A SAM oktatási rendszerfejlesztési modell

Dr. Abonyi-Tóth Andor | 2021.12.10.
A SAM oktatási rendszerfejlesztési modell
Cikkünkben a SAM oktatási rendszerfejlesztési modellt mutatjuk be, illetve összehasonlítjuk az ADDIE modellel.

Előző cikkünkben röviden bemutattuk az ADDIE, illetve PADDIE+M oktatási rendszerfejlesztési modelleket. Cikkünk végén már előrevetítettük, hogy a lineáris fejlesztési modellnek lehetnek hátrányai, például a hibák azonosítása és kijavítása terén.

A következőkben a SAM (Successive Approximation Model) modellt mutatjuk be, amely választ próbál adni az ADDIE modellben tapasztalható hátrányokra. De melyek ezek?

Az ADDIE modell hátrányai

  • A fejlesztési fázisok elhúzódhatnak: Előfordulhat, hogy például a fejlesztési fázisban jelennek meg új technikai vagy képzési követelmények, amelyekre reagálnunk kell. Ehhez azonban akár több fázissal is vissza kell lépnünk.

  • Kommunikációs kihívások: az egymásra épülő fázisok miatt sokszor csak a fejlesztési fázisban látják először az érdekeltek a produktumot. Emiatt későn derül ki, hogy az érdekelt felek (pl. megrendelők, felhasználók) és a fejlesztők elképzelései nincsenek összhangban.

  • A tesztelés felületes elvégzése: amennyiben a projekt elhúzódik a fenti okok miatt, annak legtöbbször a tesztelés látja kárát, mivel nem marad idő, illetve költség ennek megfelelő szintű elvégzésére.

A SAM modell alapjai

A SAM modell egy nemlineáris fejlesztési modell, amely az igényeknek megfelelően skálázható. Kisebb projektek esetén egy három iterációs lépésből álló modellt alkalmazhatunk (SAM1).

1. ábra: A SAM1 modell egyszerűbb projektekhez

A SAM1 modell a már ismert, értékelés, tervezés és fejlesztési fázisokat tartalmazza, azonban az egyes ötletekkel önállóan lehet foglalkozni. Így egy ötlet előbb eljuthat a megvalósításig, illetve a prototípusig. Természetesen az egyes ciklusokat többször is el lehet (el kell) végezni a megfelelő eredmény eléréséhez.

Komplexebb projektek esetén a fenti modell kiterjesztése szükséges. Ez már három projektfázist tartalmaz:

  • Preparation (előkészítés)

  • Iterative design (iteratív tervezés)

  • Iterative development (iteratív fejlesztés)

A három projektfázis nyolc iteratív lépésből áll. Az iterativitás azt jelenti, hogy a fejlesztési ciklusban a visszajelzések és tapasztalatok alapján újból és újból finomításra kerül az adott produktum.

2. ábra: SAM2 modell komplexebb projektekhez

Az iteratív lépések:

  1. Információgyűjtés: ebben a lépésben ugyanazokra a kérdésekre keressük a választ, mint az ADDIE modell elemzési fázisában (igényfelmérés, célcsoport, tanulási célok stb.).

  2. Ötletelés: az ötletelésbe a fejlesztőkön kívül érdemes bevonni a célcsoportba tartozó felhasználókat, és egyéb érdekelt feleket, hogy minél több szempont megvitatásra kerülhessen.

  3. Projekttervezés: ebben a lépésben tervezzük meg a projekt haladási ütemét, az egyes  mérföldköveket, a felelősöket és a szükséges erőforrásokat!

  4. További tervezés: ez a lépés arra utal, hogy nem biztos, hogy minden szempont előkerült az első, előkészítő fázisban, és szükség lehet arra, hogy egy kisebb tervezői csapat pótolja a hiányosságokat.

  5. Dizájnterv: a termék vizuális megjelenését és funkcionális működését bemutató terv elkészítését foglalja magába.

  6. Alfa: ebben a változatban a felhasználó felület kezdetleges kidolgozása is megtörtént.

  7. Béta: a béta verzió már a teljes funkcionalitással rendelkezik, a finomítások során elnyeri azt a változatát, amely már kiadható.

  8. Gold: a produktum azon változata, amely ténylegesen kiadásra, publikálásra kerül.

Természetesen a korábban bemutatott Trello (https://trello.com/) alkalmazás ezen modell alapján szervezett projektek adminisztrálására is képes lehet, akár az egyes fázisok külön táblán való elhelyezésével.

Források: