Kovács Andrea, másodikként munkatársa, Szoliva Gábriel OFM, végül az Egyházzene Tanszéken is oktató Földváry Miklós István, a BTK Latin Tanszékének adjunktusa és a Liturgiatörténeti Kutatócsoportjának vezetője számolt be. Az esten közreműködött az Egyházzene Tanszék kórusa.
Földváry Miklós István a nyugati liturgiatörténet forrásainak új adatbázisát, az USUARIUM-ot mutatta be. A világviszonylatban is egyedülálló honlap megszületéséhez egyrészt az a felismerés volt szükséges, hogy a forrásokat nem koruk vagy őrzési helyük, hanem az őket használó közösségek szokásrendje (úzusa) alapján érdemes csoportosítani. Másik feltétele a digitális technológia robbanásszerű fejlődése volt, amely lehetővé tette korábban elképzelhetetlen mennyiségű forrásmásolat őrzését és egységes szempontú leírását. Az USUARIUM mindenekelőtt eszköz a kutatók számára, hogy a liturgiatörténet legkülönbözőbb kérdéseire hiteles, teljességre törő és jól rendszerezett választ kapjanak. Az eszköz kidolgozása ugyanakkor egy olyan rendszer megalkotását tette szükségessé, amely képes kezelni és összehasonlítani a hagyományos nyugati liturgia összes szertartástípusának összes változatát.
Kovács Andrea „A szekvenciadallamok kritikai összkiadásának tanulságai” címmel a készülő új szekvencia-összkiadás munkálataiból osztott meg eredményeket. Az új adatok fényében változott és további részletekkel gazdagodott a középkori magyarországi használatú szekvenciákról alkotott kép, pontosabban kirajzolódtak az úzuson belül az egyes szokásterületek. A kórus az előadást követően közismert és frissen feltárt szekvenciaváltozatokat énekelt.
Szoliva Gábriel OFM „Mit kezdjünk egy felbukkanó új gregorián forrással?” címmel beszélt 2012 októberében felfedezett Oláh Miklós érsek kottás pszaltériumáról, amely egy eddig ismeretlen forrás a XVI. század első feléből. A nemrégiben előkerült pszaltérium az esztergomi zsolozsmarítus zenei anyagának az utolsó pillanatok egyikében készült „felvétele”, rendkívüli értéket képvisel. A zsoltároskönyv zenei tartalma pótolja a középkori esztergomi zsolozsmaliturgia hiányzó himnuszdallamait, tehát zenei szempontból hiánypótló történeti forrás. A kórus az előadáshoz kapcsolódva illusztrációul előadta a nagyheti rítusokhoz tartozó Hymnum dicamus Domino himnuszt az eddig hiteles esztergomi dallammal nem ismert Kyrie refrénnel.