4+2 online eszköz a diagnosztikus értékeléshez

1. Mentimeter

A Mentimeter jó példa az interaktív prezentációkészítő alkalmazásokra. Szöveges-képes tartalomoldalakra nincs korlátozás, de túl sok formázási lehetőségünk sincs, ami érdekessé teszi ezt az alkalmazást a mi számunkra, hogy kérdésoldalakat is el lehet helyezni a bemutatóban, amire a hallgatóság az előadás online nyomon követéséhez szükséges egyedi kód alapján válaszolhat a menti.com oldalon megadva az azonosításhoz szükséges számsort. A kérdésekre anonim módon lehet válaszolni asztali gépekről vagy okostelefonról, a válaszok pedig egyből megjelennek a prezentációban. A kérdések vonatkozhatnak tárgyi tudásra, de véleményekre, tapasztalatokra is, és be lehet állítani időlimitet is a válaszadásra. A következő kérdéstípusokkal számolhatunk:

• nyílt végű kérdések - a dián szövegdobozokban megjelennek a hallgatóság válaszai
• szófelhő - a dián szófelhőbe rendeződnek a válaszadók által beírt szavak
• egyszerű választás - oszlopdiagramon válnak láthatóvá az eredmények
• képválasztás - képpel támogatott választás, szintén oszlopdiagram a megjelenítési forma
• kvíz - megjelölhető, hogy mely opciók helyesek, oszlopdiagramon látjuk, az összesítést
• skálák - állításokkal való egyetértést lehet kifejezni, a felmérés eredménye sávdiagramon vagy pókhálódiagramon ábrázolódik.
• 100 pont - priorizáláshoz X elem között kell elosztani 100%-ot, magasabb százalékot adva a fontosabbaknak
• 2×2-es mátrix - egy elemről két skála mentén lehet szavazni, az eredmények mátrixban látszanak
• serleg - ki nyer? - egyszerű oszlopdiagram egyszerű választással, nyerteseknek kijáró designelemekkel

A kérdésoldalakra az ingyenes változatban korlátozás van, 2-3-at lehet elhelyezni egy bemutatón belül. Azonban minden egyes tartalomoldalhoz lehet csatolni az interaktivitást elősegítő elemet, egy szív, lájk vagy például kérdőjel alakjában, így a közönség jelezheti az érdeklődését, egyetértését, tetszését vagy kérdéseit. Ezzel az eszközzel könnyedén interaktívvá tehető egy nagyobb létszámú előadás is. A bemutatók letölthetőek pdf-ként, ilyen formában is meg lehet osztani a hallgatókkal.

2. Socrative

A Socrative kvízek és vetélkedők készítésére alkalmas. A Mentimeterhez hasonlóan ez is jól használható kivetítőhöz csatlakoztatott számítógépen és okostelefonon egyaránt. Az oktatónak kell regisztrálnia, a felhasználói fiókjában hozhatja aztán létre az órára szánt kvízkérdéssort. A hallgatóknak csupán a kvíz kitöltéséhez szükséges kódra van szükségük. Nem kell, hogy ez a fajta felmérés anonim legyen, ugyanis az első kérdés a névre vonatkozhat. Egyénenként és csoportokban is lehet versenyeztetni a hallgatókat, ez esetben nyomon lehet követni a kivetítőn, hogy melyikük áll jobban a kitöltésben és kinek van több jó válasza. A kérdéstípusokat tekintve az egyszerű vagy többszörös választás, az igaz-hamis és a rövid szöveges válasz típusú kérdések variálhatóak, illetve képeket is be lehet illeszteni az egyes kérdésekbe. Sokféle egyedi beállítás van, hiszen engedélyezni lehet a saját ütemű haladást, szemben a tanár tempójában adagolt kérdésekkel, az azonnali visszajelzést az adott megoldás helyességéről vagy helytelenségéről, valamint a szabad navigációt a kérdések között, így vissza is lehet térni egy korábbi kérdéshez. Az eredmények jelentés formájában megtekinthetőek és akár le is tölthetőek Excel formátumban.

