A rendszerváltás harminc éve
Az 1989 óta eltelt harminc év lehetővé teszi, hogy átgondoljuk, sikeres volt-e Magyarországon a rendszerváltás, illetve a fordulat hogyan befolyásolta a jogalkotás és a politika azóta eltelt évtizedeit. A rendszerváltás harminc éve, avagy determinált volt-e a jogrendszer transzformációja? kötet szerzői e lehetőséggel élve fogalmazták meg gondolataikat a magyarországi jogrendszer átalakulásával kapcsolatban.
A könyvben publikált tanulmányok a három évtizede bekövetkezett változásokat, illetve az azt követő átalakulást taglalják a jogi-politikai rendszer egy-egy szeletét érintve. Az alkotmányosság helyreállításával Tölgyessy Péter foglalkozik, a rendszerváltást mint politikai kompromisszumot Papp László elemzi, a népszavazás intézményéről Komáromi László ír, a lelkiismereti és vallásszabadság kérdését Völgyesi Levente taglalja. Horváth Attila a sajtó privatizációjáról, míg Gosztonyi Gergely a sajtómegjelenések kérdéséről ír, a két semmisségi törvényt Zinner Tibor, a magyarországi németség helyzetét Frey Dóra ismerteti, a kedvezményes honosításról Képessy Imre, a közjegyzőség szerepváltozásáról Losonczi Eszter ad összefoglalást. Rigó Kinga a felsőoktatási autonómiát, Kiss Máté az antiszemita mítoszok megjelenését mutatja be.
A „Jogtörténeti Értekezések” sorozatban ez a harmadik kötet, amely az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport gondozásában jelent meg. A 2019-ben Mezey Barna egyetemi tanár vezetésével alakult kutatócsoport amellett, hogy a 19. századi Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között alkotmányos helyét kereső Magyarország jogalkotási, jogalkalmazási, jogtudományi önállóságát vizsgálja, tudományos konferenciák, kiadványsorozatok és informális kapcsolatok szervezése útján a magyarországi jogtörténettudományi kutatásokat is fókuszálja.
Forrás: ELTE MÁJT