Tanár-diák kapcsolat a digitális bennszülöttek világában

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának és Egyetemünk gyakorló intézményeinek „Nekünk sem ART” című tudományos-szakmai műhelyén 2016. április 14-én Ujhelyi Adrienn szociálpszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa „Barátok a Facebookon? Tanár-diák kapcsolat a közösségi médiában” címmel tartott interaktív előadást.

A „Nekünk sem ART” második műhelyét Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, a PPK dékánja nyitotta meg, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a Kar célja egy olyan sorozat életre hívása volt, mely a tudomány művelése és a tanárjelöltek képzése mellett az iskola mindennapjaira irányítja a figyelmet. A műhely az idei félévben három alkalommal ad lehetőséget a gyakorlóiskolák oktatóinak az eszmecserére, de a sorozat ebben a formában folytatódik a következő félében is, minden alkalommal olyan témákat előhozva, melyek segítik a pedagógusok mindennapos iskolai munkáját.

Ujhelyi Adrienn előadásának bevezetőjében röviden felvázolta a közösségi médiához és médiafogyasztáshoz köthető fogalmakat – többek között a digitális bennszülött és digitális bevándorló koncepcióját –, valamint több oldalról közelítette meg azt az alapkontextust, ami a közösségi médiáról való gondolkodást övezi. Az ugrásszerű technikai fejlődés, a digitális kor és ehhez kapcsolódva az online terek és a közösségi média világa a fiatalabb generáció számára adott és egyértelmű tapasztalat, azonban ez az esetek többségében korántsem jellemtő az idősebb generációkra, ami olyan alapvető különbségekben is megnyilvánul, mint az élmények feldolgozásának ideje. Míg az idősebbeknél ez egy hosszabb folyamat, addig a fiataloknál az élményanyag feldolgozásának szerves része a megosztás, az online térben történő interakció. Ujhelyi Adrienn szót ejtett a tudásátadás folyamatának megváltozásáról, a digitális társadalom kérdéséről is, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alapvető percepciós folyamatok is átalakulóban vannak.

Ezt követően olyan „gyakorlati” kérdésekről esett szó, mint hogy bejelölheti-e a tanár a diákját az egyes közösségi felületeken, mi a teendő vagy az etikett az ilyen esetekben. Hogyan és milyen módon reagálhat a tanár diákjának posztjaira, meddig terjed a felelőssége olyan bejegyzések esetében, amelyek azt bizonyítják, hogy az adott diák rossz úton jár, alkoholt vagy akár drogot fogyaszt? Ujhelyi Adrienn külföldi példákat felsorakoztatva arra is rámutatott, hogy egyes esetekben szülők a büntetés egyik eszközeként használják a Facebookot: bejegyzéseket tesznek közzé gyerekeik falán, vagy épp a nyitva hagyott profilon garázdálkodnak. Ez a módszer aligha lehet célravezető, sőt, kifejezetten káros is lehet. Kiemelte, hogy fontos szem előtt tartani azt is, hogy a közösségi médiafelületeken kialakított online identitás nem minden esetben egyezik meg az egyes emberek hétköznapi viselkedésével vagy szokásaival.

Azonban a negatívumok után Ujhelyi Adrienn és a jelenlévők saját gyakorlati tapasztalataikra alapozva felsorolták a közösségi média előnyeit is: a gyors és hatékony kommunikációt, melynek során az egyes csoportok akár kiterjesztett osztályteremként funkcionálhatnak. A műhely zárásaként sorra vették az online etikett szabályait, külön kiemelve azt, hogy a tanárok jelentős része offline helyzetekben szocializálódott, s az ott alkalmazott stratégiák nem minden esetben alkalmazhatók az online terekben. A résztvevők közül többen jelezték, hogy semmiképp sem támogatják a tanár-diák kapcsolatot a Facebookon vagy más közösségi oldalakon, de voltak megengedőbb hozzászólók is, akik érettségi után már elképzelhetőnek tartják, és akadtak olyan résztvevők is, akik visszajelölték diákjaikat. A résztvevő pedagógusok a diákok visszajelölésének kérdésében egyöntetű véleményként azt fogalmazták meg, hogy ebben a helyzetben mindig a diáknak kell kezdeményezni, azaz neki kell bejelölni a tanárát, aki ezt követően eldöntheti, viszonozza-e a gesztust vagy sem.

A sorozat szemeszterzáró alkalmát május 12-én rendezik, akkor a kamaszkori szexualitásról lesz szó: Hódi Ágnes címzetes egyetemi tanár, pszichoterapeuta „Felnőtt testben gyerek lélekkel: a kamaszok szexuális élete és ami ebből következik” címmel tart előadást.