3. Answergarden

Az Answergarden segítségével 20/40 karakteres válaszokat lehet gyűjteni. Lehet 1 órára, 1 napra, 1 hétre is beállítani a válaszgyűjtési időintervallumot, de rejtett kérdést is alkalmazhatunk, amire csak a link ismeretében lehet rátalálni. Egy IKT eszközről több válasz is beküldhető, és minél többször szerepel egy válasz, annál nagyobb méretet ölt a generált szófelhőben. Az eredményeket közvetlenül lehet exportálni a Wordle vagy a Tagxedo nevű szófelhőkészítő alkalmazásba, ahol több beállítási lehetőség áll rendelkezésünkre a betűk típusát, színét és a szavak elrendezését illetően.

4. Tricider

A Tricider argumentatív témáknál kiváló eszköz arra, hogy érveket és ellenérveket gyűjtsenek a hallgatók bizonyos állításokhoz, tételmondatokhoz kapcsolódóan egy témakörön belül. Az érvek, ötletek kibontásához további állításokat, vonatkozásokat lehet felvenni, ezek pro és kontra megjeleníthetők, és ezek súlyát szavazással lehet megadni. Az egyes főbb pontokra, állításokra összességében is lehet szavazni. A szavazás-disputa indítójának kell rendelkeznie fiókkal, és egy egyedi link segítségével vonhat be résztvevőket a diskurzusba. A résztvevők maradhatnak névtelenek, adhatnak meg becenevet is, de ha ők is bejelentkeznek, akkor a hozzászólásaik, hozzájárulásaik a saját profiljukból elérhetőek a későbbiekben is. Ötletbörzére, az ötletek rendszerezésére és értékelésére jól használható. Alapvetően két hétig aktuális egy ilyen vita, utána azt jelzi a rendszer, hogy lejárt az idő, de az addig felvitt válaszok tárolódnak és megtekinthetőek. A témakör elején felvázolt ötletek jó kiindulópontjai lehetnek a munkának, akár a hallgatókénak, akár az oktató pedagógiai tervezési munkájának, de abból a szempontból is érdekes összehasonlítási alapot nyújthatnak, hogy a témakör végére hogyan bővült a hallgatók tudása, mennyivel cizelláltabban látnak egy-egy kérdést.

5-6.+ Moodle és Canvas

Moodle és a Canvas LMS kevésbé specifikusak, mint a fentebb felsorolt alkalmazások, ellenben több lehetőséget is nyújtanak a diagnosztikus értékelés támogatására. Az előbbiek közül a Mentimeterrel és a Socrative-val rokonítható, hogy felméréseket tudunk létrehozni, amelyekből látható a hallgatók előzetes tudása, felkészültsége, véleménye. Ha általánosságban van szükségünk információkról a csoport egészéről, akkor névtelen felmérés elkészítéséhez a Moodle-ben a Visszajelzés tevékenységet kell választani, míg a Canvasban a Kvízek menüpontból kiindulva, nem értékelt felmérésként lehet létrehozni a kérdéssorunkat. Amennyiben a név is szerepet játszik, készíthetünk olyan tesztet a Moodle-ban vagy gyakorlókvízt a Canvasban, ami nem számít bele az értékelésbe. A fórumokban is lehet gyűjteni válaszokat adott kérdésre, ennek előnye, hogy a hallgatók egymás hozzászólásait is láthatják, és párbeszédet lehet ezáltal kezdeményezni a csoporttagok között. Beadandó feladat formájában kérhetnek az oktatók egy diagnisztikus értékelést szolgáló feladatot, amelynél kifejezetten nem szeretnék, hogy a kurzus résztvevői hozzáférjenek egymás válaszaihoz.

Nem a rendszerek sajátja, de beépíthető megoldás egy közösen szerkeszthető online dokumentum linkje, amibe a hallgatók névvel vagy név nélkül írhatnak, gondoljunk csak a Google Dokumentumokra. A dokumentumot lehet strukturálni például a T-K-M táblázatok mintájára, tehát a tudom - kérdezem - megtanultam tagolás alapján, amiből a harmadik oszlopra csak a témakör végén térnek vissza a hallgatók. Más struktúrát is adhatunk, például ha irányított kérdéseket vagy befejezetlen mondatokat alkalmazunk. A hallgatókat megkérhetjük blogbejegyzések, tanulási napló vezetésére, amelyekben a saját tanulási folyamatukra reflektálnak, és amelyben a diagnosztikus és formatív értékelés fontos szerepet játszhat.