Három új Lendület kutatócsoport alakul az ELTE-n
A 2009-ben indult, külföldön is elismert és követendő modellként méltatott kutatásfinanszírozási program célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett az MTA-kutatóhálózat nemzetközi versenyképességének erősítése.
Az MTA 5 évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra 96-an jelentkeztek: közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében. Heten az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I. támogatását szerezték meg; közülük hárman külföldről térnek haza. A már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II. keretében pedig tizenketten alakítanak új kutatócsoportot, közülük is hárman térnek haza külföldről. Az idén megalakuló 22 új kutatócsoport közül 11 akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját.
A kutatócsoportok közül felsőoktatási intézményként a legtöbbet az Eötvös Loránd Tudományegyetem fogadja be.
Az idei 22 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 143 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2017-ben 3 milliárd 570 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 22 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 784 millió forint. A 2009 óta futó programban a most alakulókkal együtt összesen tizenhét Lendület-csoport működik majd egyetemünkön. 2011-ben Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila; 2012-ben Frei Zsolt, Józsi Mihály, Katz Sándor és Novák Zoltán; 2014-ben Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor, 2015-ben Pásztor Gabriella és Szilágyi Róbert; 2016-ban pedig Markó Alexandra, Szöllősi Gergely és Werner Norbert kutatócsoportja kapott támogatást.
Az ELTE-n 2017-ben induló Lendület-csoportok vezetői:
Andics Attila pszichológus, kognitív idegtudós, ELTE TTK Etológia Tanszék
Az Összehasonlító agyi képalkotás emlősökben című projekt során a hallási tanulás vokális szociális feldolgozási folyamatokban betöltött szerepét vizsgálják majd viselkedéses és agyi képalkotásos kísérletek során kutyákban, törpemalacokban, makákókban és emberekben. A kutatás célja, hogy jobban megértsük a biológiai és kulturális evolúció szerepét az emberi nyelvi kompetencia és az ezt támogató szociokognitív kompetenciák kialakulásában.
Király Ildikó pszichológus, ELTE PPK Pszichológiai Intézet
Az emberi szocialitás kognitív alapjai című projekt elképzelései szerint a naiv szociológia (az emberekről csoportokban való gondolkodás) és a tudatelmélet egymást kiegészítő eszközök annak érdekében, hogy az emberek minél hatékonyabban vegyenek részt a mindennapi interakcióikban. Mindkét eszköz célja, hogy megjósolja mások viselkedését. A naiv szociológia segíti, hogy az "itt és most"-on túl is fenntartsuk az interakciók alapját, mivel lehetővé teszi kölcsönösen elfogadott jelentések, kulturális elemek fenntartását. A tudatelmélet finomhangolja, hogyan gondolkodunk másokról, segíti aktualizálni, mit is tud éppen a beszélgetőpartner, így leginkább abba enged betekintést, mi különbözik a két partner tudásában. Az eddig elfogadott nézetekkel ellentétben, a kutatók szerint e két rendszer egységet alkot, s egymást kiegészítve teszi gördülékennyé a kollaborációt, a kommunikációt és a társas tanulást is.
Pálvölgyi Dömötör matematikus, ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék
A technológiai fejlődés sok új izgalmas kérdéshez vezetett a számítási és kombinatorikus geometriában. Mindennapjainkban folyamatosan körülvesznek minket különböző elektromos eszközök, melyek egymással és környezetükkel vezeték nélküli hálózatokon kommunikálnak. Ezen geometriai hálózatok particionálásának kutatása az alapja, hogy jobb rendszereket építhessünk ki, melyek hatékonyabbak, megbízhatóbbak és energiatakarékosabbak. A most alakuló Kombinatorikus Geometria kutatócsoport fő témája e geometriai hálózatokra épülő hipergráfok színezése.