"A hallgatók valós, globális problémákra keresnek megoldást"

2022.01.05.
Az ELTE-s részvételű CHARM-EU-t bemutató interjúsorozatunk második részében Lénárt Krisztinával, az Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Osztály vezetőjével ültünk le beszélgetni, hogy megismerjük a Szövetség kihívásalapú oktatási rendszerét. 

Mivel foglalkozik az Iroda az ELTE-n, miben segíti az ELTE működését, és hogyan kapcsolódik a CHARM-EU-hoz?
Az Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Osztályon (OTO-n) tizenegyen dolgozunk két főbb területen. Az egyik az oktatásfejlesztés, ahol az ELTE oktatóinak módszertani továbbképzésével foglalkozunk, a másik a tehetséggondozás, ahol a kutatásra fogékony hallgatókat segítjük különböző képzésekkel, utazásaik támogatásával és kisebb rendezvények megszervezésével. Van még egy meglehetősen új területünk, az adatkezelés, erre azért volt szükség, mert a különböző tanulástámogató rendszerekben hatalmas adatmennyiség halmozódik fel, és ezek elemzése további lehetőségeket nyújthat mind a hallgatók támogatásában, mind az Egyetem stratégiai döntéseinek meghozatalában.

A CHARM-EU projekt keretein belül Zentai Lászlót, az oktatási és tanulmányi ügyek rektorhelyettesét támogatjuk feladataiban. Ő két munkacsomag elkészítésében tölt be vezető szerepet, és a CHARM-EU Academic Board-jának is tagja. A tantervfejlesztéssel foglalkozó munkálatok már befejeződtek, de a tanulás és a tanítás gyakorlatát kialakító Teaching and Learning munkacsomagon még javában dolgoznak a kollégák. Zentai Lászlón kívül kapcsolatban vagyunk a Tudásteremtő Csapatokkal (Knowledge Creation Teams), ezek ELTE-s képviselőivel, valamint más nemzetközi munkatársakkal is.

Mit jelent a CHARM-EU-ban a „kihívásalapú oktatás”, és miben kínál mást, mint egyéb egyetemi oktatási rendszerek?
Naponta szembesülünk komoly társadalmi és fenntarthatósági problémákkal. A kihívásalapú oktatás keretében a hallgatók ezekre a valós, globális problémákra keresnek megoldást. A hallgatók szoros együttműködésben dolgoznak e kihívások beazonosításában és megoldásában az oktatókkal, az ipari és közösségi szereplőkkel, így

már a tanulási folyamat során kialakítanak professzionális kapcsolatokat,

melyeket később a munka világában is érvényesíteni tudnak. Nagyon fontos, hogy ez egy olyan folyamat, amelynek során a hallgató kísérletezik, hibázik, szakértői visszajelzést kap, végül újra gondolja és tökéletesíti megoldását. Az oktatási forma tulajdonosi szemlélettel (ownership) látja el a hallgatókat, ami a téma alapos megismerésére, tanulmányozására és megoldására motiválhatja őket. A hallgatók szorosabban fognak kötődni a problémához, és inkább az övék lesz az a tudás is, amit a probléma megoldása során elsajátítanak. A megközelítéssel bővítjük a hallgatók tudományos ismereteit, ráadásul a munkaerőpiacon felhasználható, ún. transzverzális készségek elsajátítására is módot adunk – ezekre nagy szükségük lesz, amikor elhagyják az egyetemet.

Tudna konkrét példát mondani erre az oktatási formára a CHARM-EU mesterképzésében?
Példaként a Capstone fázist emelném ki, itt a hallgatóknak az a feladatuk, hogy egy meghatározott fenntarthatósági kihívásra adjanak választ. A projektet „World Café” nyitja meg, ahol a piaci szereplők, a civil szervezetek képviselői, a hallgatók és az oktatók összegyűjtik, milyen fenntarthatósági kihívásokat látnak éppen a világban a mesterképzés kiemelt három területén (élelmiszer, víz, élet és egészség). A hallgatók csoportokban leszűkítik a kiválasztott kihívásokat, kutatási tervet készítenek, előkészítik a megoldási munkálatokat, majd elképzeléseiket bemutatják a piaci vagy közösségi szereplőknek, valamint a fázisban résztvevő oktatóknak, hogy segítségükkel megfogalmazzák azt a végső kihívást, amin végül dolgozni fognak.

