A modern tudomány óriási ütemben tárja fel a természet, a környező világ és az emberi társadalom összefüggéseit. Az ELTE Tudományos Tanácsa éppen azzal a céllal hívta életre a Tudományos Kutatás Napját, hogy felhívja a figyelmet az értékes és érdekes egyetemi kutatásokra, az egyes karokon működő kutatóműhelyek sikeres munkájára. Az ELTE azért lehet már oly rég óta az ország egyik vezető kutatóhelye, mert idősebb és fiatalabb kutatóit egyaránt a világ megismerésének szenvedélyes vágya hajtja, azzal az igénnyel párosulva, hogy a megszerzett tudást szélesebb körben is megismertessék. A generációk kontinuitását jelzi, hogy ezen a programon felkért előadókként az egyetem vezető professzorainak összefoglaló előadásai mellett elismerésben részesülnek és teret kapnak kutatásaik bemutatására a 40 évesnél fiatalabb, ígéretes kutatók is. A kutatói életpálya kihívásairól és sikerélményeiről, a „rátalálás élményéről” is beszélnek az idei előadók az alábbi videóban.

„Az ELTE sokszínű tudományos portfólióját mutatja, hogy csaknem 60 pályamű érkezett idén Az ELTE Ígéretes Kutatója díjra, amelyet közülük hét, 40 éven aluli kutató vehet át az egyetem elismeréseként és a további tudományos munka ösztönzéseként” – hangsúlyozta Borhy László nyitóbeszédében a november 24-i rendezvényen az Egyetemi Könyvtárban. Az ELTE rektora hozzátette, a pályázatot olyan kritériumokkal hirdették meg, hogy azok a fiatal kutatók kaphassanak lehetőséget, akik korábban még nem részesültek Lendület vagy ERC pályázati támogatásban. A rektor köszönetet mondott a díj és a rendezvény kezdeményezésért az előző rektori vezetésnek és a Tudományos Tanácsnak is.

A fiatal kutatók díjazásán kívül az ünnepség célja immár hagyományosan az is, hogy ízelítőt adjon az ELTE-n folyó kutatásokból, ezért minden alkalommal az egyetem felkért neves professzorai is bemutatják tudományterületüket. Idén Császár Attila, a TTK Fizikai Kémiai Tanszékének Széchenyi-díjas professzora tartotta az első előadást Hipotézisek, modellek, elméletek és törvények a kémiában címmel.

A professzor már az előadás bevezetőjében jókedvre hangolta a közönséget, amikor bemutatva a bor alkotóelemeit, a borfogyasztással együtt járó jókedv, fejfájás és megnyugvás folyamatát illusztrálta kémia képletekkel. A hallgatóság figyelmét aztán a csillagos égbolt felé vezette: mit is tudunk a környező világról, atomok és molekulák keletkezéséről, a Földön kívüli életről. Felidézte a tudománytörténet fontos pillanatait is, amelyek mind közelebb vitték az emberiséget a világegyetem részleteihez. Szólt Newton, Lavoisier, Dalton, von Fraunhofer, Fermi felfedezéseiről, a periódusos rendszer bővüléséről, és arról is, hogy a technikai eszközök mellett a Földön túli élet tanulmányozásához szükség volt a spektroszkópiára, a kvantummechanikára és kvantumkémiára is. A spektroszkópia például azt teszi lehetővé, hogy az anyagot nemcsak földi laborkörülmények között, hanem a világűrben is vizsgálják – hatalmas távlatokat nyitva meg ezzel térben és időben. 

Minden remény megvan rá, hogy 10-15 éven belül a Földön kívüli élet nyomait megtalálják a tudósok

– zárta Császár Attila az előadást.

Ezt követően Borhy László és Szalay Péter rektorhelyettes, az ELTE Tudományos Tanácsának elnöke adta át Az ELTE Ígéretes Kutatója elismeréseket: az élő természettudomány kategóriában Felföldi Tamásnak, a jogtudományban Kajtár Gábornak, a társadalomtudományban Kmetty Zoltánnak, az informatika kategóriában Laki Sándornak, az élettelen természettudományban Schlosser Gittának, a pszichológia és neveléstudományban Szemerszky Renátának, a bölcsészettudományban Tamás Ábelnek. A díjazottak három-három perces előadásokban szerteágazó kutatási témájukba is rövid betekintést engedtek.

