A serdülők agyának kutatója

Olimpiai negyedik helyezett kosárlabdázó, New Yorkban is kiállító fotós, egykori lelkes Go-játékos, felnőtt fejjel megtanult csellózni és saját tervezésű ékszereket visel. Hány kutatótársa ismerne rá Önre ebből a leírásból?
Nem sokan tudják rólam, hogy sportolói múltam van, a hobbijaim között pedig akadnak régi kedvencek, mint a fotózás, de mindig új dolgokat is kipróbálok, számomra ez jelenti a kikapcsolódást. A tudomány és a művészet határmezsgyéje kutatóként is izgalmas számomra: amikor műszeres méréseket végzünk és egzakt adatokkal dolgozunk, akkor is tudnunk kell, hogy emberekkel, emberek pszichéjével foglalkozunk.

Milyen lehetőségeket kínál Önnek kutatóként az ELTE PPK?
Ez számomra egyfajta visszatérés, itt, az ELTE-n kezdtem a tanulmányaimat és egészen kiváló alapokat kaptam. Egy mindössze 11 fős pszichológus évfolyam egyik tagjaként Szentágothai Jánostól tanulhattam az emberi agy anatómiájáról, Ádám György professzor volt az egyik élettan tanárom, tanított Barkóczy Ilona és az akkor még nem kutyákkal, hanem halakkal foglalkozó Csányi Vilmos, Kardos Lajos és Pléh Csaba is. Az egész pályámat meghatározó élmények voltak ezek, az anatómia, az élettan és a kognitív idegtudomány határvidékén járva

a pszichológia valódi tudománnyá válása a szemünk előtt zajlott.

A PPK-n ma működő kutatók, laborok a szakmai együttműködés számos lehetőségét kínálják, illetve minden bizonnyal a Pszichológiai Doktori Iskola és a nemzetközi hallgatóknak hirdetett angol nyelvű képzések is izgalmas lehetőségeket rejtenek. Jelenleg elsősorban kutatással foglalkozó egyetemi tanérként dolgozom, számos kutatási projektet vezetek.

Az ELTE-s diploma megszerzése után a Rutgers Egyetemen folytatta. Ez annak idején nem volt magától értetődő Magyarországon. Önnek hogyan sikerült?
Egy könyvnek és a Go iránti rajongásomnak is nagy szerepe volt ebben. Az egyetemi éveim vége felé került a kezembe Julesz Béla Foundations of Cyclopean Perception című műve, amelyben a szerző mérnöki képzettségének is köszönhetően a látásról mint információfeldolgozásról értekezett, és speciális szemüvegen át nézegethető sztereogrammok sokaságával támasztotta alá érvelését. A kötet ma is ott van a polcomon az irodámban, és ma is ugyanúgy lenyűgöz. Annyira magával ragadott a téma és az új, szokatlan szemléletmód, hogy ismeretlenül levelet írtam az akkor már Amerikában kognitív kutatásokkal foglalkozó szerzőnek. Utólag úgy gondolom, hogy nemcsak Pléh Csaba támogató szavainak volt szerepe abban, hogy választ kaptam, hanem annak is, hogy Julesz, aki maga is szenvedélyes játékos volt, úgy gondolhatta, jól jön neki egy Go-partner a laborjában. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy egy Soros-ösztöndíjjal kiutazhattam és a Rutgers Egyetemen tölthettem kutatói pályám legkreatívabb időszakát.

Hazatérve a BME-n, majd a PPKE-n dolgozott, ahol egy sokoldalú műszeres kutatólaboratóriumot is fölépített. Milyen témák foglalkoztatják?
A legfrissebb publikációnk a Cortexben jelent meg, azt vizsgáltuk, hogyan változik az ember képzelőereje az életkor előrehaladtával. Ennek a kutatási iránynak persze vannak más leágazásai is, hiszen akadnak közöttünk nagyon élénk fantáziával megáldottak, de ismert az afantázia jelensége, a képzelet teljes hiánya is.

Alapvetően az foglalkoztat, hogyan fejlődik a gondolkodásért és a képzeletért felelős agyi terület.

Fontos kutatási témánk a serdülők agyának, az agy fejlődésének a tanulmányozása, a kognitív és az érzelmi fejlettség vizsgálata. A közelmúltban a kamaszok alvását tanulmányoztuk, és az alvó kíséreti alanyok agyi aktivitását mérve olyan eredményekre jutottunk, amelyek megkérdőjelezik az agy bizonyos területeinek pubertáskori fejlődéséről eddig kialakult tudományos nézeteket. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen szerepet játszik az alvás az új ismeretek rögzítésében, még jobban meg kell ismernünk az ingerfüggetlen, a cselekvésirányítással nem kapcsolatos agyi folyamatokat. Első eredményeinkről itt lehet bővebben olvasni.

A serdülőkkel kapcsolatos vizsgálódásaink egy másik ígéretes iránya a kognitív képességek és a biológiai kor összefüggéseivel foglalkozik. Miközben az iskolában azonos elvárásokkal szembesülnek a nagyjából azonos életkorú kamaszok, ha ugyanezeket a fiatalokat a csontrendszerük fejlettsége alapján soroljuk be, nagyon nagy szórást fog mutatni a biológiai koruk, ráadásul a pubertáskori érés a fiúknál és a lányoknál nagy különbséggel következik be.

A csontkor és a kognitív képesség alakulásának összevetése alapján sokkal pontosabb képet tudunk adni a kamaszok fejlődéséről,

szétválasztva ezen belül a biológiai és a tapasztalati elemeket. A kutatási eredményeknek nemcsak a tananyagfejlesztésben, de a serdülőkori pszichés zavarok kialakulásának megelőzésében is diagnosztikájában is kulcsszerepe lehet.

A kutatások jelentős része az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport égisze alatt zajlik, a méréseket pedig a PPKE-n működő műszeres laborban végzik. Hogyan lehet bekapcsolódni a kutatásokba?
A laborban szívesen látunk a témáink iránt érdeklődő, empirikus kutatásokra nyitott doktori hallgatókat és szakdolgozatírás előtt álló mesterszakos pszichológus hallgatókat is. Alvásmonitorral felszerelt szobánkban műszeres alvásvizsgálatok végezhetők, különféle kutatási irányokat szolgálnak a gyermek és felnőtt EEG-sapkáink, melyeket professzionális, zajszigetelt körülmények között is tudunk használni, de rendelkezünk szemmozgás-monitorral is. A labor területén lehetőség van nyugodt körülmények között interjút fölvenni vagy kérdőíves vizsgálatok is lebonyolíthatók.

A frissen elnyert OTKA-pályázat keretében mivel foglalkozik majd?
Ezt a pályázatot Winkler Istvánnal, az ELKH Természettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársával együttműködésben nyújtottuk be, és a mentális képzelet élénkségének mérését céloztuk meg. Egy kifejezetten látási és egy hallási paradigmával szeretnénk ezt a mérést elvégezni, majd az új módszerek segítségével igen élénk, illetve egyáltalán nem élénk képzeletű személyeket válogatni, akiknek az agykérgi aktvitását EEG segítségével vetnénk össze. Nagyon várunk érdeklődő ELTE PPK hallgatókat a projektben való részvételre!

Forrás: ELTE PPK