A Capstone fázisban milyen szakterületekről érkező szereplőkkel dolgozhatnak együtt a hallgatók, és ez a folyamat miképp készíti fel őket szakmai pályafutásukra?
Arra kértük az öt egyetem oktatóit és kutatóit, hogy javasoljanak piaci, közigazgatási vagy közösségi szerveződésű, tehát nonprofit szférából érkező szereplőket, akiket be lehet vonni a munkába – közülük választanak majd partnereket az egyetemek. Azért is fontos, hogy sok különböző területről érkező szereplővel dolgozhassanak együtt a hallgatók, mert így

a fenntarthatósági problémák megoldásának többféle megközelítését ismerhetik meg.

A projekt remek lehetőséget biztosít az eredménygazdag csapatmunka megismerésére, valamint a csapaton belüli különböző szerepkörök betöltésére is. Továbbá azt is megtanulják a hallgatók, hogyan azonosítsanak be problémákat, hogyan bontsák a problémát részleteire, hogyan alakítsanak ki megoldási javaslatokat, miként tárgyaljanak arról, milyen szerepekben szeretnének további szereplőket bevonni a projektekbe. Az is nagyon fontos eleme a külső szereplőkkel folytatott problémakialakítási folyamatnak, hogy az ötleteiket úgy kell összefoglalniuk és bemutatniuk, hogy támogatást nyerjenek el. Végül a közös munka által kialakított kapcsolati háló is óriási előnyt jelent majd a a munkaerőpiacon.

Hogyan fog az ELTE-n terjedni, hasznosulni az a tapasztalat, amelyet a CHARM-EU révén szerzünk?
Szeretnénk megteremteni annak lehetőségét, hogy a CHARM-EU projektben résztvevő oktatók több alkalommal is beszélhessenek tapasztalataikról. Úgy gondoljuk, ha e tapasztalatok tanári klubok, kötetlen előadások keretében elhangzanak, a jó gyakorlatok a multiplikátor hatás miatt terjedni fognak. Az oktatók széles köre ismeri majd meg, hogyan lehet olyan hallgatói utakat tervezni, mint amilyeneket a Tudásteremtő Csapatok készítenek a mesterképzés mindhárom fázisában. Szeretnénk még szorosabb együttműködést kialakítani a partneregyetemekkel, és tovább erősíteni a hallgatói és oktatói mobilitást. Végül fontos megemlíteni azt a tudást és jó gyakorlatot, amelyet a Szövetségben részt vevő többi egyetemtől sajátíthatunk el, illetve mi nyújthatunk nekik.

Személyesen Önnek mit jelent a Szövetség munkájában való részvétel?
Nagyon örülök annak, hogy ebben a nemzetközi együttműködésben ennyire tevékenyen részt vehetek. Az interkulturális környezetben való együttműködésről rengeteget tanultam. Oktatásmódszertani szempontból is rengeteg újdonságot tapasztalok, és igyekszem is alkalmazni a projekt során tanultakat. Az ELTE-s oktatókkal sokkal szorosabb lett a kapcsolatom: sok új embert ismertem meg ebben a projektben, és találkoztam újra azokkal is, akikkel már régebb óta együttműködünk más projektekben. Nagyon hálás vagyok valamennyiüknek, mert tőlük is nagyon sokat tanulok.

Hamar Imrével, az ELTE nemzetközi rektorhelyettesével az ELTE-s részvételű szövetség eddigi eredményeiről és további terveiről korábban készítettünk interjút.