„A karácsony az örömforrások svédasztala”

2016.12.15.
„A karácsony az örömforrások svédasztala”
Hogyan lehet még örömtelibb a karácsony? Milyen a tökéletes ajándék? Meddig tart ki a karácsonykor feltöltött „szeretetraktárunk”? És hogyan tegyük szebbé a magányosok ünnepét? Ezekről kérdeztük a téma talán legautentikusabb szakértőjét, Oláh Attilát, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék egyetemi tanárát, a Pozitív Pszichológia Kutatócsoport vezetőjét, aki kollégáival egy kutatás részeként a közelmúltban megrajzolta Magyarország boldogságtérképét is.

Talán mondhatjuk, hogy hazánkban a karácsony az első számú ünnep, amikor minden család igyekszik összegyűlni, félreteszik az év közbeni problémákat, feszültségeket, és próbálnak idilli körülményeket teremteni. Milyen tanácsai vannak boldogságkutatóként, hogy valóban örömteli együttlét legyen a karácsony?
A karácsonyra való felkészülés már jóval az ünnep előtt elkezdődik. Fényével, illatával, szeretetközpontúságával, rituáléival alkalmas arra, hogy feltöltse a boldogságháztartásunkat. Vallási szempontból is pozitív érzelmek kapcsolódnak hozzá – hit, remény, szeretet, öröm –, amelyek a boldogságunkat megalapozzák. Az ajándékok tervezése, a viszontlátás öröme és a várható meglepetések - mind-mind pozitív élmények. A karácsony kitüntetett ünnep, legjelentősebb, leginkább lélekemelő ajándéka az egymást boldogító együttlét. A pozitív pszichológia is bebizonyította, hogy a szeretetet akkor tudjuk a legjobban megélni, ha egy fizikai térben vagyunk szeretteinkkel. Az ünnepekre legtöbbször még a külföldön tanuló/dolgozó családtagok is hazatérnek. A karácsony tehát az örömforrások svédasztala, és alkalmas arra, hogy hosszútávon boldogsággal töltsön fel bennünket, hiszen örömet okoz már az előkészülettől az élmények megélésén át ezek későbbi felidézéséig.

Mit gondol az ajándékozásról? Szükség van-e drága holmikra? Egyre inkább elterjed, hogy a rohanó világban az a legnagyobb ajándék, ha időt, figyelmet, közös élményt ajándékozunk egymásnak.  
Nemcsak a pszichológusok hangsúlyozzák, hogy a kulcsszó a személyre szabott ajándék. Ez ugyanis azt sugallja: tudom, minek örülsz, ismerlek, követem az érdeklődési körödet, és nemcsak az elvárást akarom „letudni”. Ha az ajándék személyre szóló, és később akár közösen végzett tevékenységre is használhatjuk, ugyancsak alkalmas arra, hogy a karácsonykor közösen átélt pozitív érzelmeket a későbbiekben is felidézze. Jó, ha vágyteljesítő az ajándék, és fontos, hogy örömforrást adjon, akár tudás vagy képességek fejlesztésére.  Mindenki más boldogságpreferenciákkal bír: egy hedonikus örömet kedvelő embernek vegyünk ilyen ajándékot, aki viszont az értelmes tevékenység révén éli meg a boldog pillanatokat, annak olyan ajándékot válasszunk.

Pszichológiai kutatások alapján a karácsony a boldogságfokozó és a stresszkeltő helyzetek csoportjába is tartozik.

A karácsony ne a nyakunkon legyen, hanem a szívünkben.

Az ünnepi fogások elkészítése például okozhat stresszt egy háziasszonynak, de fontos, hogy a békesség, nyugalom, relaxáció érzése társuljon a karácsonyhoz, és együttműködésben készítsük elő az ünnepet.

Sokan ilyenkor kritikusan élik meg, hogy magányosak, egyedül vannak, esetleg elveszítették egy szerettüket. Nekik nem felemelő a karácsony. Ha a környezetünkben vannak ilyenek, fokozottan figyeljünk rájuk, aki pedig ebben a helyzetben van, keresse azokat a fórumokat, ahol a sorstársakkal a szeretet ünnepét „elviselhetővé” tehetik maguk számára.

A Pozitív Pszichológia Kutatócsoport és a Jobb Veled a Világ Alapítvány közös kutatásából készült boldogságtérkép alapján a legboldogabb emberek ismérvei: nagycsaládos, házas, dunántúli, kisebb településen él, középkorú, vállalkozó, nő. Miért éppen ezek a kritériumok tesznek valakit boldoggá, és miért van ilyen nagy különbség az ország keleti és nyugati pontjain élők között? 
A boldogságkutatásban azt térképeztük fel, hogy milyen faktorok befolyásolják a boldogságszintet. Vizsgáltuk a geográfiai, a demográfiai és pszichológiai tényezők szerepét. A nemzetközi trendeknek megfelelően a mi kutatásunk is igazolta, hogy a férfiak és a nők boldogságszintje eltér.

