A JOKT válaszai a gyakori kérdésekre

Tisztelt Egyetemi Polgárok!

Köszönjük, hogy nagyszámban töltötték ki a védettségünk felméréséről szóló kérdőívet. A felmérés szerint az oktatók és a kutatók körében 97%, a hallgatók körében 87%, az egyetemi munkatársak esetében pedig 90%-os az átoltottság. A jelentős kitöltési arány alapján (oktatóink több mint 60%-a, hallgatóink és dolgozóink több mint 55%-a tett eleget kérésünknek) bízunk benne, hogy a felmérés reprezentatív, de nem tudjuk kizárni, hogy esetleg eltérnek a bemutatott arányok azok körében, akik a felmérést nem töltötték ki.

E számok ismeretében a gyakran ismételt kérdésekre válaszolunk:

Miért ír elő az ELTE maszkviselést, noha a kollégáink, hallgatóink jelentős része be van oltva? Mégsem védenek a védőoltások?
A COVID-19 elleni védőoltások nagyon nagy hatékonysággal védenek a súlyos megbetegedés ellen, de nem tudják teljesen kiküszöbölni, hogy a beoltottak egy része megfertőződjön, és így tovább is adhassa a fertőzést. Valószínű, hogy maszkviselés nélkül sem lenne nagy számú súlyos eset az egyetemen, de az enyhe esetek halmozódása elkerülhetetlen lenne. Ez pedig ahhoz vezetne, hogy az egyetemi dolgozók és hallgatók családtagjai és egyéb kontaktjai nagyobb arányban betegednének meg.

Ezek szerint a maszkviseléssel nem is magunkat, hanem a társadalom többi részét védjük?
Ez nagy részben, de nem teljes egészében így van. Az intézkedéssel a jelenléti oktatásunkat is védjük. Egyrészt halmozódva az enyhébb (influenzaszerű) megbetegedések is komoly fennakadást okozhatnának az oktatók (és hallgatók) tömeges kiesése miatt. Másrészt, ha az egyetem a terjedés gócpontjává válik, annak a kockázata is megnő, hogy a fenntartó rendeli el az online oktatást. Az oktatás vertikumán belül a felsőoktatás „hozza össze” a legnagyobb tömegben, a legszélesebb vonzáskörzetből az embereket, így a járványterjedés szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet. Ugyanakkor az egyetemi hallgatók a közoktatásban tanuló diákoknál jobban képesek online formában is hatékonyan tanulni, így a felsőoktatásban kisebb – de még mindig jelentős – veszteséggel jár az átállás, mint az általános vagy középiskolákban. Így a társadalom védelmében hozott korlátozó intézkedések elsőként a felsőoktatást érinthetik. Ha a maszkviseléssel korlátozzuk a járvány terjedését az egyetemen, azzal úgy védjük a társadalmat, hogy közben a jelenléti oktatás értékeit sem kell feláldoznunk.

A járvány egyre újabb hullámokban támad. Akkor most már örökké maszkot kell hordanunk az egyetemen?
A maszkviselés mellett fenntartott jelenléti oktatás az aktuális helyzet és a jelenlegi ismereteink alapján választott észszerű kompromisszum. Az ELTE vezetése (és Járványügyi Operatív Koordináló Testülete) folyamatosan nyomon követi a járványhelyzet alakulását, mind az országban, mind – rendszeres kérdőíves felméréssel – az egyetemi környezetben, és ennek megfelelően módosítja a járványügyi intézkedéseket. Úgy látjuk, hogy a most kezdődő járványhullám csúcsa után ismét feloldható lesz a maszkviselési kötelezettség.

Mit tehetünk mi magunk a járvány terjedése ellen?
A védőoltás felvétele a járvány elleni védekezés legfontosabb eszköze. Kérjük, hogy az ELTE polgáraként, felelős véleményformálóként a hiteles tudományos eredményekre támaszkodva törekedjen arra, hogy a környezetében is minél többen elfogadják a védőoltást. Az egyetemen pedig felelős viselkedésével, az aktuális szabályozást betartva lépjen fel a járvány terjedése ellen. A korábbiakkal ellenétben kötelező és ajánlott karantén szabályokat nem írtunk elő, az általános zsinórmérték az, hogy koronavírus megbetegedésre utaló tünetekkel kerülje az egyetemi közösséget és maradjon otthon.

Köszönjük együttműködését és kérjük, hogy a járványhelyzet folyamatos monitorozásához hetente töltse ki az aktuális egészségügyi állapotáról szóló kérdőívet.

ELTE Járványügyi Operatív Koordináló Testület