Mint Borhy László rektor nyitó beszédében elmondta, a Stipendium Hungaricum program napjainkra szervesen integrálódott az ELTE életébe, mára az egyetemen tanuló nemzetközi hallgatók felét SH-hallgatók teszik ki. A program jelentősen hatott az egyetem egyéb szolgáltatásainak megújulására, fejlesztésére, és hozzájárult a nemzetköziesítési stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósításához is. A külföldi hallgatók az ELTE-n nemzetközileg versenyképes, sokszínű és inspiráló közegben folytathatják tanulmányaikat, a program keretein belül

jelenleg 90 idegennyelvű képzési program közül választhatnak, amelyek kétharmada mesterképzés,

ezen felül például az aktuális tanévben 14 doktori iskola biztosít helyet összesen 340 PhD-hallgatónak. Az Egyetem mind többet tesz a nemzetközi hallgatók integrációjának elősegítéséért is.

Scheuer Gyula kancellár hangsúlyozta: a Stipendium Hungaricumot immár a magyar felsőoktatás legnagyobb sikertörténeteként érdemes számontartani, a program hatására az ELTE is hatalmas lépést tudott tenni mind a nemzetköziesítés, mind a minőségbiztosítás terén az elmúlt évek során. Az SH indulásakor az erőfeszítések ellenére az Egyetem képzései még nem feleltek meg a nemzetközi tendenciáknak, és ezen változtatott érdemben az SH.

Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára előadással egybekötött köszöntőjében a program kiemelt külkapcsolati szerepének jelentőségét méltatta, rámutatva, hogy miként segíti elő az SH program egyéb stratégiai jelentőségű területeken is az együttműködést. A program főbb célkitűzései közül megemlítette a nehezebb helyzetben lévő országok megsegítését, és kiemelte, hogy e tekintetben az SH a leghatékonyabb eszköznek mutatkozik. A helyettes államtitkár egyértelműsítette, hogy a szaktárca kiemelt feladatként tekint a magyar és nemzetközi hallgatók integrációjára. Külön hangsúlyozta, hogy az

SH tekintetében 15%-os részesedéssel bír az ELTE, ami igen jelentős szerepet biztosít neki.

A plenáris előadások sorát Knyihár Eszter, az ELTE Nemzetközi Stratégiai Irodájának vezetője nyitotta meg, rávilágítva, milyen szerepet tölt be a Stipendium Hungaricum az egyetem nemzetköziesítési stratégiában. Az ELTE számára fontos a nemzetközi hallgatók létszámának növelése – mondta –, és ezt az SH remekül képes biztosítani a felvételi eljárásrendjével. Bemutatta a stratégia megvalósítása érdekében 2022 szeptemberében életre hívott Nemzetköziesítési Bizottságot, amelynek hat munkacsoportjából öt is kiemelt figyelmet szentel az SH programnak. Az irodavezető elmondta, jelenleg olyan szerencsés helyzetben tudhatja magát az ELTE, hogy a partnerországok körében nincs is szükség különösebb reklámtevékenységre az SH-t illetően. Az Egyetem a nemzetközi hallgatók minél sikeresebb integrációja érdekében a közelmúltban megalakította az International Student Advisory Committee-t, amelynek jelenlegi 18 tagja közül 16 SH-hallgató.

Zentai László oktatási és tanulmányi rektorhelyettes az ELTE idegennyelvű képzési programjainak fejlődéséről beszélt az SH indulási tanévétől napjainkig bezáróan. Míg a 2013/2014-es tanévben mindössze egyetlen ilyen jellegű képzésen tanult SH-hallgató, 2017/2018-ban már 50 idegennyelvű képzés közül lehetett választani – ez a szám napjainkra közel a duplájára emelkedett. A képzések mellett hasonló dinamikájú növekedés figyelhető meg a képzésekre való jelentkezések és lebonyolított felvételi eljárások esetében is. A rektorhelyettes elmondta, hogy jelenleg az ELTE összes oktatójának 47%-a (1551 kolléga) oktat olyan képzésekben, ahol tanul SH-hallgató is.

Tordai Péter, az ELTE Oktatási Igazgatóság mobilitásért felelős igazgatóhelyettese számszerűen bemutatta az SH program fejlődési ívét. Már öt éve is 2,5 milliárd forint nagyságrendű volt az ELTE teljes SH-költségvetése, amely az idei tanévre 6 milliárd forint körüli lesz, ez a hallgatói lemorzsolódások figyelembevétele mellett is jelentős összeg. Mind a számok, mind a tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a valóságban már inkább programcsaládként jellemezhető Stipendium Hungaricum volumene, jellege, integráltsága okán már régóta nem szimpla nemzetközi ügy, hanem

közös, összegyetemi kihívás, amely az ELTE valamennyi polgárának feladatot ad. 

