„A cél, hogy az ELTE motiváló környezet legyen”

2015.03.20.
„A cél, hogy az ELTE motiváló környezet legyen”
Az ELTE Tehetséggondozó Tanácsa 2015. április 7-én először rendez olyan konferenciát, amely a tehetséggondozás gyakorlatait a hallgatók szemüvegén át vizsgálja. A „Tehetséggondozás az ELTE-n – a hallgatók szemével” konferencia apropóján a tehetséggondozás helyzetéről és céljairól a Tanács elnökét, Orosz Éva oktatási ügyekért felelős rektorhelyettest kérdeztük.

Mit tekint a tehetséggondozás fő céljának?
Mint a legtöbb területen, itt is egyidejű feladatunk az értékőrzés és az új utak keresése. Az ELTE-n több évtizedes hagyománya van a tudományos diákköröknek és szakkollégiumokban folyó elitképzésnek. Ugyanakkor a tehetségek erőteljesebb vonzása és kiteljesedésük feltételeinek javítása az ELTE vezetésének legfontosabb stratégiai céljai közé tartozik. A környezetnek óriási szerepe van abban, hogy a tehetséges, kreatív fiatalok kibontakoznak-e, vagy az akadályok, a lehetőségek hiánya fékezi, kioltja a hallgatók motivációját. Csíkszentmihályi Mihály, a világhírű magyar származású amerikai professzor írja a Kreativitás című könyvében: „Amikor kreatív egyéneket sikereik titkáról faggattunk, az egyik legtöbbször ismétlődő [...] válasz így hangzott [...]: jókor jó helyen lenni”. Egyszerűen fogalmazva: a tehetséggondozás célja, hogy az ELTE „jó hely”, motiváló, támogató, jó feltételeket nyújtó környezet legyen a tehetséges, kreatív, újat kereső, vállalkozó szellemű fiatalok számára.

Milyen feltételeket és hogyan kellene javítani ehhez?
Ma is érvényesnek tartom az ELTE 2008-ban elfogadott Tehetséggondozási Koncepciójában foglaltakat. A koncepció legfontosabb kihívásokként a következőket hangsúlyozza: a tehetségek korai kiválasztása és pályájának követése; a tehetséggondozás intézményeinek rendszerszerű, koordinált működése; a tehetségek tudományos teljesítményének folyamatos ösztönzése, értékelése; a tehetséggondozási tevékenységet folytató oktatók nagyobb elismerése; a tehetséggondozás fontosságának, eredményeinek hatásosabb propagálása; valamint a hallgatóknak a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásának erősítése. Így valójában nem a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésre kell jó válaszokat találnunk: az egyetem vezetésének, a Tehetséggondozó Tanácsnak, a tehetséggondozás iránt elkötelezett oktatóknak, az adminisztrációban dolgozó munkatársaknak és a hallgatóknak közösen. Ezért is szeretnénk többet tudni a leginkább érintetteknek – azaz a hallgatóknak – a tehetséggondozásra vonatkozó tapasztalatairól, véleményéről és javaslatairól is. Ezt szolgálja az április 7-i konferenciánk.

Milyen programokat terveznek a rendezvényen?
Remélhetőleg izgalmas eszmecsere lesz. A délelőtt egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik, amely a különböző tehetséggondozási formák tapasztalatairól, a fejlesztés lehetőségeiről és akadályairól szól. A rövid bevezető előadásokat Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a hallgatói ügyek rektori biztosa; Szalay Péter egyetemi tanár, szakkollégiumi igazgató, valamint Takó Ferenc és Tóth Károly hallgatók tartják. Az előadásokra elismert külső szakértők reflektálnak: Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa; Bagdy Emőke tehetségkutató pszichológus; Ilyés Márton, a Rajk László Szakkollégium igazgatója és Szendrő Péter, az OTDT elnöke. Ezek után remélhetőleg marad idő a résztvevők kérdéseire, hozzászólásaira is.

Hogyan érik el, hogy valóban megjelenjen a hallgatók véleménye?
Pályázatot hirdettünk az ELTE és a gyakorlógimnáziumok diákjai számára. Ezek alapján választották ki a szervezők azt a 37 hallgatót, akik a délutáni workshopokon a témafelvető, vitaindító előadásokat tartják. Számos kérdést tervezünk körüljárni a nyolc különböző workshopon, így például az egyetemisták és középiskolások együttműködését, azt, hogy hogyan találja meg helyét a tehetséges hallgató a tehetséggondozásban, melyek a tudományos diákköri munka motivációi, hogyan épül a közösség a szakkollégiumokban. Számítunk a hallgatók véleményére abban is, hogy milyen akadályokat látnak a tehetséggondozás előtt. Ahogy az előbb említettem, minden workshopon hallgatók tartják a vitaindító előadásokat, amelyekre itt is előre felkért, a tehetséggondozásban jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező szakértők reflektálnak. A workshopok második részében moderátor vezetésével a résztvevők beszélgetése következik az előadásokban felvetett kérdésekből kiindulva.

Hogyan hasznosítják az összegyűjtött tapasztalatokat?
A konferencián elhangzottakat elektronikus és papíralapú kötetben kívánjuk hozzáférhetővé tenni az ELTE minden polgára számára. A résztvevők által megfogalmazott javaslatokat megvitatja majd a Tehetséggondozó Tanács, a Tanács ajánlásait eljuttatjuk az ELTE vezetéséhez. A konferencia segítheti a Tanácsot a Tehetséggondozási Alap felhasználásához a prioritások kialakításában.

Miért és mikor hozták létre a Tehetséggondozási Alapot?
A korábban említett célok legtöbbjének megvalósításhoz szükséges, de nem elégséges feltétel a pénz. A pénzügyi forrásoknak csak az egyik összetevője – a karok és az EHÖK forrásai mellett – egy olyan egyetemi alap, amelyből kiemelten fontos tevékenységeket támogathatunk. A Tehetséggondozási Alap koncepcióját a Szenátus 2014. decemberi ülése fogadta el, a Költségvetési Tanács 2015-re 40 millió forintot különített el erre a célra. A Tehetséggondozó Tanács már kiírt egy pályázatot a hallgatók hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételének támogatására. Hamarosan kiírunk egy pályázatot multidiszciplináris kutatási programok támogatására is. A Tehetséggondozási Alapnak a Szenátus által elfogadott koncepciója elolvasható az ELTE honlapjának Tehetséggondozás menüpontja alatt.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a tehetséggondozás területén elindult új kezdeményezéseknek – köztük a Tehetséggondozási Alapnak – a sikeréhez, továbbá a már meglévő tehetséggondozási formák még eredményesebbé tételéhez sok-sok oktatónak és hallgatónak, az adminisztrációban dolgozó munkatársnak, a tehetséggondozás tradicionális intézményeinek és a Tehetséggondozó Tanácsnak, továbbá nem utolsó sorban az egyetem vezetőinek több éves közös munkájára van szükség. Bízom benne, hogy ezt is elősegíti az április 7-i konferencia, amelyre – a szervezőkkel együtt – szeretettel várjuk az Egyetemnek a tehetséggondozás iránt érdeklődő polgárait.