A fiatal kutatók prezentációi után Vékás Lajos Széchenyi-díjas akadémikus, az Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének emeritus professzora Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben címmel tartott interkulturális előadást, melynek során a jogi kérdéseket kultúrtörténeti analógiák segítségével hozta közelebb a hallgatósághoz. A témaválasztás apropóját az adta, hogy 4 évvel ezelőtt fogadták el Magyarországon az új Polgári Törvénykönyvet, amelyen több mint tíz éven át a professzor is dolgozott. Az 1596 paragrafusból, közel négyezer bekezdésből, 10–15 ezer normatételből álló Polgári Törvénykönyv mindenki életét meghatározza és átfogja a bölcsőtől a sírig, hiszen pontosan leírja a magzat jogait élveszületés esetén csakúgy, mint életünk végén a vagyon áramlását az örökösökhöz, közte pedig számos különböző jogviszonyról rendelkezik a szerződéskötéstől a családig.

A paradigmaváltást mint a magánjogi kodifikáció egyik jellegzetességét a kánonokkal hozta összefüggésbe és idézett Dante Isteni színjátékából is, valamint 14. századi képeket mutatott be a paradigmaváltás illusztrálására. A magánjogi kodifikáció akkor lesz koherens és működőképes, ha rendszer van mögötte. Ehhez Cézanne Madame Cézanne a vörös karosszékben című képét kapcsolta az előadó. Az alkotásról Rilke azt mondta: „a kép olyan, mintha minden részlete ismerné a többit”.

Ilyen komplexitásra törekednek a jogalkotók is, akik egy társadalom mindennapi működését próbálják szavakkal és paragrafusokkal keretbe helyezni.

A társadalmi hatásokkal kapcsolatban Vékás Lajos Napóleon nápolyi királlyá tett Joseph bátyjához írt levelét elemezte, rámutatva arra, hogy a Code Civil – a magánjogi kodifikáció klasszikus példája – hogyan szelídítette meg Franciaországban a nagybirtokot azzal, hogy megszüntette az elsőszülöttségi privilegizált öröklést. Az új jogszabályok nemcsak a politikai-gazdasági rendszer, hanem az egész társadalom átalakítására képesek.

A továbbiakban az egyetem 2017-es Lendület-győztesei – Andics Attila biológus, Király Ildikó pszichológus és Pálvölgyi Dömötör matematikus – oklevelet vettek át Borhy Lászlótól és Szalay Pétertől, illetve röviden bemutatták az MTA által elismert kutatási tevékenységüket.

Az ünnepség záróelőadójaként Frank Tibor, a Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének akadémikus professzora Lee tábornok lovasszobra, avagy befejezetlen polgárháború az Egyesült Államokban? címmel tartott gondolatébresztő előadást.

A professzor előrebocsátotta, hogy több mint ötven éve járt először az Egyesült Államokban, melynek azóta 18 államában volt alkalma akár évekig dolgozni, ám most aggodalommal figyeli az országban zajló változásokat. Lee tábornok a dél hőse volt az amerikai polgárháborúban, akinek 720 szobrot, emlékművet vagy táblát állítottak, melyeket hónapokkal ezelőtt elkezdtek szisztematikus eltávolítani.

A demokraták és a republikánusok csatározása a szobrok kapcsán a professzor szerint a mai Amerika megosztottságát szimbolizálja.

Feketék és fehérek, fehérek és a latin-amerikaiak, Amerikában élők és bevándorlók között szinte napi rendszerességgel vannak konfliktusok. Frank Tibor fényképeket mutatott és megdöbbentő adatokat sorolt többek között arról, hogy a legtöbb rendőrök által megölt fegyvertelen ember fekete, illetve azt is bemutatta, hogy a népesség (feketék és fehérek egymással karöltve) milyen feliratokkal, falfirkákkal, demonstrációs táblákkal hívja fel a figyelmet a rasszizmusra. A fő üzenetük „A fekete élet számít.”

A professzor rámutatott: a migráció nemcsak jelenkori probléma. A Puck című lapban már az 1800-as évek végén jelentek meg karikatúrák többek között a kelet-európai, zsidó, fekete, kínai bevándorlókról, vagyis a bevándorlásellenesség nem most kezdődött az USA-ban. Az I. világháború előtt bevezetett írástudás törvény – mely a legalább anyanyelven való olvasástudást követelte meg – is a bevándorlók szűrésére szolgált.

A professzor Donald Trump elnökségére is kitért: megválasztásával olyan elnök került hatalomra, akinek országa erősen megosztott. Az ebből fakadó társadalmi méretű konfliktusokat szimbolizálja a mexikói fal vagy a párizsi klímaegyezményből való kilépés is.

Az ünnepség zárszavaként Szalay Péter rektorhelyettes úgy fogalmazott, a szerteágazó előadások és a díjazott témák az ELTE sokszínűségének bizonyítékai, amelyek azt is igazolják, hogy a fiatal kutatók az intellektuális tartalom és információ közvetítői éppúgy, mint az ELTE idősebb professzorai.

Az ígéretes kutatók és a Lendület-győztesek poszterbemutatóval készültek a tudományos ülést követő állófogadásra, ahol kötetlen eszmecserére is lehetőség kínálkozott.