Három ELTE-s a 2016-os Lendület-program nyertesei között

2016.04.26.
Három ELTE-s a 2016-os Lendület-program nyertesei között
A legtehetségesebb magyar tudósok itthon tartását vagy visszahívását célzó MTA-program keretében idén 11 kiváló kutató alapíthat önálló kutatócsoportot, közülük Markó Alexandra fonetikus, Szöllősi Gergely János biofizikus és Werner Norbert asztrofizikus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2011 óta 53 Lendület-kutatócsoport alakult felsőoktatási intézményekben: a legtöbb egyetemi Lendület-kutatócsoport Egyetemünkön működik.

A 2009-ben indult, külföldön is elismert és követendő modellként méltatott kutatásfinanszírozási program célja a külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett az MTA kutatóhálózata nemzetközi versenyképességének erősítése. Az idei nyertesek közül öten az MTA valamelyik kutatóközpontjában vagy intézetében, hatan pedig egyetemeken alakíthatnak önálló kutatócsoportot akadémiai támogatással – a legtöbben Egyetemünkön. A 11 nyertes kutatásait az Akadémia öt esztendőn keresztül évente összesen mintegy 400 millió forinttal támogatja.

A 2009 óta futó programban a most alakulókkal együtt összesen tizennégy Lendület-csoport működik majd Egyetemünkön. 2011-ben Derényi Imre, Kovács Mihály és Ősi Attila; 2012-ben Frei Zsolt, Józsi Mihály, Katz Sándor és Novák Zoltán; 2014-ben Dosztányi Zsuzsanna és Kiss Farkas Gábor, 2015-ben Pásztor Gabriella és Szilágyi Róbert kutatócsoportja kapott támogatást.

Az ELTE 2016-ban induló Lendület-csoportjainak vezetői

Markó Alexandra fonetikus, ELTE BTK (Lendület I.)
A folyamatos beszéd természetes jelensége a koartikuláció, azaz az egymást követő beszédhangok kiejtéséből adódóan a beszédszervek mozdulatainak időbeli átfedése. A nyelv olyan szerv, amely önmagában többféle artikulációs mozdulatra képes, ezért az artikulációban megkülönböztetjük pl. a nyelvhegy, a nyelvperem, a nyelvhát szerepét. A nyelv egyes részeinek mozdulatai egymással is átfedhetnek időben, és más beszédszervek (pl. az ajkak, az állkapocs, a hangszalagok) mozdulataival, működésével is. A lingvális koartikuláció, azaz a nyelv koartikulációs működése tehát több szempontból vizsgálható. A tervezett kutatássorozat fő célja az egyes kiejtett beszédhangok kapcsolatában érvényesülő koartikulációs hatások elemzése a magyar beszédben. Ehhez olyan korszerű műszereket használnak, mint az elektromágneses artikulográf vagy az elektroglottográf. A vizsgálatok elvégzéséhez megfelelő laboratórium létrehozása és felszerelése szükséges.

Szöllősi Gergely János biofizikus, ELTE TTK (Lendület I.)
Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át: 40 éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi néhány évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1-4%-a Neander-völgyi eredetű, továbbá fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására is. A molekuláris evolúció kutatása sokak szerint fénykorát éli. Ahhoz, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket, az adatgyűjtésen túllépve a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgoznia. Szöllősi Gergely János célja ilyen, különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

Werner Norbert asztrofizikus, ELTE TTK (Lendület II.)
A kutatócsoport nagy felbontású röntgenspektrumokat és egyéb megfigyelési adatokat használ majd a galaxisok közötti teret kitöltő gáz tulajdonságainak vizsgálatára. Ennek feltárása kulcsszerepet játszik annak megértésében, miképpen válhatott a látható világegyetem olyanná, amilyennek ma tűnik fel előttünk. A projekt kutatói tanulmányozni fogják, hogyan fejlődnek a galaxisok és velük együtt a bennük elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukak. Kutatásaik nyomán mélyebben megérthetjük, hogy miképpen formálódtak távoli csillagkohókban, és szóródtak szét szerte a világegyetemben a bennünket is alkotó kémiai elemek. Werner Norbert a Stanford Universityről érkezik az ELTE-re.

Az MTA legutóbbi, 2015 végén meghirdetett Lendület-pályázatára 95 pályamunka érkezett. A pályamunkákat két szakaszban bírálták el. Az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I.-et négyen, a már sikeres önálló kutatói pályát folytató, jellemzően 35–45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II.-t pedig heten nyerték el. Mindkét kategória nyertesei vállalták, hogy a Lendület program keretében végzett kutatásaik során vagy azok befejezésekor pályáznak az Európai Kutatási Tanács (ERC) valamelyik kiválósági felhívására.

Forrás: MTA