Gyulladáskutatással a népbetegségek ellen
A nyugati társadalmakban a lakosság 5–7%-a szenved valamilyen krónikus gyulladásos betegségben. Az utóbbi időben ,,néma gyilkos”-ként is emlegetett kórfolyamat a szervezetben számos kellemetlen tünetet idézhet elő a kiütésektől az eldugult légutakon át egészen az izületi fájdalomig. Ma már tudjuk, hogy krónikussá válva a gyulladás szinte valamennyi civilizációs betegség kialakulásáért felelős, még a cukorbetegségért is. Az egyre komolyabb népegészségügyi problémát okozó kóros folyamat régóta foglalkoztatja a kutatókat, a COVID-éra beköszöntével azonban világszinten különösen aktuális lett a megértése és ellenszerének felfedezése.
A tématerületen 2020-ban egyedülálló nemzetközi konzorcium alakult, amely a gyulladási folyamat komplex vizsgálata és gyógymódok kifejlesztésére tett ajánlások mellett európai intézményekben zajló kutatások keretében, ifjú szakértőgárda kinevelésére is vállalkozik. Az Európai Bizottságtól a nagy presztizsű Marie Sklodowska-Curie ITN pályázaton keresztül 4 millió eurós támogatást kapott INFLANET program 2021 márciusában indult el, és 2025-ben fejeződik be.
Az INFLANET-et 13 európai partner alkotja az akadémiai és a magánszektorból. A konzorcium munkáját a Montpellier-i Egyetem koordinálja, és az ELTE mellett tagja a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS), a Pasteur Intézet, a Leideni Egyetem és még több másik európai egyetem. A projekt egyik különlegessége, hogy az akadémiai résztvevők mellett az ipari szféra képviselői is közreműködnek benne, így például konzorciumi tag az Azelead francia cég, és külső partner az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó vállalat. Az INFLANET szokatlan komplexitásához az is hozzájárul, hogy az interdiszciplináris és interszektorális kutatásban több tudományág szakemberei adják össze tudásukat: biológusok, fizikusok, immunológusok és genetikusok, valamint matematikusok, programozók és modellezők közös munkája hozhat új eredményt. Mindemellett
a projekt 15 jövőbeli európai kötődésű gyulladásszakértőt is kiképez,
akik a négy év során kialakított kapcsolataikkal erős szakmai hálót hozhatnak létre a tématerületen.
A program során elsősorban azt vizsgálják majd, mi és hogyan változik egy-egy sejtben a gyulladás folyamán: hogyan észleli a szervezet a gyulladást, és az hogyan terjed el a szövetekben. Ehhez a meglehetősen új omikai megközelítést alkalmazzák, amelynek során adatbázisok sokaságában keresik a gyulladás struktúráját, funkcióját és dinamikáját létrehozó biomolekulák jellemző mintázatát. A legújabb intravitális képalkotási módszerekkel állatmodellekben is tanulmányozzák a kóros folyamat molekuláris és sejtes mechanizmusait, valamint a gyulladáscsökkentő szerek hatását. Vizsgálják azt is, milyen genetikai alapjai lehetnek a folyamatnak, és milyen terápiás stratégiák vethetők be ellene. A projekt célja továbbá, hogy új matematikai modellek készüljenek a létrehozott adatok sokaságának elemzésére.
Az ELTE mint partnerintézmény Vicsek Tamás vezetésével vesz részt a konzorcium munkájában. A Biológiai Fizika Tanszék fizikus professzora az ezredforduló előtt kezdett el baktériumtelepeken belüli mozgással, majd sejtek csoportos mozgásával foglalkozni. 2017-ben feltűnést keltett nemzetközi együttműködés keretében írt cikke, amelyben kutatótársaival zebrahalakat vizsgálva azt állapították meg, hogy az embriófejlődés során a súrlódási erők a sejtek globális átrendeződéséhez vezetnek, és ezen keresztül alakítják az idegrendszer későbbi felépítését. Egyebek mellett ez a munkája vezetett oda, hogy az INFLANET programban a gyulladások során megfigyelhető folyamatokat, köztük az immunsejtek mozgását vizsgálja. Az INFLANET magyarországi koordinátoraként a programba doktoranduszként felvett fiatal kutató mellett az ELTE-ről Erdei Anna immunológus professzorral, illetve a KOKI-ban működő, Dénes Ádám és Környei Zsuzsanna nevéhez fűződő kutatócsoporttal tervez együttműködést.
Interjúnkat Vicsek Tamással a pályázatról itt olvashatja.