A képzelőerőnk romlik az életkor előrehaladtával

Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció, ezért nagyon nehéz ezzel kapcsolatban általános következtetéseket levonni. A kutatók mindezidáig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék a jelenséget, és leginkább a felnőtt képzeleti tevékenységet tanulmányozták. Ezekből a vizsgálatokból azonban nem derült ki, vajon az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az élettartam alatt, illetve milyen fejlődésbeli átalakuláson mehet át a képzelet.

"Arra voltunk kíváncsiak, milyen arányban lehetnek a képzelet teljes hiányával, azaz afantáziával jellemezhető emberek a populációban – mondja Gulyás Erzsébet, a megjelent tanulmány első szerzője. – Online kitölthető kérdőívet (VVIQ – Vividness of Visual Imagery Questionnaire) tettünk  közzé, amelyre 12 és 60 év között több mint kétezer kitöltő válaszolt. A kitöltés során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelniük, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelniük kellett, mennyire élénken sikerült azokat felidézni. Mivel a minta nem reprezentatív, az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani, az eredmények mégis nagy meglepetéssel szolgáltak. Nem csak az afantáziások, de a hiperfantáziások (vagyis a nagyon élénk képzelettel rendelkezők) száma is változik a különböző életkori csoportok között."

Az 1.A ábrán látható negatív életkori trend szerint minél idősebb valaki, annál alacsonyabb pontszámot ér el a VVIQ kérdőíven. Az 1.B. ábra azt is bemutatja, hogy a különböző VVIQ pontszám-tartományokba tartozó személyek a teljes életkori csoport hány százalékát teszik ki. Rendkívül szembetűnő, hogy míg a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, 60 pont feletti képzeletről számol be és egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás, addig a legidősebbek több mint 20 százaléka már az afantáziás csoportba tartozik és alig több mint 20 százalékuk a hiperfantáziás csoportba.

Az eredmények alapján a kutatók felrajzolták a képzelet hipotetikus fejlődésmenetét (2. ábra). Míg a gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb, egyre többen csúsznak bele az afantáziás tartományba. Ezt a jelenséget a kutatók „fejlődési afantáziaként” jelölik meg. Létezhet ugyanakkor egy genetikai alapú formája is az afantáziának, amely már gyermekkorban is megfigyelhető.

A kutatást  Kovács Ilona, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára vezette. Az új eredményre az afantáziával élők világhálózatának képviselői is felfigyeltek, és 2022. szeptember 30-án élő online elődásra és vitára kerül sor a világ minden táján élő afantáziások részvételével.

A kutatásban való részvételre és a VVIQ kérdőív kitöltésére itt van lehetőség, a kutatásról további információ pedig itt található.

Interjúnkat Kovács Ilonával ITT olvashatja.

Forrás: ELTE PPK