A nők intenzívebben élik meg mind a negatív, mind a pozitív élményeket, hajlamosabbak a pozitív élmények megosztására,

differenciáltabban tudják kimutatni az érzelmeiket, gyakrabban kapcsolódnak mások öröméhez is. Ezek pedig mind fokozzák a pozitív élményállapotot.

Általános trend az is, hogy a tudás boldogít, már annak megszerzése, birtoklása és továbbadása is. A magasabb iskolai végzettségűek tehát boldogabbak. Érdekes összefüggés, hogy a települések lélekszáma és a boldogságszint között fordított arányosság van: vagyis minél kisebb településen él valaki, annál boldogabb. Ennek értelmezése lehet az evolúciós pszichológia szavanna-elmélete, miszerint őseink mintegy 150 fős közösségben érezték igazán jól magukat. Persze az is lehet, hogy  egy faluban a bizalmi tőke nagyobb, mint egy nagyvárosban.

Az anyagi körülmények és a boldogság között is van összefüggés: a jobb módú emberek boldogabbnak tartják magukat, a területi különbségek is ezt támasztják alá: az északi és kelet-magyarországi megyékben élők boldogtalanabbnak, mint a nyugati megyék lakosai. Ám az anyagi jólét növekedése csak egy bizonyos pontig járul hozzá a boldogságszint emelkedéséhez, mert egy határon túl nagyon gyorsan hozzászokik az ember a jóléthez, majd egyre többet és többet akar. Az USA-ban az elmúlt években megháromszorozódott az egy főre jutó GDP, ám a lakosság boldogságszintje nem változott.

Életkorban is vannak különbségek: legboldogabbak a középkorúak, 20-50 közöttiek, akik már stabilabb egzisztenciával rendelkeznek. A boldogságszintben azonban nem csak ezek a különbségek lényegesek. Nem az számít, milyen világban élünk, hanem hogy milyen világ van bennünk, vagyis hogyan viszonyul az ember a környezeti hatásokhoz, milyen a megküzdési kapacitása, a boldogságteljesítő képessége, ezek ugyanis fokozottabban járulnak hozzá a boldogságszint növeléséhez. A kiindulási pont, hogy az ember a saját boldogságának kovácsa,

rajtunk múlik, mennyire leszünk boldogok, és mi magunk is tudjuk ezt a képességet fejleszteni.

Örömteli, hogy ma már az ország kétezer iskolájában képezik a gyerekeket boldogságórákon.

Milyen egyszerű, bárki által elvégezhető technikát javasol erre? 
Az érzelmi jóllét a pozitív és negatív élményeink arányán alapul. A stressz leküzdésével például tudjuk növelni a pozitív érzeteket. A mentális egészségünk alapja ugyanis a boldogságszint emelése. Sajnos a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság csupán 13 százaléka tartozik a mentális egészség csúcs-zónájába, amit a pszichológiai virágzásnak nevez. (Példaként: Dániában ez 40 százalék, Ausztriában 23.) Alkalmazhatunk azonban olyan technikákat, amelyek a pozitív állapot fenntartására, fokozására irányulnak. Ilyenek például a hála, a jócselekedetek, az optimizmus, a flow élménnyel átitatott tevékenység gyakorlása, a pozitív élmények megosztása, a ráhangolódás mások örömeire.

Egy egyszerű gyakorlat a hálanapló. Minden este rögzítsük akár írásban, akár csak gondolatban, hogy milyen pozitív történések hatottak ránk aznap, amiért hálásak vagyunk. Ezek felidézése, előhívása újra segít átélni a pozitív élményeket, ami az alvásunkra is jótékonyan hat. Jellemző a magyarokra, hogy a vacsoraasztalnál a napi bosszúságokat osztják meg egymással a családtagok, pedig épp ennek ellenkezője lenne szükséges. A jövőre vonatkoztatva pedig ne a lehetséges veszélyeket mérlegeljük, hanem a megszerezhető pozitív élményeket készítsük elő.

Van a pszichológiában egy képlet, miszerint 50 százalékban a genetika determinálja az ember boldogságszintjét, a másik ötven százalék pedig a környezettől függ. A karácsony például egy ilyen külső környezeti hatás, ami endorfinpermetben fürdeti az agyat. Egy váratlan nagy emocionális hatás, például izzó szerelem, 10 százalékot tehet hozzá a boldogságunkhoz, 40 százalék pedig az a játéktér, amit a viselkedésünkkel kézbe vehetünk, és emelhetjük a saját boldogságszintünket a tanulható technikák révén.

A vidám természet és a boldogság nem azonos. A boldogságot a flow élményen keresztül is elő lehet állítani. Ide tartozik a képességfejlesztés, tudásgyarapítás, a pszichológiai tőkénk „hízlalása”, ami pozitív állapotba hozza az embert.

Ön hogyan éli meg a karácsonyt?
Számomra örömforrást jelent egy olyan karácsonyi feladat, amit mindig én végzek a családban: az ünnepi vacsorához én készítem a halászlét, és az utóbbi években már a halat is magam fogom hozzá. Ami pedig az idei karácsonyt még ünnepibbé teszi, hogy két hónappal ezelőtt megszületett az első unokám, így ez lesz az első karácsonyom nagypapaként.