Babos János szolgáltatási igazgató a Quaestura Hallgatói Ügyfélszolgálati Irodának az SH program megvalósításával párhuzamosan történt fejlesztéseiről beszélt, és konkrét példákon keresztül mutatta be a Karrierközpont sokoldalú tevékenységét. Említést tett az Egyetemi Könyvtár fejlődéséről is. Átfogó képet adott az SH-hallgatóknak biztosított szálláslehetőségekről, valamint a Nemzetközi Alumni Tagozat munkájáról. Utóbbi mára közel 400 regisztrált és 3000 előregisztrált nemzetközi taggal rendelkezik. 

Horváth László, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának titkára azzal helyezte kontextusba az SH program szerepét, hogy rámutatott, a korábbi EDITE/HORIZON együttműködés által megindított nemzetköziesítési folyamatra tudott rácsatlakozni az ösztöndíjprogram. Kiemelte az SH katalizátor szerepét: a doktori iskolába érkezett száznál is több doktorandusz például a tanítási gyakorlat megváltozását idézte elő a magyar tannyelvű képzésben is, a miénktől eltérő, korábban nem ismert szemléletmódja, szokásai révén. A transzformatív folyamat kiterjed az egyének, a képzés tartalmi és a doktori iskola szervezeti szintjére is, és a kutatási tematikák terén is új horizontokat nyit meg.

Gaál Tekla, a BTK Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője, egyúttal a Nemzetköziesítési Bizottság hallgatói integrációért felelős munkacsoport vezetője adatokban gazdag, átfogó képet adott az ELTE magyar és nemzetközi hallgatói között megfigyelhető, eltérő integrációs nehézségekről és kihívásokról. Bemutatta a munkacsoport összetételét, működését, valamint beszámolt az elmúlt fél év munkájáról. Elsődleges célkitűzésként a problématerületek azonosítását és az ehhez kapcsolódó javaslatcsomagok összeállítását határozta meg; ez utóbbiakat rövid, közép és hosszú távon, a hallgatói szervezetek, a kari és központi nemzetközi egységek és az egyetemvezetés számára készítik el. 

Az esemény utolsó elemeként kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet Lengyel Ágnes oktatási igazgatóhelyettes moderált. A panelben négy karról és egy központi egységből érkeztek résztvevők: Kocsis Szilvia nemzetközi irodavezető (TáTK), Iskum Flóra nemzetközi irodavezető (PPK), Túri László dékánhelyettes (TTK), Jesús Reyes Nuñez dékánhelyettes (IK), és Knyihár Eszter a Nemzetközi Stratégiai Iroda vezetője (NSI). Az eszmecsere elsődleges témája az SH jövője volt. A beszélgetés során kardinális problémának az ösztöndíjas kiválasztási eljárás bizonyos fokú kiszámíthatatlansága bizonyult. A résztvevők körbejártak az SH-hallgatókkal kapcsolatos olyan fontos kérdésköröket is, mint például a szakmai gyakorlati lehetőségek, a diplomaszerzés utáni nyomon követés, illetve a TDK/OTDK-munkába való bekapcsolódás nehezítettsége.

A Fórummal egybekötve az Oktatási Igazgatóság nevében köszönő oklevelet adtak át Schneider Katalinnak, az Informatikai Kar Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Csoportja vezetőjének, aki közel 8 éves munkája során eddig több mint 1300 ösztöndíjas hallgató tanulmányainak támogatásához járult hozzá, valamint Ágotai Tibornak, az ELTE Kollégiumi Központ nemzetközi koordinátorának, aki több mint 6 éve gondoskodik többek között az ösztöndíjas hallgatók elhelyezéséről.

Két, tanulmányait már befejezett SH-hallgatóval készült videóinterjút is levetítettek. Ezek – további interjúkkal, illetve a PPT-kkel és az eseményről készült videofelvétellel együtt – elérhetők az ELTE SH10-es aloldalon.

Az esemény zárásaként Tordai Péter igazgatóhelyettes elmondta, hogy az egyetemen jelenleg is egy sor tudatos fejlesztés zajlik a program mind hatékonyabb megvalósítása érdekében, növelve egyúttal az egyetem nemzetközi versenyképességét is. Megköszönte az egyetem valamennyi szervezeti egységének az SH kapcsán az elmúlt tíz évben nyújtott segítséget, és kérte a további támogatást is, legalább egy újabb évtizedre.